Csehszlovák–magyar lakosságcsere- és deportálások

„A Duna másik oldaláról naponta érkező jelentések egybehangzóan megerősítik, hogy az ott élő magyarságot dúvad módjára üldözik, megfosztják legelemibb emberi jogaitól és az embernek vele született jogától, vagyonából kiforgatják és elkobozzák, és a középkori állapotokat megcsúfoló rabszolgasorsra ítélik.”

Források  

Viták a kormány ülésén a szlovákiai magyarok kitelepítéséről

a.
Gyöngyösi János külügyminiszter tájékoztatója a felvidéki magyarok deportálásáról a minisztertanács 1946. november 22-én tartott ülésén.

[Gyöngyösi] Külügyminiszter: igen nyugtalanító hírek érkeztek csehszlovákiai magyarjainkról. Öt községben idézést kézbesítettek közmunkaügyben, természetesen a közmunkarendeleten messze túlmenően. A családfőnek el kellett mennie. A behívottakat összeterelték, akik ellenszegültek, azokat megverték. Különösen Köbölkútról érkeztek szomorú hírek. A lakosság körében igen nagy a riadalom. Igyekeznek menekülni és elhagyni az országot. 19-én több csónakban megkísérelték a Dunán való átkelést, az ottani védőgáton felsorakoztatott csehszlovák karhatalom sortüzet adott le a menekülőkre. A magyar őrök viszonozták a tüzet, és így történt, hogy Sinder Ferenc 48 éves kovácsot a csehek nyakszirten lőtték, és az meghalt. A jelentésekből világosan megállapítható, hogy itt nem csupán a közmunkarendelet megszegéséről van szó. Ma már konkrét adatok állanak rendelkezésére. A csehszlovák követtel azonnal érintkezésbe lépett és bejelentette előtte, hogy a csehszlovák kormány kivonta magát a közvetlen tárgyalások alól és befejezett tények elé állította Magyarországot. Felhatalmazást kér a kormánytól, hogy táviratilag fordulhasson a külügyminiszterek értekezletéhez, bejelentve a történteket és azt, hogy a csehszlovákok intézkedései illuzórikussá teszik a békekonferencia határozatát. Felhatalmazást kér arra, hogy a belügyminiszterrel érintkezésbe lépjen, s amikor arra szükség mutatkozik határzárt rendeljen el ebben az irányban, miután a felizgult állapotban nagy tömegek jönnek át. Vannak bizonyos jelek, hogy az ilyen átmenekülést csehszlovák fináncok idézik elő rábeszélve őket, hogy hagyják el az országot. Végül bejelenti, hogy a vegyes bizottság magyar tagjait utasította, hogy ezt az ügyet vigyék a vegyes bizottság elé. Csehszlovák oldalról nem akartak ezzel a kérdéssel foglalkozni, tagadták, hogy ebben illetékes lenne a vegyes bizottság. Végül mégiscsak kitűzték a vegyes bizottság hétfői ülésére a sérelmek tárgyalását. Kérte a bizottság csehszlovák elnökét, hogy ha szükségét látja, szakítsa félbe a tárgyalásokat azzal, hogy kormányának jelentést tesz. Köbölkútról az ottani rendőrparancsnokságtól kapott egy jelentést, ami erősen túlzott. A közlés szerint 16 embert agyonlőttek. Sajnos nem használható fel a jelentés, mert nincs megjelölve egy személynek a neve sem, kik áldozatul estek. Az asszonyokat, kik férjeik után mennek, puskatussal verik szét. Az elhagyott lakásokba azonnal megkezdték a romániai és jugoszláviai szlovákok betelepítését.

Rákosi Mátyás államminiszter: a külügyminiszter javaslatát el kell fogadni és a sajtóban is propagálni kell a gyalázatos viselkedésüket. Úgyszintén a Szövetséges Ellenőrző Bizottságnak is kell jelentést tenni s a táviratban felháborodásunknak kell kifejezésre jutnia.

[Jócsik Lajos] Áttelepítési kormánybiztos: tegnap Rajka községben tartózkodott, ahol eddig 165 az áttelepült. Kizárólag Rajka községben 40 községből tartózkodnak átmenekültek. A község lakossága nagy szeretettel és megértéssel fogadta őket és igyekezett élelemmel is ellátni, azonban szükségesnek látszik addig is, míg ügyük végleges rendezést nyer a legminimálisabb élelmezési célokra 5000 forint kiutalása.

Minisztertanács a külügyminiszter bejelentését tudomásul vette, egyúttal az átmenekült szlovákiai magyarok megsegítésére ötezer forint élelmezési gyorssegély folyósításához hozzájárult.

MOL XIX"A"83"a. 150. sz. jegyzőkönyv. [34] 33. napirendi pont. Géppel írt tisztázat.

b.
A minisztertanács 1947. január 10-i vitája a lakosságcsere egyezmény végrehajtásáról

[Gyöngyösi] Külügyminiszter: kéri a minisztertanács állásfoglalását a lakosságcsere kérdésében.

 november 30-án folytatott tárgyaláson megállapították azt, hogy a lakosságcsere-egyezmény lényegében gyakorlatilag zsákutcába került. Felfogása szerint a csehszlovák kiküldöttek delegálása felesleges. Közvetlenül tárgyaljon a kormány [a] gyorsított tárgyalások érdekében. Az egyezmény helyébe lényegében egy új egyezményt kell készíteni, ami a csehszlovákokat előnyös helyzetbe juttatná Magyarországgal szemben. A régi egyezménynek Magyarországra előnyös vonatkozásait még a mai napig sem hajtották végre. Ezért is akadtak meg a tárgyalások. Az áttelepülők számában kölcsönösen kell megállapodni, azonban azt, hogy a quótába nem számítanak be az egyezmény 5. cikkében feltüntetett személyek,  Még egy 30 napos időt kérnek Magyarországtól a jelentkezésre. Az itt lakó szlovákok köréből további jelentkezésekre számítanak. Lényegében egy olyan gyorsított egyezményt javasol, amely ezt lehetetlenné tenné. [sic!] Hajlandó hozzájárulni a vagyontalanoknak a kitelepítéséhez, előzetesen ezeket a vagyonjogi kérdéseket kölcsönösen tisztázni kell. A csehszlovák követ előtt hangoztatta, hogy nem lát lehetőséget a tárgyalásokra mindaddig, amíg a kényszer"széttelepítések folynak egyezményellenesen, eltekintve a morális indokoktól. Ilyen légkörben nem lehet tárgyalásokat folytatni. Tehát addig is, amíg ebben a kérdésben további állásfoglalásra volna szükség, kéri a minisztertanács hozzájárulását ahhoz, hogy olyan természetű választ adjon a csehszlovák kormánynak, hogy mindenekelőtt a mostani jogellenes deportálásoknak a lehetőségét szüntessék meg. Ragaszkodunk az egyezmény szigorú végrehajtásához. Ebben az esetben továbbra is a legnagyobb előzékenységgel hajlandók vagyunk újólag tárgyalni, de az egyezményben csehszlovák részről vállalt kötelezettségek végrehajtását követeljük. Ezek pedig a következők: a vagyonelkobzás megszüntetése, az ott lévő elbocsátott magyar tisztviselők szociális segélyének folyósítása, a széttelepítések megszüntetése, a vagyoni kezelések végleges rendezése.

Szakasits Árpád államminiszter: nagyjában elfogadhatónak tartja a külügyminiszter javaslatát, mégis felveti azt a gondolatot, hogy nem lenne e helyes Károlyi Mihályt kiküldeni Szlovákiába.

[Gyöngyösi] Külügyminiszter: ennek semmi akadálya nincs, de csak mint magánember tehet ott látogatást, mert ha hivatalosan menne ki, ez azt jelentené, hogy a tárgyalásokat fel kívánjuk venni újra. Ettől függetlenül ezt az álláspontunkat közölni kell.

[Bárányos] Földművelésügyi miniszter: a külföldi magyarság részéről sokszor hallja azt a panaszt, hogy a kormány nem törődik eléggé a kint lévő magyarsággal. Súlyos panaszokat hangoztatnak, sérelmezik a kormány azon eljárását, hogy túlságosan enyhén kezelik a határon túli magyarok sorsát. Semmit nem éreznek abból, hogy értük valami történik.

[Nagy] Miniszterelnök: mi is egy megszállás alatt lévő ország vagyunk, nem rendelkezünk elegendő gazdasági és politikai lehetőségekkel, hogy támogathassuk őket.

[Gyöngyösi] Külügyminiszter: ő is érzi, hogy a magyar kormányt terheli a felelősség e lépések elmulatásáért, de nem szabad elfelejteni, hogy a szenvedő magyarság legnagyobb része a csehek kezében van, s az ottani intézkedésekkel szemben teljesen tehetetlenek vagyunk. Ma az a helyzet, hogy a lakosságcsere egyezmény rendkívül nagy fegyvert jelent a kezünkben. [sic!] A csehek belátták azt, hogy ha nem tudnak velünk megegyezni egy gyorsított eljárással, akkor egyetlen egyet sem tudnak átvenni, vagy áttenni egy éven belül magyarjaink közül. Ellenben nem tudunk semmit sem az ellen csinálni, hogy ők ezt a kérdést belügyként kezeljék, s a magyarságot széttelepítsék. A felháborító az egész dolognál az, hogy amikor hajlandók valamit végrehajtani, amit vállaltak, csak olyan feltételekkel hajtják végre, ha még újabb feltételeket köthetnek ki. Ezzel a kérdéssel érdemileg is kell foglalkozni.

[Bárányos] Földművelésügyi miniszter: inkább azt sérelmezik, hogy a Miniszterelnökség kisebbségi osztálya annak idején sokkal többet és

[Gyöngyösi ] Külügyminiszter: minden kétséget kizárólag ez a támogatás revizionista irányban folyt le. Anyagilag többet áldozott erre a célra és az most hiányzik. De igen félő, hogy újabb revizionista törekvésekkel állunk szemben.

Minisztertanács a külügyminiszter előterjesztéséhez hozzájárult.

MOL XIX A"83"a 158. sz. jkv. 51. napirendi pontja. Géppel írt tisztázat.

c.
Gyöngyösi János külügyminiszter bejelentése a minisztertanács 1947. február 26-i ülésén a lakosságcsere végrehajtásáról folytatott tárgyalások újbóli megkezdéséről

[Gyöngyösi] Külügyminiszter: bejelenti a minisztertanácsnak, hogy Csehszlovákiával hétfőn megkezdik a tárgyalásokat a lakosságcsere egyezmény lebonyolítása tárgyában Prágában. Ez a bejelentés tulajdonképpen a magyar kormány január 13-i jegyzékének következménye, mely szerint a tárgyalásokat készségesen felvesszük, azonban lehetetlen úgy tárgyalni, ha a kényszerű széttelepítések, melyeket a magyar kormány deportálásnak bélyegez, tovább folynak. Most közölték, hogy ezeket leállították.

Szakasits Árpád államminiszter: az általános megoldásra vonatkozó tárgyalások ezek?

[Gyöngyösi] Külügyminiszter: nem. Háromirányú tárgyalás lenne ez. Először kötnek egy megállapodást, függetlenül a lakosságcsere egyezményben kialakuló állásponttól, hogy előzetesen 3000 családot, tehát 10 000 személyt kölcsönösen kicserélnének. Másodszor letárgyalják az egész lakosságcserét és előkészítik a lebonyolítást, végül pedig megállapodnak egy időpontban, amikor a végleges megoldást letárgyalják.

Minisztertanács a bejelentést tudomásul vette.

MOL XIX-A-83-a. 165. sz. jkv. 68. napirendi pontja. Géppel írt tisztázat.

Ezen a napon történt november 27.

1931

Bemutatják a Székely István rendezte Hyppolit, a lakájt, az egyik legsikeresebb magyar filmvígjátékot.Tovább

1945

Az ENSZ tagja lesz Norvégia.Tovább

1956

A magyar kormány bejelenti, hogy a tsz-ekből bárki szabadon kiléphet.Tovább

1962

Nyers Rezsőt az MSZMP KB gazdaságpolitikai titkárává, Biszku Bélát a KB adminisztratív ügyekért felelős titkárává választják, és ezért...Tovább

1965

35 ezren tüntetnek Washingtonban a vietnami háború ellen.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt közel két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Beköszöntő

 

Diaszpórák, személyes sorsok

 

A görög eredetű „diaszpóra” fogalom hosszú ideig a zsidó, görög és örmény szétszóratás leírására szolgált, manapság viszont a kényszerű kiűzetés vagy az önkéntes migráció következtében létrejött külföldi etnikai kisebbségi közösségek szinonimájává vált. A diaszpórák idegen befogadó országban tevékenykednek ugyan, de tagjait – a szociológiai vizsgálatok szerint – erős érzelmi kötelékek fűzik származási országukhoz. Magyar diaszpórán általában a 19. század végétől az országot, illetve a Kárpát-medencét több hullámban önként elhagyó, ma Nyugat-Európában és a tengerentúlon élő szórványmagyarságot értjük. Friss adatok szerint a diaszpórában élő magyarok száma – a leszármazottakkal együtt – körülbelül 2,5 millió fő, akiknek a fele azonban már nem tud magyarul.

Az elmúlt évtizedben a tengerentúli magyarság képviselői jelezték, hogy a diaszpóra tagjainak az évtizedek alatt összegyűjtött értékes dokumentumai egyre nagyobb veszélyben, sok esetben a megsemmisülés határán vannak. A Magyar Diaszpóra Tanács ezért 2013-ban elfogadta a Mikes Kelemen Programot, amelynek célja az, hogy a diaszpóramagyarság könyvtári, levéltári örökségét rendezett módon összegyűjtve Magyarországra szállítsák és gondoskodjanak későbbi méltó felhasználásáról. A Nemzetpolitikai Államtitkárság és az Országos Széchényi Könyvtár szervezésében elindított Mikes Kelemen Program 2014. január 1-jén kezdte el munkáját. A program eredményeként az elmúlt hat év során mintegy négyezer doboznyi iratanyag és tárgy érkezett haza a világ minden részéből.

A Magyar Nemzeti Levéltár szakmai partnerként 2015-ben csatlakozott e kezdeményezéshez, felvállalva a levéltárszakmai koordinációt. A Mikes Kelemen Program és a Nemzeti Kulturális Alap által finanszírozott Ithaka-program segítségével folyamatosan közreműködik az európai és tengerentúli emigráció iratanyagának szervezett hazahozatalában, az iratanyagok levéltári struktúrájának kialakításában, majd kutathatóvá tételében. Ennek eredményeként a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának őrizetébe számos értékes irathagyaték került, amelyekből ízelítőül már az ArchívNet 2017. évi 2–3. összevont száma is közölt két írást.

Idei 4. számunk – „Diaszpórák, személyes sorsok” – fő témája szintén a diaszpóra-lét. Schmidt Anikó Hoffmann Ferenc református lelkésznek az 1920-as, 1930-as években keletkezett, a nyugat-kanadai magyarok életét dokumentáló páratlanul gazdag fényképalbumát mutatja be. Seres Attila varsói levéltári kutatásai alapján ismerteti az erdélyi lengyel diaszpóra életét az 1930-as évek végén, mindemellett közread egy eddig ismeretlen Márton Áron-levelet és egy fényképet, amelyen a püspök is szerepel. Miklós Dániel az Amerikai Egyesült Államokban tartózkodó Eckhardt Tibor 1943-ban kelt levélrészletét közli. Ebben a kisgazdapárti politikus az amerikai politikai helyzetről tájékoztatja magyarországi ismerőseit, egyúttal saját sorsáról is beszámol. Főcze János Paál Árpád nekrológját publikálja, – az erdélyi magyar politikus és publicista ezt Ovtavian Goga román költő, Ady Endre egykori barátja 1938 májusában bekövetkezett halála alkalmából írta. Összeállításunkat Závoczki Adrienn írásával zárjuk, aki levéltári iratok alapján a két világháború között Magyarországon élt olasz állampolgárok sorsába nyújt betekintést

 

Budapest, 2020. szeptember 14.

 

A szerkesztők