Gyenes György levelei a munkaszolgálatból

„Cigarettáért még lelki üdvösséget is lehet kapni. (Így ettünk kedden csirkét galuskával!)"

„Anyukám csak semmi letargia. Összeszorított fogakkal is, de tartsd magad egyenesen, most már ki muszáj bírni fizikailag és szellemileg egyaránt. Gondolj arra, hogy nekem éppúgy csak egy célom van, élni Érted. Rövid a hely, nem tudlak hosszú szavakkal vigasztalni, de így is kell érezned azt a vágyódást, tudni és érteni azt az összekötő kapcsot, ami Bennünket minden, de minden körülmények közt együtt tart és éltet."

Források

  

Gyenes György levelei

  

1.

1944. május 28.

VIII.   V. 28.

Drágáim. Megragadom az alkalmat, hogy részletesebben elmondjam az eseményeket, bár a VII. lapot 27-iki dátummal útnak indítottam, azonnal, ahogy a ti lapotokat megkaptam. Nem értem, miért kaptam tőletek addig csak egy lapot, mert természetesnek találom, hogy minden lapomra legalább egy válaszlapot írjatok. Nekem legalább olyan fontos a ti lapotok, mint Nektek az enyém. Tehát írni gyakran, sűrűn! Nagyon szeretném tudni, hogy megkaptátok-e az első levelemet, jelezzétek ezt a következő lapban imigyen: Hugó meggyógyult, ha csak ezt (a másodikat): Hugó még beteg.

Ha megkaptátok, akkor részletesen ismeritek a helyzetet, ha nem, legközelebbi levelemben ismertetem. Különös esemény nem történt, egyszer benn voltunk Jolsván (6 km oda, 6 km vissza) teljes menetfelszereléssel, elég kellemetlen volt. Tegnap határvadászoknál dolgoztunk, igen erős munkát, de jól bírtam, s a katonák olyan rendesek voltak, hogy jó kedvvel is csináltam. (A megszólítás: Uraim volt!) Most szombat d. e. ½ 10 van, mindjárt megyek mosni, mosdani, aztán pakolunk, mert holnap reggel megyünk Fülekre, mint légós század. Minden valószínűség szerint ez végleges lesz, s jó lesz. Írjatok azért a leggyakrabban, utánam küldik. Gyenes György 107/303. m. u. szd. [munkaszolgálatos század] Jolsva (IV. szakasz). Apropó, ha írtok, válaszlappal írjatok, így nem fog fogyni az én lapom. Az üres részt, amit én írok vissza nektek, címezzétek meg tintával (Gábor József stb.), mert másképp letéphetik a cenzúrázás közben. Még egy: lapot géppel írjatok, így több fér kel, főleg részletesen. Mumus odaköltözéséről részleteket! Mit csinál Nelly, Mumus, Ági, Nagyné, Margit, Muci, Erzsi, írjanak ők is külön lapot, jól esik otthonról olvasni minden sort.

Apu menjen el okvetlenül Bíróékhoz, ismertesse helyzetemet, nagyon kedvesek voltak, és én megígértem, hogy életjelet adok magamról. Pétert, Zsuzsit sokszor csókolom, Bíró kollégát üdvözlöm, nagyságos asszonynak kézcsók, s kívánok mindannyiuknak minden jót.

Ha Füleken leszünk, azonnal megírom, mikor lehet csomagot küldeni. Tréningruha nem árt, de egyáltalában nem fontos s azt hiszem, otthon sokkal jobban elfér. Éjjel itt is alaposan hidegek voltak (csak néhányszor), de rájöttünk, hogy ha beássuk magunkat a szalmába, minden takarónál jobban melegít. Éjjeli kosztümöm a következő: a meleg alsóruha, pizsamanadrág, két pulóver. Lajoson minden este halálra nevetjük magunkat, úgy fekszik le, mint egy búvár, mikor a mélybe száll. Sokat használom a rövidnadrágot s nagyon jól fog jönni az első csomagban egy pár félcipő. Csináltasd meg előre. Kellene tudnom, megkaptátok-e első levelemet (azonnal megírni!), abban írtam egy kis felsorolást, ezt tegyétek el. Hozzá jöhet még 2 pár bőrfűző vagy 2 pár kapca, 1-2 pár kis zokni. Ami még eszembe jut, megírom. Egyelőre ez minden, még egyszer: sokat, megcímzett válaszlapon írjatok, de ne csak ti, hanem az összes elősorolt.

Remélem, hamar írhatok ismét levelet, akkor már megírom a füleki helyzetet is.

Nagyon jó hangulatban vagyok, így nagyon szépen megleszek, csak Ti is vigyázzatok magatokra, bízni, mosolyogni és hinni kell!

Ui.: ma kaptunk kincstári sapkát és szalagot. A szalag nagyon rendes, a sapka koszos és használhatatlan. Igen jó, hogy

otthonról!

Ui. 2: néminemű

is lehet gyűjteni, de nem kell általában sokat tenni semmiből a csomagba, mert hátha nem kapom meg. Inkább kisebbet és gyakrabban.

Ui. 3: A koszt nem a legremekebb, de valószínűleg Füleken az is javulni fog. Most vettünk sajtot, 6-an 2 ½ kg-t, 16 P [pengő] kilója. Bár még kapnánk.

Ui. 4: Pénzt még alig költöttem. Talán 15-20 P-t.

Ui. 5: Tibivel tegnapelőtt találkoztam Jolsván, jól van, rendben van. Édesanyjának üdvözlet. (Tőlem!) Mindenkit, akit felkértem írásra, sokszor csókolok és üdvözlök. Titeket milliószor csókol magát igen jól érző fiad, Gyuri

Mucira igen vigyázni!

A könyveknek sok és igen jó hasznát veszem. Számozzátok ti is a lapokat!

Jelzet: Gyenes György levele szüleinek (1944. május 28.), Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény, 2013.159.2.

 

Ezen a napon történt március 13.

1912

Megkötik a Balkán-szövetséget melynek célja, hogy a balkáni szláv államok területeiket az Oszmán Birodalom rovására kiterjeszthessék.Tovább

1938

Az osztrák államtanács kimondja Ausztria csatlakozását Németországhoz (Anschluss).Tovább

1944

A nácik erőszakkal felszámolják a krakkói zsidó gettót.Tovább

1949

Hónapokig tartó heves belső politikai harcok után a Magyar Cionista Szövetség Országos Intéző Bizottsága nyilatkozatban jelentette be: a...Tovább

1954

Kezdetét veszi a megszálló franciák elleni Dien Bien Phu-i csata Vietnamban.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.

Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.

Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.

Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.

Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2025. február 14.

Miklós Dániel
főszerkesztő