Súlyos vasúti baleset DorozsmánálTovább
A motalkó és gumifelhasználás korlátozása
1940 közepétől egyre súlyosabb nyersanyag- és energiakorlátozást kellett bevezetni Magyarországon Korlátozott felhasználás, jegyrendszer érvényesült az üzemanyag-ellátás területén, ami a mentőautókra is vonatkozott. A Tolna megyei Szekszárdon, ebben az időben, mindkét szolgálatot teljesítő mentőautó üzemképtelen volt. A megyei tisztikar első embere szomorúan állapította meg, hogy: „ma már ott állunk, hogy a kórházi kezelésre szoruló szülőnőket sem lehet a kórházba beszállítani.” A tűrhetetlen állapotokat a törvényhatósági ülésen több képviselő is igen hevesen bírálta.
Mekényes község panasza
10432/1943. | Budapest, 1943. szeptember hó 16. |
Méltóságos Alispán Úr!
Tárgy: Mekényes község panasza.
Hiv. szám: 14129/1943.
Hivatkozunk f. hó 13-án kelt 10181/1943. számú válasziratunkra, amellyel nagyjában már tájékoztattuk Méltóságodat a mekényesi panaszával kapcsolatosan.
A vizsgálatot megejtettük és a következőket állapítottuk meg:
1. Augusztus 15-én a kirendeltségnek már nem volt benzinje, mert 15 nap alatt elhasználta azt a 300 litert, amit 1-én rendelkezésére bocsátottunk, illetve csak az a 20 literes mennyiség volt tartalékolva, amelyet mindig tartalékolnia kell esetleges légitámadások esetére. Kirendeltségünk tehát joggal tagadta meg a kivonulást.
2. ...
3. Augusztus 14-én ... a kirendeltség újabb motalkó mennyiséget, illetve motalkó jegyeket igényelt, amit az itteni postakönyv tanúsága szerint 19-én vettünk kézhez és még aznap elintéztünk. Addig tehát, amíg a pótjegyeket a kirendeltség kézhez nem vette, kénytelen volt leállni.
4. Más üzemzavart, mint amit időnként a benzinhiány okoz, megállapítani nem tudtunk. A gépkocsi állandóan jó karban van tartva, e tekintetben soha panasz nem merült fel és így teljesen érthetetlen előttünk, hogy mi alapon állítja a mekényesi jegyző, hogy " a dombóvári mentőautó egyéb okokból is igen gyakran üzemképtelen", azonban, ha ez tényleg fennállana a mai körülmények között akkor sem lehet panasz tárgyává tenni, mert rendkívüli nehézségekkel küzdünk minden téren. A motalkó ellátásunk ... javulóban van, de semmiféle garanciánk nincs arra, hogy ez az állapot tartós lesz. Reméljük, hogy igen, ugyanezt azonban már nem állíthatjuk a gumi ellátással és az alkatrészek ellátásával kapcsolatosan. megtörténhetik, hogy a legközelebbi napokban (minden erőfeszítésünk ellenére) gumihiány miatt fog leállni a mentőállomás, avagy pedig azért, mert eltörik az autónak valamelyik alkatrésze, amit pótolni nem lehetséges. Normális körülmények között egy motor, vagy alváz hiba miatt üzemképtelenné vált mentőautót az ország legtávolabbi részében is 24 óra alatt ki tudtuk cserélni, mert elegendő tartalék kocsi állott ily célra központi garázsunkban. Ma minden tartalék kocsi valahol szolgálatában van, de szolgálatban vannak azok a mentőgépkocsik is, amelyeket az utóbbi években a háború kitörése óta be tudtunk szerezni, mert a területgyarapodás folytán mentőállomásaink számát a békebeli 54 mentőállomásról 102-re kellett emelni és még mindig vannak teljesen ellátatlan területek, amelyeket hálózatunkba bekapcsolni most már nem is tudunk, legelsősorban azért, mert sem új gépkocsikat, sem a hozzájuk való felszerelést beszerezni nem lehet.
5. Dombóvári kirendeltségünk átlagos teljesítménye békeidőben évi 10000 kilométerre rúgott. A háború kitörése óta a kivonulások száma ... a kilométer teljesítmény állandóan növekedik ... 1942-ben 15670 kilométernyi utat tett meg a mentőautó. A folyó esztendőben az eddig beérkezett jelentések alapján a forgalom tovább növekszik és ez a tény már önmagában bizonyítja, hogy részünkről minden megtörténik, hogy a szolgálat zavartalansága biztosítva legyen és hogy a fokozottabb háború okozta igénybe vételnek is eleget tegyünk. Ezt nem csak Dombóvárral, Szekszárddal, Dunaföldvárral kapcsolatosan mondhatjuk el, hanem az ország valamennyi mentőállomására vonatkozólag is állíthatjuk. Ugyanakkor, amikor minden más motorizált intézmény visszafejlődött, amikor a főváros területén a legszükségesebb autóbuszjáratokat sem lehet biztosítani gumi és motalkóhiány miatt, ugyanakkor a mi egyesületünk úgy a mentőállomások szaporítását, mint a kivonulások és a kilométer teljesítmény növelését illetően fejlődést mutat fel.
...
Mindent összefoglalva ama véleményünknek adunk kifejezést, hogy a mekényesi panasz arra a türelmetlenségre vezethető vissza, amellyel minden[hol] lépten-nyomon találkozik az ember és ami abból ered, hogy az emberek egyszerűen nem akarják tudomásul venni, hogy háború van és az igényeket le kell fokozni, még a mentők igénybe vételét is, ahogy ezt előírja a m. kir. belügyminiszter úr 333290/XVI/1942. számú rendelete 1942. március 27-ről, amely valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjének megküldetett.
Befejezésül még csak ennyit! Tizennyolc év óta látjuk el Tolna vármegye mentő- és betegszállító szolgálatát. Sem Méltóságodtól, sem hivatali elődeitől, sem az illetékes hatósági orvosoktól eddig panaszt nem hallottunk, nyilvánvalóan nem is szolgáltunk rá.
Méltóságodnak vagyunk mély tisztelettel:
| A VÁRMEGYÉK ÉS VÁROSOK |
Tolna Megyei Önkormányzat Levéltára. Alispáni Iratok, 14129/1943.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 04.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő