Prohászka Ottokár magyar püspök, író, akadémikus (*1858)Tovább
Gyenes György levelei a munkaszolgálatból
„Cigarettáért még lelki üdvösséget is lehet kapni. (Így ettünk kedden csirkét galuskával!)"
„Anyukám csak semmi letargia. Összeszorított fogakkal is, de tartsd magad egyenesen, most már ki muszáj bírni fizikailag és szellemileg egyaránt. Gondolj arra, hogy nekem éppúgy csak egy célom van, élni Érted. Rövid a hely, nem tudlak hosszú szavakkal vigasztalni, de így is kell érezned azt a vágyódást, tudni és érteni azt az összekötő kapcsot, ami Bennünket minden, de minden körülmények közt együtt tart és éltet."
4.
Dátum nélküli
Drágáim,
Sajnálom, hogy legutóbbi írásomra nem jelentkezett a piros dátumozás, de mivel már hétfőn elment, s még most sem kaptátok meg, valószínűleg elveszett. Nem baj, remélem, ez már fennakadás nélkül kezetekhez jut. Itt jegyzem meg még egyszer a helyzetet a posta körül, minden lapotokat megkapom, rendszerint másnap, én pedig minden héten írok legalább egyszer, ami eddig egy (a mostani) kivételével mindig elért céljához. Büntetésről, vagy hasonló vad dolgokról nincs szó, csodálom Aput, hogy felült ilyesminek. Mellesleg, ha valami fontos dologról akarnék beszámolni, természetesen módot találnék erre is, de olyan eseménytelenségben élünk, hogy erre nincs is szükség. Jól vagyok, már amilyen jól lehet az ember hasonló helyzetben, némileg kipihentem magam, kis lázzal 4 napig voltam gyengélkedő, szombat délután önkéntes munkát végeztem, ennek fejében vasárnap nem voltam gyárban s hétfőn 6 helyett 12 órára megyünk dolgozni. Tehát a fáradtsággal még csak megvolnék valahogy. Az előbb hoztak hírt Pistiről, láttad volna az örömöm, ami itt volt....! Írtunk egy színdarabot, ami így kezdődik: Szín: Budapest. Idő:
(!)Jókedvre derültünk, én pedig gyorsan összefoglalok pár dolgot, ami nem ér rá addig sem, míg élőszóban közlöm. Tehát: küldjetek, ha lehet egy 6-8 kg csomagot, sütemény, sajt, cigaretta, cukor s valami elállóbb kolbászfélével (a fő súly lehetőleg a sütemény
). Jani édesanyja fel fog hozni hozzátok némi süteményt, küldjétek el feltétlenül azt is. Azon kívül itt az idő, hogy a zakómat elküldjétek. De biztosan!Most jut eszembe, lehet a csomag 1 kg-mal több, mert lehet a század részére némi ruhaneműt küldeni. Tényleg hihetetlen szegény vidékiek vannak, tehát kérek 1 inget, harisnyát, vagy bármit, bármilyen mennyiségben és minőségben küldjetek, csak fehérnemű kell! Ömlik az eső, kicsit be is ázunk, ezért abbahagyom.
Alábbhagyott a kicsi jégvihar, tehát gyorsan befejezem. Ne gondolkozzatok sokat a dolgon, ruhát (a kabátomat és a század részére) feltétlenül küldjétek, hogy még megkapjam itt Füleken.
Drágáim, gyorsan befejezem, mert fogy a gyertya (gyufát, pár finom gyertyát, 1 zseblámpát, tartalék elemekkel s egy rúdelemet Doncsival)
Minden jót kívánunk magunknak. Drága Anyukám a véremben érzem a közeli viszontlátást!
Millió csók
Kitartás és csak nyugi!
(Csak nyugalom, losonci tájszólás)
Mucit is csókolom.
Jelzet: Gyenes György levele szüleinek, Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény, 2013.159.10.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 02.
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő