Joszif Visszarionovics Sztálin lesz a Szovjetunió Kommunista Pártja első titkára.Tovább
Boszorkányüldözés, avagy egy orvos százados küzdelme rendfokozatának visszaszerzéséért 1956 után
„Magyar Honvédelmi Miniszter Úr! Alulírott dr. Széll Endre ózdi lakos városi kórházi osztályvezető főorvos azon tiszteletteljes kérelemmel fordulok Miniszter úrhoz, hogy nekem a tartalékos orvosszázadosi rendfokozatot visszaadni szíveskedjék, amitől 1958. február 28-án megfosztottak."
6.
Vélemények, javaslatok dr. Széll Endréről
1960. január
Felülvizsgálati lap
Dr. Széll Endre (1905., Börötzffy Erzsébet) volt tartalékos szds.
Munkahelye Ózdi Városi Kórház orr-fül-gége orvos
Nevezett a Városi Kórház Orr-Fül-Gége osztályán dolgozik, mint főorvos. A beosztását jó látja el. Az ellenforradalom alatt fegyveres tevékenységben nem vett részt, azonban, mint eszmei irányító tevékenykedett a Városi Kórháznál. Állandóan kapcsolata volt az ellenforradalmárokkal, és irányította őket.
főorvos ellen bírósági eljárást indítottak ellenforradalmi tevékenységéért, azonban nevezett védelmére állt fel. Az ellenforradalom alatt hívének vallotta magát. Támogatta Mindszenty elveit. Fiát utasította, hogy adjon fel Mindszenty részére dísztáviratot, hogy foglalja el régi beosztását. A Horthy hadseregben 15. éven keresztül, mint hivatásos tisztiorvos tevékenykedett. Túl klerikális beállítottságú az egész családja. Rendszeresen járnak templomba. A politikai álláspontjait csak szűk baráti körben nyilvánítja.
Ózd, 1960. 01. 27.
Jordán Gábor szds. szü. fő ti.
Kacsó Albert szds. kieg. pk.
***
Belügyminisztérium véleménye
Nevezett személy a birtokunkban lévő adatok szerint az ellenforradalom ideje alatt feleségével együtt utasították gyerekeit, hogy azonnal állítsanak össze egy dísztáviratot és küldjék el Mindszentynek, hogy vállalja el a miniszteri tárcát. 1958. évben a
és társainak kivégzése után felesége olyan kijelentést tett, mellyel ő maga is egyetértett, hogy azt az embert akasztották fel, aki az „igazságért és a nép érdekeiért harcolt a jólétért". Ugyanakkor megjegyezték, hogy azt az embert kellene felakasztani, aki Nagy Imrét felakasztatta. A fentieket figyelembe véve és azt, hogy jelenleg az ózdi Új Kórházban, mint orr, fül, gége szakfőorvos dolgozik, mely beosztását jól lássa el [!], javasoljuk rendfokozatának visszaadását azzal a megjegyzéssel, hogy nevezett személyt a megbízhatatlanok csoportjába sorolják be.
Ózd, 1960. január 27.
Hegedűs János
***
Bizottság véleménye és javaslata:
A Bizottság megvizsgálta a nevezett kérelmét és a beszerzett vélemények, valamint a javaslatok alapján a következő döntést hozta:
Nevezett jelenleg az Ózd Városi Kórház orr, fül, gége szakfőorvosa. Egyedüli szakorvos, aki Ózd város és járás területén, mint kiváló szakorvos végzi munkáját. Munkája ellen semmiféle kifogás nem merült fel, azt legjobb tudása szerint személyekre való megkülönböztetés nélkül odaadóan végzi. Az 1958-ban hozott lefokozási javaslatnál a BM által rögzített tények helytállóak, azonban nem lett figyelembe véve, hogy nevezett, mint orr, fül, gége szakfőorvos komoly polgári beosztásban van, és esetleges lefokozása kihatna a munkájára, ami hátrányos lenne Ózd város egészségügyi ellátására is. Ezt bizonyítja nevezett két esetben beadott rendfokozat visszaadási kérelme is.
A fentiek alapján, mivel nevezett Ózd város és járásának egyetlen orr, fül, gége szakfőorvosa és munkáját kifogástalanul látja el, a Kiegészítő Parancsnokság részére a sorkötelesek szakorvosi vizsgálatát is rendszeresen ő hajtja végre, ezért javasoljuk századosi rendfokozatának visszaadását.
Ózd, 1960. január 28.
Kacsó Albert szds. kieg. pk.
Jordán Gábor szds. szü. fő ti.
Istók László városi pb. titkár
Bodó József r. fhdgy. BM Pol. kir. részéről
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 03.
1922
1930
Helmut Kohl német kereszténydemokrata politikus, szövetségi kancellár, Németország újraegyesítésének megvalósítójaTovább
1935
Czeizel Endre magyar orvos-genetikusTovább
1941
Teleki Pál miniszterelnök a budavári Sándor-palotában fõbe lõtte magát.Tovább
1945
A brit és amerikai légierő bombatámadása a csepeli Weiss Manfréd Művek ellenTovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő