Vízre bocsájtották a TitanicotTovább
A kubai rakétaválság
A világ egy nukleáris háború küszöbén
„A háborús félelem azonban főleg a nők között erős. Szentesen arról beszélnek, hogy 16-18 éves fiúkat behívják katonának, elviszik Szovjetunióba, ott kiképzik őket, és onnan viszik Kubába. A hatvani járásban elterjedt, hogy már sok fiatalt be is hívtak katonának. Elszórtan találkozni a munkafegyelem lazulásával. Csomós és Pusztaföldvár községekben a tsz-tagság mintegy fele nem dolgozott, mondván, háború lesz."
Szarka Károly külügyminiszter-helyettes feljegyzése a kubai nagykövet látogatásáról
1962. október 24.
Szarka Károly Készült: 8 pld.
167/Sz
Péter [János] e[lvtárs]
Mód [Péter] e[lvtárs]
Puja [Frigyes] e[lvtárs]
Rácz [Pál] e[lvtárs]
Gyémánt e[lvtárs]
Saját
F e l j e g y z é s
Tárgy: A kubai nagykövet látogatása
Október 23-án délben kérésére soron kívül fogadtam Pino Machadó kubai nagykövet elvtársat. Látogatásának célja részben tájékoztatás, részben érdeklődés volt a kubai helyzet alakulását illetően. Tájékoztatója röviden a rádió és sajtóhírek alapján már ismert tényekre szorítkozott, beleértve annak említését is, hogy a Kennedy által bejelentett blokádot ma reggelre amerikai részről érvénybe léptették. A tájékoztatást a magam részéről a hasonló forrásokból rendelkezésemre álló hírekkel viszonoztam, illetve kiegészítettem. A nagykövet elvtársat - érthetően - a várható következmények, események felmérése foglalkoztatták, ahol egyetértettünk abban, hogy az elkövetkező néhány nap választ fog adni, annak már mostani megállapítása mellett, hogy a helyzet az amerikai agressziós lépés következtében igen komollyá változott.
A nagykövet elvtárs nagy súlyt fektetett annak kihangsúlyozására, hogy a guantanamói támaszpont közelében a kubai hadseregnek a legfegyelmezettebb, politikailag legképzettebb egységei állomásoznak, és nagy gondot fordítanak kubai részről arra, hogy semmi olyan ne történjen, amely ürügyül szolgálhatna bármilyen amerikai provokációs lépésre.
Külön, hosszan foglalkozott a szocialista országok segítsége jelentőségével és ezen belül azzal, hogy milyen nagyra értékeli azt a segítséget, amelyet tőlünk kapnak, és társadalmi, tömegszervezeti vonalon a tájékoztatási munka tekintetében igen nagyra értékelik a végzett munkánkat.
Kérte, hogy a tudomásunkra jutott fontosabb információkról tájékoztassuk, figyelembe véve azt is, hogy nekünk havannai nagykövetségünkkel közvetlen rádió-összeköttetésünk van. Ígéretet tettem, hogy kérésének megfelelően fogok eljárni, egyben felajánlottam, hogy esetleges sürgős üzeneteit szükség szerint rajtunk és havannai nagykövetségükön keresztül továbbíthatja. Kérésemre ígéretet tett, hogy Fidel Castro elvtárs ma elmondandó beszédének szövegét, amint az a rendelkezésére áll, eljuttatja hozzám.
A beszélgetés végén kérte, hogy a tömegszervezetekkel felvehesse közvetlenül is a kapcsolatot, amellyel egyetértettem.
Budapest, 1962. október 24.
Jelzet: MNL OL XIX-J-1-j-TÜK-Kuba (1945-64) 11/f 008072/1962. - Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltár. A kubai nagykövet látogatása. - Másodlat, gépelt, szignóval ellátott példány.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt május 31.
1911
1916
A jütlandi csata (skagerraki ütközet), az első világháború legnagyobb tengeri csatája a dán Jylland-félsziget közelében, a brit és német...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet frissen megjelent idei második lapszámában négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek család-, (kultúr)diplomácia-, valamint politikatörténet számára biztosíthatnak további ismeretanyagot. Jelenlegi számunk különlegessége, hogy nemcsak két, eddig még nem publikált interjút közlünk, ezzel engedve teret az oral history számára, hanem egy olyan, komplex képi-szöveges forrást is bemutat egyik szerzőnk, amely a 20. század gyorsan változó nagypolitikai helyzetének egy megmaradt lenyomata.
Éppen ez utóbbi ismertetés forrása keletkezett a legkorábban. Segyevy Dániel (térképész, Herder-Institut für historische Ostmitteleuropaforschung) saját tudományának diszciplínája szerint mutat be egy 1941-ben publikált szovjet térképet, amelynek különlegessége, hogy Moszkva akkori sajátos nagypolitikai álláspontjának a lenyomata. Ez a helyzet gyorsan megváltozott, ugyanakkor a bemutatott térkép azt az álláspontot-állapotot tükrözi, amely értelmében a Szovjetunió csak a második bécsi döntés területi változásait ismerte el, míg az elsőét nem.
Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-ot követő megtorlások időszakába kalauzolja el az olvasót publikációjában. Az általa ismertetett források központi szereplője Szénási Géza, aki 1957-ben mint legfőbb ügyész működött. Pozíciójából adódóan volt rálátása a megtorló intézkedésekre, és az ezekkel kapcsolatos gondolatait foglalta össze Biszku Béla belügyminiszternek. Levelét nem ad acta kezelte a szaktárca, hanem megvizsgálták Szénási észrevételeit.
A hidegháborús időszakban a befolyásszerzés egyik módszere volt a különböző harmadik világbeli országok egyetemistái számára juttatott ösztöndíjak rendszere. Magyarország a szovjet blokk részeként szintén élt ezzel a módszerrel. Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében a bolíviai-magyar ösztöndíjprogramra vonatkozó dokumentumokat mutat be, köztük egy olyan diplomáciai jelentést is, amely Bolívia első állandó magyarországi diplomáciai képviselőjétől származik.
A Jankovich, Károlyi és Apponyi családok fordulatokkal teli 20. századi történetéhez hozza közelebb az olvasót két, eddig még nem publikált interjúval Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár). Jankovich Ilona és Jankovich-Blanquet Ilona saját szavaikkal mutatják be, hogy miként alakult családjuk sorsa a magyarországi kommunista hatalomátvételt követően a franciaországi emigrációban.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. május 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő