A spanyol rádióban elhangzó kódolt közlemény („egész Spanyolország felett felhőtlen az égbolt”) nyomán megindul Francisco Franco tábornok...Tovább
Két tűz között
Kiskorúak család nélkül Ausztriában 1956–1957
Az 1956 őszén nagyszámú 18. életévét be nem töltött magyar fiatal hagyta el családja nélkül Magyarországot. Ausztria földjére lépve ők is megkapták a politikai menekültjogot. A fiatalkorú, egyedülálló magyar menekültek problematikája az osztrák és a magyar kormány viszonyában sarkalatos kérdéssé vált. Magyarország a család egységére hivatkozva kérte az egyedülálló gyermekek visszatérését. A probléma megoldása több éven át elhúzódott, időközben azonban a gyermekek felnőttek, s önállóan hozhatták meg döntésüket arról, hogy vissza kívánnak-e térni Magyarországra.
Források
Szülődelegáció
MAGYAR VÖRÖSKERESZT
Szarka Károly miniszterhelyettes elvtárs
4523/1957
Budapest. VIII. Baross utca
Budapest
Külügyminisztérium
A Magyar nők Országos Tanácsa és a Magyar Vöröskereszt kezdeményezésére és szervezésében a közeljövőben szülődelegáció indul Ausztriába lévő disszidens kiskorúak meglátogatására és hazahozatalára. A delegáció közjegyzőileg hitelesített megbízólevelet visz magával azoktól a szülőktől, akik gyermeküket haza akarják hozatni.
A delegáció tagjai: dr. Réczei László egyetemi tanár, mint jogi szakértő, a Magyar Vöröskereszt részéről Székely Melánia elvtársnő alosztályvezető és hét olyan szülő, akiknek Ausztriában van, vagy legalább is a közel múltban Ausztriában volt a gyermeke. A delegációhoz csatlakozik Kovács Judit, a Nők Lapja szerkesztője.
A küldöttség tagjainak útleveleit a mai napon adják be vízumkérés céljából a budapesti osztrák követségre. Az osztrák kormány már a múlt héten nyilatkozott oly értelemben, hogy nem támaszt akadályt a szülőküldöttség ausztriai útja elé.
A delegációt igyekszünk idehaza ellátni megfelelő instrukciókkal és némi propagandaanyaggal. Azonban nem ismerjük sem az Ausztriában lévő gyermekek számát, nevét, hollétét, sem pedig azokat az illetékes politikai, hatósági, illetékes társadalmi szervezeteket és azok felelős vezetőit, akikhez a delegációnak fordulnia kell. ennél fogva idehaza nem tudjuk a megfelelő programot és utitervet kidolgozni a delegáció számára.
Így tehát a delegáció útjának megfelelő megszervezése, politikai irányítása teljesen a követségre marad.
Első elvtárssal való megbeszélés értelmében számítunk arra, hogy a Külügyminisztérium a küldöttség utiköltségének és egyéb közös kiadásainak rendezésére 5-6000 Schillinget rendelkezésre bocsát, valamint szállást biztosít a küldöttség tagjainak. Ugyancsak kérjük, hogy a követség gondoskodjon a küldöttség által remélhetőleg összeszedhető gyermekek ellátásáról és elszállásolásáról, azok csoportos hazaindításáig.
Kérem Szarka elvtársat, utasítsa bécsi követségünket, hogy a szülőküldöttséggel különös gondoskodással törődjön és munkája legaprólékosabb megszervezésével, politikai irányításával biztosítsa annak eredményességét.
Budapest, 1957. július 25.
Elvtársi üdvözlettel:
Kárpáti József
A Magyar Vöröskereszt főtitkára
Magyar Vöröskereszt Külügyi osztálya
MOL-XIX-J-1-j-Ausztr.-30/d-31/X/513/1957. 46. doboz (Magyar Országos Levéltár - Külügyminisztérium - TÜK iratok - 46. doboz).
KÜLFÖLDI MAGYAROK
ÖNÁLLÓ REFERATÚRÁJA
1./ Bojti elvtárs
2./ saját
Feljegyzés
A Magyar Nők Országos Tanácsa és a Magyar Vöröskereszt kezdeményezésére és szervezésében szülői delegáció indul Ausztriába az ott lévő szökevény kiskorúak hazahozatalára. A Külügyminisztérium támogatja, és elő kívánja segíteni a tevékenységét ennek a delegációnak.
A Vöröskereszttel való megbeszélés értelmében Szarka elvtárs jóváhagyásával kérem Bojti elvtársat, hogy a párizsi követségünk gyűjtéséből eredő mint egy 2 millió Frankból 8000 Schillinget engedélyezzen a delegáció részére, hivatalos és a gyermekek hazatérésével kapcsolatos kiadások fedezésére.
Tájékoztatásul megjegyzem, hogy a fenti szöveg a Vöröskereszttel való megbeszélés értelmében kiskorú szökevények hazatérésének előkészítésére használható fel. Az összeg felett a Külföldi Magyarok Önálló Referatúrája diszponál és felhasználásáról a Vöröskeresztnek vagyunk kötelesek elszámolni. Párizsi követségünk ezideig ebből az összegből kb. félmillió Frankot használt fel szintén kiskorú szökevények hazasegítésével kapcsolatos kiadások fedezésére.
Budapest, 1957. július 26.
MOL-XIX-J-1-j-Ausztr.-30/d-31/X/513/1957. 46. doboz (Magyar Országos Levéltár - Külügyminisztérium - TÜK iratok - 46. doboz).
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 17.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő