A motalkó és gumifelhasználás korlátozása

Magyarországi pillanatkép 1943 őszéről

1940 közepétől egyre súlyosabb nyersanyag- és energiakorlátozást kellett bevezetni Magyarországon Korlátozott felhasználás, jegyrendszer érvényesült az üzemanyag-ellátás területén, ami a mentőautókra is vonatkozott. A Tolna megyei Szekszárdon, ebben az időben, mindkét szolgálatot teljesítő mentőautó üzemképtelen volt. A megyei tisztikar első embere szomorúan állapította meg, hogy: „ma már ott állunk, hogy a kórházi kezelésre szoruló szülőnőket sem lehet a kórházba beszállítani.” A tűrhetetlen állapotokat a törvényhatósági ülésen több képviselő is igen hevesen bírálta.

Források

Okok 

10356/1943
Kov/I.

Budapest, 1943. szeptember 13.
II. Postafiók 4.

Méltóságos Dr. Szongott Edvin Úrnak, Tolna vármegye alispánja, Szekszárd.

Méltóságod 14950/1943. számú és szekszárdi mentőállomásunk gépkocsijainak üzemképtelenségére vonatkozó panaszok tárgyában írt soraira, az alábbiakban foglaljuk össze azokat az okokat, melyek mentőautóink üzemképtelenségét okozták.

Szekszárdi mentőállomásunk az ország egyik legforgalmasabb állomása és éppen ezért az ott szolgálatot teljesítő két mentőautó karbantartására mindig különös gondot fordítottunk. Így mindkét gépkocsit több ízben felrendeltük felrendeltük Budapestre, hogy az azokon szükséges javításokat elvégezhessük, de vidéki műszaki ellenőrző körútjaink során is mindig gondoskodunk arról, hogy a mentőautók karbantartását biztosítsuk. nagyobb hibáknak a kijavítását természetesen mindig Budapesten kell eszközölnünk és ez az oka annak is, hogy az egyik szekszárdi mentőautót csapágy olvadás miatt felhoztuk és, ha már úgyis fenn van, azon a szükséges egyéb hibákat is kijavítjuk, sőt a karosszérián mutatkozó hiányokat is pótoljuk. A mai idők következménye, hogy egy ilyen javítás elég hosszú időt vesz igénybe és ugyanez az oka annak, hogy a javítás tartamára tartalék kocsit nem tudunk Szekszárdra küldeni. Országunk megnövekedése óta ugyanis 49 új mentőállomást kellett felállítanunk, akkor, amikor új gépkocsit külföldről behoznunk már lehetetlen volt és így tartalék autó készletünket teljes egészében asz új mentőállomások emésztették fel.

A gumiellátás terén mutatkozó nehézségségeink egyre jobban éreztetik hatásukat egyesületünk működésében, mivel ma már nagyon gyakori, hogy több mentőautónk is leáll gumihiány miatt. természetesen a rendelkezésünkre álló készlettel legelsősorban forgalmas állomásainkat látjuk el és így szekszárdi mentőállomásunk gumiigénylését is azonnal teljesítettük, mihelyt arról tudomást szereztünk, illetve megfelelő gumik rendelkezésre álltak és így folyó hó 10-én 1 db és 11-én 2 db gumiabroncsot küldtünk a szekszárdi a szekszárdi mentőautó részére. Így Méltóságod levelének kézhezvételékor már postán is voltak a mentőautó üzembe állításához szükséges gumiabroncsok, melyeknél többet egyelőre nem tudunk, de ha újabb szükség felmerül, mindent meg fogunk tenni, hogy a mentőállomás üzembiztonságát semmi se zavarja.

 

Teljes tisztelettel:
A VÁRMEGYÉK ÉS VÁROSOK
ORSZÁGOS MENTŐEGYESÜLETE
[olvashatatlan aláírás]
m. kir. korm. főtanácsos
ügyvezető igazgató

Tolna Megyei Önkormányzat Levéltára. Alispáni Iratok. 14950/1943.

  

Kulcsszavak

Ezen a napon történt április 26.

1969

Bauer Sándor tűzhalála állambiztonsági szempontból kiemelten veszélyesnek számított. Ezzel magyarázható, hogy azt az ötfős társaságot,...Tovább

1986

Robbanás és tűz a csernobili atomerőmű egyik reaktorában (Ukrajna), az eddigi legsúlyosabb következményű nukleáris baleset békeidőben.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő