Megjelenik az "Annalen der Physik"-ben Albert Einstein negyedik dolgozata „Függ-e a test tehetetlensége az energiájától?” címmel, és benne...Tovább
Két tűz között
Kiskorúak család nélkül Ausztriában 1956–1957
Az 1956 őszén nagyszámú 18. életévét be nem töltött magyar fiatal hagyta el családja nélkül Magyarországot. Ausztria földjére lépve ők is megkapták a politikai menekültjogot. A fiatalkorú, egyedülálló magyar menekültek problematikája az osztrák és a magyar kormány viszonyában sarkalatos kérdéssé vált. Magyarország a család egységére hivatkozva kérte az egyedülálló gyermekek visszatérését. A probléma megoldása több éven át elhúzódott, időközben azonban a gyermekek felnőttek, s önállóan hozhatták meg döntésüket arról, hogy vissza kívánnak-e térni Magyarországra.
Források
Szülődelegáció
MAGYAR VÖRÖSKERESZT
Szarka Károly miniszterhelyettes elvtárs
4523/1957
Budapest. VIII. Baross utca
Budapest
Külügyminisztérium
A Magyar nők Országos Tanácsa és a Magyar Vöröskereszt kezdeményezésére és szervezésében a közeljövőben szülődelegáció indul Ausztriába lévő disszidens kiskorúak meglátogatására és hazahozatalára. A delegáció közjegyzőileg hitelesített megbízólevelet visz magával azoktól a szülőktől, akik gyermeküket haza akarják hozatni.
A delegáció tagjai: dr. Réczei László egyetemi tanár, mint jogi szakértő, a Magyar Vöröskereszt részéről Székely Melánia elvtársnő alosztályvezető és hét olyan szülő, akiknek Ausztriában van, vagy legalább is a közel múltban Ausztriában volt a gyermeke. A delegációhoz csatlakozik Kovács Judit, a Nők Lapja szerkesztője.
A küldöttség tagjainak útleveleit a mai napon adják be vízumkérés céljából a budapesti osztrák követségre. Az osztrák kormány már a múlt héten nyilatkozott oly értelemben, hogy nem támaszt akadályt a szülőküldöttség ausztriai útja elé.
A delegációt igyekszünk idehaza ellátni megfelelő instrukciókkal és némi propagandaanyaggal. Azonban nem ismerjük sem az Ausztriában lévő gyermekek számát, nevét, hollétét, sem pedig azokat az illetékes politikai, hatósági, illetékes társadalmi szervezeteket és azok felelős vezetőit, akikhez a delegációnak fordulnia kell. ennél fogva idehaza nem tudjuk a megfelelő programot és utitervet kidolgozni a delegáció számára.
Így tehát a delegáció útjának megfelelő megszervezése, politikai irányítása teljesen a követségre marad.
Első elvtárssal való megbeszélés értelmében számítunk arra, hogy a Külügyminisztérium a küldöttség utiköltségének és egyéb közös kiadásainak rendezésére 5-6000 Schillinget rendelkezésre bocsát, valamint szállást biztosít a küldöttség tagjainak. Ugyancsak kérjük, hogy a követség gondoskodjon a küldöttség által remélhetőleg összeszedhető gyermekek ellátásáról és elszállásolásáról, azok csoportos hazaindításáig.
Kérem Szarka elvtársat, utasítsa bécsi követségünket, hogy a szülőküldöttséggel különös gondoskodással törődjön és munkája legaprólékosabb megszervezésével, politikai irányításával biztosítsa annak eredményességét.
Budapest, 1957. július 25.
Elvtársi üdvözlettel:
Kárpáti József
A Magyar Vöröskereszt főtitkára
Magyar Vöröskereszt Külügyi osztálya
MOL-XIX-J-1-j-Ausztr.-30/d-31/X/513/1957. 46. doboz (Magyar Országos Levéltár - Külügyminisztérium - TÜK iratok - 46. doboz).
KÜLFÖLDI MAGYAROK
ÖNÁLLÓ REFERATÚRÁJA
1./ Bojti elvtárs
2./ saját
Feljegyzés
A Magyar Nők Országos Tanácsa és a Magyar Vöröskereszt kezdeményezésére és szervezésében szülői delegáció indul Ausztriába az ott lévő szökevény kiskorúak hazahozatalára. A Külügyminisztérium támogatja, és elő kívánja segíteni a tevékenységét ennek a delegációnak.
A Vöröskereszttel való megbeszélés értelmében Szarka elvtárs jóváhagyásával kérem Bojti elvtársat, hogy a párizsi követségünk gyűjtéséből eredő mint egy 2 millió Frankból 8000 Schillinget engedélyezzen a delegáció részére, hivatalos és a gyermekek hazatérésével kapcsolatos kiadások fedezésére.
Tájékoztatásul megjegyzem, hogy a fenti szöveg a Vöröskereszttel való megbeszélés értelmében kiskorú szökevények hazatérésének előkészítésére használható fel. Az összeg felett a Külföldi Magyarok Önálló Referatúrája diszponál és felhasználásáról a Vöröskeresztnek vagyunk kötelesek elszámolni. Párizsi követségünk ezideig ebből az összegből kb. félmillió Frankot használt fel szintén kiskorú szökevények hazasegítésével kapcsolatos kiadások fedezésére.
Budapest, 1957. július 26.
MOL-XIX-J-1-j-Ausztr.-30/d-31/X/513/1957. 46. doboz (Magyar Országos Levéltár - Külügyminisztérium - TÜK iratok - 46. doboz).
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 21.
1905
1910
Megzületik Both Béla magyar rendező, színművész (Bacsó Péter "A tanú" című filmjében Bástya elvtárs alakítója) († 2002).Tovább
1916
I. Ferenc József, az Osztrák–Magyar Monarchia uralkodója, osztrák császár, magyar és cseh király halála után IV. Károly lesz az utolsó...Tovább
1956
Romániába, Snagovba viszik Nagy Imrét és társait.Tovább
1956
A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megakadályozza az Országos Munkástanács megalakulását.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei harmadik száma. A legfrissebb ArchívNet publikációi olyan forrásokat ismertetnek, amelyek bemutatják a 20. századi magyar történelem mikro- és makroszintjének egy-egy részletét: legyen szó egyéni sorsokról, avagy államközi megállapodásokról.
Ordasi Ágnes (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) publikációjában olyan dokumentumokra hívja fel a figyelmet, amelyek egyszerre vonatkoznak a mikro- és a makroszintre. A Fiumei Kereskedelmi és Iparkamarához beérkezett felmentési kérelmek egyfelől bemutatják, hogy az intézménynek milyen szerepe volt az első világháború alatt a felmentések engedélyezése és elutasítása kapcsán a kikötővárosban, másrészt esettanulmányként kerül bemutatásra, hogy hasonló helyzetben miként működtek a királyi Magyarország területén működő, más kereskedelmi és iparkamarák. Harmadrészt pedig a fegyveres katonai szolgálat alól felmentésüket kérő személyek egyéni sorsába is betekintést engednek a forrásként szereplő kérelmek.
Fiziker Róbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) írásával már az első világháborút követő időszakba kalauzolja el az olvasót. A nyugat-magyarországi kérdést rendező velencei jegyzőkönyv egyik rendelkezésének utóéletét mutatja be egy döntőbírósági egyezmény segítségével. Ausztria és Magyarország között a velencei protokoll nyomán a helyzet rendeződni látszott, azonban a magyar fél a Burgenland területén okozott károk megtérítésével hadilábon állt. A két állam számára – ha alapjaiban nem befolyásolta Bécs és Budapest viszonyát – még évekig megválaszolatlan kérdést jelentett a ki nem egyenlített számla ügye.
A makroszintet bemutató irat után Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy olyat történetet mutat be két távirat prezentálásával, amelyek egy, az emigrációt választó magyar család sorsára is rávilágítanak. Az újságíró Marton házaspár 1957-ben vándoroltak ki Magyarországról, azonban az államvédelem megpróbált rajtuk keresztül csapdát állítani az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségén menedékben részesített Mindszenty József esztergomi érsek számára. Mindszentyt az államvédelem igyekezett rábírni arra, hogy hagyja el az országot a Marton családdal, erről azonban az amerikai diplomaták értesültek, így végül a terv nem valósult meg.
Pétsy Zsolt Balázs (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) három olyan dokumentumot ismertet, amelyek rávilágítanak a magyarországi római katolikus egyház helyzetére a késő Kádár-korszakban. Az Álllami Egyházügyi Hivatal bemutatott jelentései 1986-ból és 1987-ből arról tájékoztatták az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztályát, hogy miként zajlottak a Vatikán képviselőivel a különböző egyeztetések (személyi kinevezések, a Szentszék és Magyarország együttműködése stb.).
Az idei harmadik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. szeptember 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő