Az ÁVH-sok, országszerte – egyházi visszaemlékezések szerint – egy időpontban, éjjel, megrohanták a rendházakat – néhányat később – és a...Tovább
Horn, a „renitens" diplomata - 1962
„Felhívtuk Horn elvtárs figyelmét, hogy a jövőben több szerénységgel nyúljon az élet megnyilvánulásaihoz, legyenek a jelentések szolidabbak, de jobban bizonyítson és érveljen. Ítéletei ne legyenek elhamarkodottak, túl kategorikusak, törekedjen a megfontolt, leellenőrzött állásfoglalás megtételére. Horn elvtárs hibáit, hosszas töprengés után, tulajdonképpen csak most kezdi felismerni. Szemléletében gyökeres változást tapasztalunk. Ezt bizonyítják decemberben elkészített jelentései."
Szabadságon, az első meghallgatás
Horn Gyula 1962. július 4-től augusztus 14-ig töltötte itthon szabadságát. Augusztus 13-án behívatták a minisztériumba, ahol Zágor György főosztályvezetőnek és munkatársainak kellett beszámolnia
. Hogy Cséby Lajos szabadsága idején készített, Horn által természetesen nem ismert fenti feljelentése a Külügyminisztérium illetékeseihez eljutott-e, pontosan nem tudható, de nagy valószínűséggel nem. A meghallgatás anyagában a vádpontokkal kapcsolatos megállapításokra ugyanis nincs utalás.Horn Gyula kapcsolatőrző, kapcsolatépítő munkájáról jó vélemény alakult ki, bár Horn maga jegyezte meg, hogy az elmúlt hónapokban a bolgár gazdasági vezetők érthetetlen okból merevséget tanúsítanak, nem olyan őszinték, mint korábban. „A pártközpontba nem tud bejutni, - olvashatjuk a meghallgatásról készült jelentésben Horn szavait - merev elzárkózást tapasztal, gazdasági kérdésekben nem adnak felvilágosítást. Az elmúlt időben többször fordult a pártközponthoz, de kéréseit minden esetben átadták az illetékes bolgár állami szerveknek. A pártközpont merev elzárkózása a többi népi demokratikus országok nagykövetségei irányában is tapasztalható. Horn szerint romlott a lengyelekkel való kapcsolat, mert ők rossz híreket terjesztenek a bolgár belállapotokról, például azt, hogy a „tönk szélén állnak." Horn azt is elmondta, hogy többszöri kísérlet ellenére nem sikerült jó kapcsolatot kialakítani a szovjet diplomatákkal, különösen a bolgár gazdasági, politikai helyzetről igyekeznek kitérő magatartást tanúsítani.
Zágonék elismerően szóltak a fiatal diplomata fél év alatt készített 28 alapos, jól használható jelentéséről, de túl negatívak, pesszimisztikusaknak tartották azokat. Zágon külön felhívta a figyelmet arra, hogy ne legyenek túl közlékenyek a szocialista országok diplomatáival. Horn Csébyről pozitív véleményt mondott. A követség munkája alatta javult, igényes, nagy aktivitással dolgozik, de helyenként szubjektív.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 11.
1950
1958
Az Ifjú Gárda megalakulása. 1956-ban, a forradalom után megalakult ifjúsági csoportok kapták ezt a nevet.
Az Ifjú Gárda a KISZ...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő