A londoni angol–magyar rangadót, amelyben a híres „aranycsapat”, Puskás, Hidegkuti, Czibor, Kocsis és a többiek 6:3-ra verték az angol...Tovább
Egy gyárüzem leszerelésének kálváriája
„[...] gyártelepünkön az orosz katonaság a leszerelést változatlanul folytatja. Az említett három miniszter úr legmegértőbb támogatása sem érte el az orosz hatóságoknál, hogy a leszerelési munkát beszüntessék, ezért mély tisztelettel felvetjük az a gondolatot, hogy Miniszterelnök Úr magához Sztálin marsallhoz intézzen egy távirati kérést, hogy a május 1-i ünnepségekkel kapcsolatban, ha másként nem lehetséges, ajándékképen adja vissza az ország közgazdasága szempontjából oly mérhetetlen fontosságú kulcsjellegű gyárunkat hazánknak."
A gyár igazgatóságának és üzemi bizottságának levele Takács Ferenc iparügyi miniszterhez
1945. május 7.
T.
Takács Ferenc
Iparügyi Miniszter urnak
Budapest
1945. május 7.
Gyárunk leszerelése
Tisztelettel bejelentjük, hogy f. hó 6-án a déli órákban gyárunk leszerelését beszüntették.
Tekintettel arra, hogy a beszüntetés oly időpontban történt, mikor gépberendezésünk több mint 90%-a már elszállításra került, gyárunk termelő képessége első sorban a kábel vonalon tökéletesen megszünt. Abból a tényből azonban, hogy a Kormány közbelépésére mégis megszüntették a leszerelést, ha túl későn is, arra a következtetésre jutottunk, hogy a leszerelést megállító parancs egyúttal a már elszállított gépek visszaadását is magába foglalja.
Van szerencsénk egy táblázatot átnyújtani a kiment vagonokról [az említett irat nem található - a szerk.] és mély tisztelettel kérjük, hogy egyrészt az Ellenőrző Bizottságnál haladéktalanul méltóztassék lépéseket tenni az elszállított gépberendezés visszairányítását illetőleg, másrészt amennyiben erre lehetőség van, az Államvasutak útján az iránt intézkedni, hogy a megadott vagonok továbbítása haladéktalanul beszüntetésre kerüljön.
Jelentjük egyúttal, hogy a nyersanyagot továbbra is vagonokba rakják, és szóbelileg azt az értesítést kaptuk, hogy parancsuk van a munka folytatására. Tisztelettel kérjük, hogy gyárunk termelésének jövőbeli megindulása érdekében, ne csak az elszállított gépberendezés, hanem a már elvitt nyersanyag visszaadása iránt is előterjesztéssel méltóztassék az Ellenőrző Bizottságnál élni.
Szíves tájékoztatásra közöljük, hogy az elvitt nyersanyag jelentékeny része, bár erre a leszerelő parancsnokság figyelmét több ízben is felhívtuk, túlnyomórészt nem vállalatunk, hanem elsősorban a Magyar Posta, Államvasutak, Elektromos Művek stb. tulajdonát képezi.
Arra nem várt esetre, ha a leszerelések beszüntetése nem jelentené egyúttal a már elszállított gépek visszaadását, mellékelten vagyunk bátrak külön beadványt átnyújtani gyárunk újra felszerelése tárgyában [az említett irat nem található - a szerk.].
Mély tisztelettel:
FELTEN ÉS GUILLEAUME Rt.
Jelzet: Magyar Országos Levéltár Z 477 9. tétel. 1. csomó
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 25.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/4
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.
Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.
A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.
Az idei negyedk számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. november 22.
Miklós Dániel
főszerkesztő