A gorlicei áttörés az első világháborúban: Németország és az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregeinek sikeres támadása az oroszok ellen.Tovább
Boszorkányüldözés, avagy egy orvos százados küzdelme rendfokozatának visszaszerzéséért 1956 után
„Magyar Honvédelmi Miniszter Úr! Alulírott dr. Széll Endre ózdi lakos városi kórházi osztályvezető főorvos azon tiszteletteljes kérelemmel fordulok Miniszter úrhoz, hogy nekem a tartalékos orvosszázadosi rendfokozatot visszaadni szíveskedjék, amitől 1958. február 28-án megfosztottak."
3.
Vélemények, javaslatok dr. Széll Endréről
1958
Dr. Széll Endre kórházi osztályvezető főorvos
Nevezett kérelmével a kiegészítő parancsnokság, valamint a járási operatív osztály nem ért egyet, azonban nem hajlandó a járási osztály külön véleményt adni róla, mivel az ellenforradalmi tevékenysége most van felderítés alatt.
Az a tény, mondotta Hegedűs János rendőr hadnagy, hogy ha esetleg a későbbiek folyamán teljesen tisztázódni fog az ellenforradalom alatti ténykedése, erről értesíteni fog bennünket.
Az Ózdi Városi Kórház alapszerv titkárja úgyszintén az előző véleményétől nem állt el.
Ezen kérelmét azért később terjesszük fel, mert azon operatív tag, aki nevezett ügyével foglalkozik, hosszabb ideig szolgálatilag távol volt. Hegedűs hadnagy elvtárs megjegyzi még azt is, hogy dr. Major Kálmán már az előzőleg
is hasonló jó véleményt adott, aki jelenleg is vizsgálati fogságban van az ellenforradalom óta. A fellebbezésben megjegyzett állítása nem fedi a valóságot, mert közölve lett vele, hogy fellebbezhet.
Ózd, 1958. március 20-án
Zeher István szds. szü. főtiszt
***
Felülvizsgálati lap
Dr. Széll Endre (1905., Börötzffy Erzsébet) szds.
Munkahelye Ózdi Városi Kórház orr-fül-gége orvos
Lakcíme Ózd I., Kórházsor 27.
A véleményt adta Ózdi Városi Kórház Dr. Borsányi Gábor alapszerv[ezeti] titkár, H. J. r. hadnagy, politikai osztály
Párt, munkahely, lakhelyről beszerzett vélemény (összefoglalva):
Nevezett jelenleg az ózdi városi kórház orr-, fül-, és gége orvosa. Az ellenforradalom ideje előtt mint kórházigazgató volt, azonban már abban az időben is sem a szakszervezetet, sem a pártvezetőséget semmibe nem szerette beavatni, aminek következtében a kórház pártmunkáját felülvizsgálták, s ekkor hiányosságaira rámutattak. Klerikális beállítottságú egyéniség. Családjával együtt rendszeres templomjáró. Fia papnövendék Győrben. Az ellenforradalom alatt aktív támadást indított a kommunisták ellen, s azokat beosztásukból leváltatta, elbocsájtatta. A kiegészítő parancsnokság szűk szerve is egyik szemtanúja volt annak, amikor az ellenforradalom ideje alatt a diákokkal paktált a tanácsháztéren. Egyéni elbeszélgetés folytán már akkor megnyilvánult nála az, hogy a kapitalizmusnak a visszaállítása érdekében hűen bekapcsolódna.
Ózd, 1958. június 5.
Csörgi József szds. kieg pk.
Zeher István szds. személyügyi
***
Belügyminisztérium véleménye:
Nevezett személlyel kapcsolatban a Politikai Kirendeltség javasolja a rendfokozat megfosztását, mivel az ellenforradalom ideje alatt, mint orvos igyekezett a kórházból minden kommunista beosztott elbocsátani. Ugyanakkor a Kádár kormány megalakulása után igyekezett a legaktívabban uszítani a Kádár kormány ellen és aktívan támogatta dr. Roska Lajos sebész főorvost, akit ellenforradalmi tevékenységéért internáltunk is.
Dátum nélkül
Hegedűs János
hadnagy
***
Bizottság véleménye és javaslata:
Nevezett a régi hadseregben hivatásos százados volt. Jelenleg 52 éves, politikai átnevelése már nem remélhető, annál is inkább, mivel gyermeke nem az állami gimnáziumban, hanem a papok által fenntartott gimnáziumban végezte tanulmányait.
Nevezett klerikális befolyás alatt áll jelenleg is. A Bizottság javasolja nevezett rendfokozatának megvonását.
Ózd, 1958. június 5.
Hegedűs János rny. hadnagy pol. kir. vez.
Csörgi József szds. kieg. pk.
Kormos Zoltán járási Pb részéről
Zeher István szds. szü. főtiszt
***
A megyei bizottság javaslata
A Megyei tartalékos tiszti felülvizsgáló bizottság a nevezett fellebbezési kérelmét az újonnan beszerzett vélemények alapján újból felülvizsgálta, és megállapította, hogy az előző felülvizsgálatnál felhozott tények fedik a valóságot, egyetértve a kiegészítő parancsnokság felülvizsgáló bizottságának javaslatával továbbra is javasolja tartalékos tiszti rendfokozatának megvonását.
Miskolc, 1958. 06. 24.
Tuli István ezredes, parancsnok
Dienes Imre szds. szü. M. nyt. tiszt
Kocsis Bertalan megyei Pb részéről
Korom László szds. BM részéről
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt május 02.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő