Az állami gyermekmenhelyekről szóló 1901:VIII. tc. „szentesíttetett” és június 9-én, az Országos Törvénytár útján „kihirdettetett”.Tovább
Boszorkányüldözés, avagy egy orvos százados küzdelme rendfokozatának visszaszerzéséért 1956 után
„Magyar Honvédelmi Miniszter Úr! Alulírott dr. Széll Endre ózdi lakos városi kórházi osztályvezető főorvos azon tiszteletteljes kérelemmel fordulok Miniszter úrhoz, hogy nekem a tartalékos orvosszázadosi rendfokozatot visszaadni szíveskedjék, amitől 1958. február 28-án megfosztottak."
6.
Vélemények, javaslatok dr. Széll Endréről
1960. január
Felülvizsgálati lap
Dr. Széll Endre (1905., Börötzffy Erzsébet) volt tartalékos szds.
Munkahelye Ózdi Városi Kórház orr-fül-gége orvos
Nevezett a Városi Kórház Orr-Fül-Gége osztályán dolgozik, mint főorvos. A beosztását jó látja el. Az ellenforradalom alatt fegyveres tevékenységben nem vett részt, azonban, mint eszmei irányító tevékenykedett a Városi Kórháznál. Állandóan kapcsolata volt az ellenforradalmárokkal, és irányította őket.
főorvos ellen bírósági eljárást indítottak ellenforradalmi tevékenységéért, azonban nevezett védelmére állt fel. Az ellenforradalom alatt hívének vallotta magát. Támogatta Mindszenty elveit. Fiát utasította, hogy adjon fel Mindszenty részére dísztáviratot, hogy foglalja el régi beosztását. A Horthy hadseregben 15. éven keresztül, mint hivatásos tisztiorvos tevékenykedett. Túl klerikális beállítottságú az egész családja. Rendszeresen járnak templomba. A politikai álláspontjait csak szűk baráti körben nyilvánítja.
Ózd, 1960. 01. 27.
Jordán Gábor szds. szü. fő ti.
Kacsó Albert szds. kieg. pk.
***
Belügyminisztérium véleménye
Nevezett személy a birtokunkban lévő adatok szerint az ellenforradalom ideje alatt feleségével együtt utasították gyerekeit, hogy azonnal állítsanak össze egy dísztáviratot és küldjék el Mindszentynek, hogy vállalja el a miniszteri tárcát. 1958. évben a
és társainak kivégzése után felesége olyan kijelentést tett, mellyel ő maga is egyetértett, hogy azt az embert akasztották fel, aki az „igazságért és a nép érdekeiért harcolt a jólétért". Ugyanakkor megjegyezték, hogy azt az embert kellene felakasztani, aki Nagy Imrét felakasztatta. A fentieket figyelembe véve és azt, hogy jelenleg az ózdi Új Kórházban, mint orr, fül, gége szakfőorvos dolgozik, mely beosztását jól lássa el [!], javasoljuk rendfokozatának visszaadását azzal a megjegyzéssel, hogy nevezett személyt a megbízhatatlanok csoportjába sorolják be.
Ózd, 1960. január 27.
Hegedűs János
***
Bizottság véleménye és javaslata:
A Bizottság megvizsgálta a nevezett kérelmét és a beszerzett vélemények, valamint a javaslatok alapján a következő döntést hozta:
Nevezett jelenleg az Ózd Városi Kórház orr, fül, gége szakfőorvosa. Egyedüli szakorvos, aki Ózd város és járás területén, mint kiváló szakorvos végzi munkáját. Munkája ellen semmiféle kifogás nem merült fel, azt legjobb tudása szerint személyekre való megkülönböztetés nélkül odaadóan végzi. Az 1958-ban hozott lefokozási javaslatnál a BM által rögzített tények helytállóak, azonban nem lett figyelembe véve, hogy nevezett, mint orr, fül, gége szakfőorvos komoly polgári beosztásban van, és esetleges lefokozása kihatna a munkájára, ami hátrányos lenne Ózd város egészségügyi ellátására is. Ezt bizonyítja nevezett két esetben beadott rendfokozat visszaadási kérelme is.
A fentiek alapján, mivel nevezett Ózd város és járásának egyetlen orr, fül, gége szakfőorvosa és munkáját kifogástalanul látja el, a Kiegészítő Parancsnokság részére a sorkötelesek szakorvosi vizsgálatát is rendszeresen ő hajtja végre, ezért javasoljuk századosi rendfokozatának visszaadását.
Ózd, 1960. január 28.
Kacsó Albert szds. kieg. pk.
Jordán Gábor szds. szü. fő ti.
Istók László városi pb. titkár
Bodó József r. fhdgy. BM Pol. kir. részéről
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt június 05.
1901
1919
A magyar vörös hadsereg ellentámadása miatt a Felvidéken katonai diktatúrát vezetnek be, s a csehszlovák hadsereg francia és olasz...Tovább
1940
Franciaországban Erwin Rommel páncélosainak támadása áttöri a Weygand-vonalat, Amiens és a tengerpart között.Tovább
1947
E napon hirdette meg a Harvard Egyetemen tartott beszédében George C. Marshall amerikai külügyminiszter a róla elnevezett gazdasági...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet frissen megjelent idei második lapszámában négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek család-, (kultúr)diplomácia-, valamint politikatörténet számára biztosíthatnak további ismeretanyagot. Jelenlegi számunk különlegessége, hogy nemcsak két, eddig még nem publikált interjút közlünk, ezzel engedve teret az oral history számára, hanem egy olyan, komplex képi-szöveges forrást is bemutat egyik szerzőnk, amely a 20. század gyorsan változó nagypolitikai helyzetének egy megmaradt lenyomata.
Éppen ez utóbbi ismertetés forrása keletkezett a legkorábban. Segyevy Dániel (térképész, Herder-Institut für historische Ostmitteleuropaforschung) saját tudományának diszciplínája szerint mutat be egy 1941-ben publikált szovjet térképet, amelynek különlegessége, hogy Moszkva akkori sajátos nagypolitikai álláspontjának a lenyomata. Ez a helyzet gyorsan megváltozott, ugyanakkor a bemutatott térkép azt az álláspontot-állapotot tükrözi, amely értelmében a Szovjetunió csak a második bécsi döntés területi változásait ismerte el, míg az elsőét nem.
Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-ot követő megtorlások időszakába kalauzolja el az olvasót publikációjában. Az általa ismertetett források központi szereplője Szénási Géza, aki 1957-ben mint legfőbb ügyész működött. Pozíciójából adódóan volt rálátása a megtorló intézkedésekre, és az ezekkel kapcsolatos gondolatait foglalta össze Biszku Béla belügyminiszternek. Levelét nem ad acta kezelte a szaktárca, hanem megvizsgálták Szénási észrevételeit.
A hidegháborús időszakban a befolyásszerzés egyik módszere volt a különböző harmadik világbeli országok egyetemistái számára juttatott ösztöndíjak rendszere. Magyarország a szovjet blokk részeként szintén élt ezzel a módszerrel. Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében a bolíviai-magyar ösztöndíjprogramra vonatkozó dokumentumokat mutat be, köztük egy olyan diplomáciai jelentést is, amely Bolívia első állandó magyarországi diplomáciai képviselőjétől származik.
A Jankovich, Károlyi és Apponyi családok fordulatokkal teli 20. századi történetéhez hozza közelebb az olvasót két, eddig még nem publikált interjúval Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár). Jankovich Ilona és Jankovich-Blanquet Ilona saját szavaikkal mutatják be, hogy miként alakult családjuk sorsa a magyarországi kommunista hatalomátvételt követően a franciaországi emigrációban.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. május 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő