Megszületett Törőcsik Mari a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, háromszoros Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színésznő...Tovább
A kubai rakétaválság
A világ egy nukleáris háború küszöbén
„A háborús félelem azonban főleg a nők között erős. Szentesen arról beszélnek, hogy 16-18 éves fiúkat behívják katonának, elviszik Szovjetunióba, ott kiképzik őket, és onnan viszik Kubába. A hatvani járásban elterjedt, hogy már sok fiatalt be is hívtak katonának. Elszórtan találkozni a munkafegyelem lazulásával. Csomós és Pusztaföldvár községekben a tsz-tagság mintegy fele nem dolgozott, mondván, háború lesz."
Források
Hangulatjelentés a pártközpontban a kubai rakétaválság első napjaiból.
1962. október 24.
MSZMP Központi Bizottság Bizalmas!
Párt- és Tömegszervezetek Osztálya.
Tájékoztató jelentés
a Kuba elleni provokáció első visszhangjáról.
A Kuba elleni újabb amerikai agresszióról szóló közlemény országszerte mély felháborodást keltett. Ma reggel, a délelőtt folyamán és jelenleg is az üzemekben és hivatalokban spontán röpgyűléseket tartottak és tartanak. A röpgyűlésekről a táviratok százait küldik a Béketanácsnak, a kubai, a szovjet és az amerikai követségre. A táviratokban a dolgozók együttérzésükről, szolidaritásukról biztosítják a kubai népet és elítélik az amerikai agressziót.
Értesüléseink elsősorban az üzemekből származnak. A falu hangulatát még nem lehet pontosan megállapítani. A lakosságot, a dolgozókat rendkívül erősen foglalkoztatja ez a hír, és felháborodva ítélik el az USA-nak ezt az újabb provokációját.
A Szovjetunió fellépését és intézkedéseit igazságosnak tartják, s általában reménykednek abban, hogy mint máskor is, úgy most is ez a határozott fellépés meghátrálására kényszeríti az amerikai kormányt.
Az üzemekben a hangulat nyugodt. Pánik hangulat nincs, de a félelem, az aggodalom erős és erősödik. Különösen a dolgozó asszonyok körében tapasztalható ez. Egyesek hangoztatják, hogy a második világháború befejezése óta ilyen feszült még nem volt a helyzet. Soknak az a véleménye, hogy a Szovjetuniónak nem szabad ebben a kérdésben meghátrálni, mert akkor az amerikai imperialisták tovább fokozzák a feszültséget, és újabb agresszív lépésre szánják el magukat. Elszórtan vannak olyan hangok is, hogy szabad-e kockáztatni Kubáért az emberiség békéjét.
A pártszervezetek nagyon aktívak, a pártmunkások, az aktivisták magyarázzák a helyzetet és igyekeznek választ adni a dolgozók kérdéseire.
Több helyütt beszélnek arról, hogy behívások lesznek. Budapesten elterjedt olyan hír, hogy a kínai-indiai határon incidensek vannak, s a kínai csapatok benyomultak India területére.
Egyelőre felvásárlási lázról nem érkezett jelentés. A Belkereskedelmi Minisztérium és az OTP az elkövetkezendő napokban fokozottabb figyelemmel kíséri a vásárlási helyzet és a takarékbetét alakulását és rendszeres jelentést ad.
Mindenütt felkészülten, aggodalommal várják a további híreket, s nagyon reménykednek abban, hogy a Szovjetunió, a szocialista országok és a semleges országok együttes fellépése elhárítja a háborús veszélyt. A dolgozók várják a folyamatos, részletes tájékoztatást az események fejleményéről
Budapest, 1962. október 24.
Sándor József
Jelzet: MNL OL M-KS 288. f. 11. cs. 1962/1038. ő. e. - Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltár. Másodlat, gépelt, aláírt példány.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 23.
1935
1935
Megszületik Vlagyiszlav Nyikolajevics Volkov szovjet űrhajós († 1971).Tovább
1940
Románia csatlakozik a tengelyhatalmakhoz.Tovább
1945
Első fokon halálra ítélik Imrédy Béla miniszterelnökötTovább
1956
Az Egységes Parasztifjúság Országos Szövetsége (EPOSZ) Ideiglenes Szervező Bizottsága Felhívásban szólította fel a parasztifjúságot a...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/4
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.
Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.
A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.
Az idei negyedk számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. november 22.
Miklós Dániel
főszerkesztő