Érvénybe lépett a budapesti Bethlen Gábor Kör alapszabálya.Tovább
Gyenes György levelei a munkaszolgálatból
„Cigarettáért még lelki üdvösséget is lehet kapni. (Így ettünk kedden csirkét galuskával!)"
„Anyukám csak semmi letargia. Összeszorított fogakkal is, de tartsd magad egyenesen, most már ki muszáj bírni fizikailag és szellemileg egyaránt. Gondolj arra, hogy nekem éppúgy csak egy célom van, élni Érted. Rövid a hely, nem tudlak hosszú szavakkal vigasztalni, de így is kell érezned azt a vágyódást, tudni és érteni azt az összekötő kapcsot, ami Bennünket minden, de minden körülmények közt együtt tart és éltet."
2.
1944. augusztus 16.
aug. 16.
Drágáim,
ismét csak ebédszünetben jutottam hozzá az íráshoz, de remélem, lesz idő elmondani az elmondandókat.
1. A csomagot szerencsésen megkaptam, kitűnő, igen jól jött. Növeli a kaja mennyiséget (hárman teljesen közösen élünk), hogy Jani és Doncsi ugyanaznap kapott hasonló csomagot, mint én. Kajailag tehát teljes egyensúlyba jutottunk. Ugyanúgy cigarettailag, azonban ennél az a helyzet, hogy mindig kevés, mert cigarettáért még lelki üdvösséget is lehet kapni. (Így ettünk kedden csirkét galuskával!) Tehát ujjon köszönök mindent nyugtázva a legteljesebb megelégedéssel.
2. Sejtelmem sincs róla, honnan vettétek az ötletet, hogy minden héten lehet csomagot küldeni, ez nem igaz, örülök, hogy most kiadták. Tehát ne küldjetek semmit, egyrészt nem lehet, másrészt egyelőre annyira nincs rá szükség, hogy nem is tudnám elhelyezni. A teljes egyensúly megvan, ha esetleg majd szükség lesz, Zoli címét megírom. (Zoli egyébként elment tőlünk, kihelyezték egy 45 km-re eső faluba, de a csomag, ha jön, én átveszem.
[hiányzó szöveg] van intézve! De egyelőre szó sincs róla. [hiányzó szöveg] címét alkalomadtán közlöm. [hiányzó szöveg] a postára vonatkozólag:
Minden héten kaptok tőlem egy vagy két írást, ez sok az adott körülményekhez képest. Tehát meg kell vele elégedni. Idegességre semmi ok, életem épp oly eseménytelen, mint ezelőtt. Most a belső kajafront is javult, többet eszem, viszont igen jó bulim révén (meszet oltok) kevesebb fizikai erőt pocsékolok el, mint eddig.
(Majdnem ala Süveti)
Tehát nyugalom minden vonalon, nem kell annyira várni a postát. Természetesen azért mindent megteszek, hogy minél gyakrabban írhassak. Tőletek hál' Isten, minden nap jön lap. Írjatok csak szorgalmasan.
5. Ma értesültünk Pistike újabb cselekedetéről, hogy fejlődik, még nem tudjuk, de ha jól, vasárnap piknik lesz!
Reményre van ok! Azt hiszem, Pistike elnöke által jósolt terminusra meglátom Mucit!
6. Most két ünnepen sokat olvastam, s szellemi képességem, melyeket [hiányzó szöveg] hónapja az eltompulás veszélye fenyegetett, ismét visszatért. Tehát magam részéről várom igazi hivatásom megkezdését. (Remélem, 44-45 tanévben már osztályozva leszek.)
Lehet, egyetemi nexusoknak utánanézni. De komolyan!
Egyéb írnivaló nincs, elmondanivaló természetesen annál több.
Fokozottan vigyázzatok Magatokra, írjatok. Anyuval Apuval együtt mindenkit, Mucikát is milliószor csókolom.
Nagynéni, azt hiszem, nemsokára éppúgy könnyezhet, mint júl. 17-e körül. Értitek ugye?
Még egyszer csomag semmi esetre nem kell, postáért nem izgulni, nemsokára...
Köszönöm mindenkinek, ki a pakk létrehozásán fáradozott. Milliószor csókol benneteket Gyuri
[hiányzó szöveg] mint Sinfonia tényleg nagy [hiányzó szöveg] volt.
Anyu, miért nem veszekedtek egy kicsit?
[hiányzó szöveg] Ági, Mucus, Nelly sem felejtett?!
Jelzet: Gyenes György levele szüleinek (1944. augusztus 16.), Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény, 2013.159.3.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 01.
1902
1915
Cseres Tibor magyar író (†1993)Tovább
1922
IV. Károly magyar király, I. Károly néven osztrák császár, valamint cseh király, az utolsó Habsburg uralkodó (*1887)Tovább
1924
A müncheni bíróság Hitlert öt évre ítéli, azonban már év végén kiengedik (a börtönben írja meg „Mein Kampf” című programjellegű művét)....Tovább
1927
Puskás Ferenc (sz. Purczeld), becenevén Puskás Öcsi, válogatott labdarúgó, edző, az Aranycsapat kapitánya, A Nemzet Sportolója (†2006)Tovább
- 1 / 3
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő