Felavatják az M5 autópálya első szakaszát, mely Budapestet és Ócsát köti össze.Tovább
Egy gyárüzem leszerelésének kálváriája
„[...] gyártelepünkön az orosz katonaság a leszerelést változatlanul folytatja. Az említett három miniszter úr legmegértőbb támogatása sem érte el az orosz hatóságoknál, hogy a leszerelési munkát beszüntessék, ezért mély tisztelettel felvetjük az a gondolatot, hogy Miniszterelnök Úr magához Sztálin marsallhoz intézzen egy távirati kérést, hogy a május 1-i ünnepségekkel kapcsolatban, ha másként nem lehetséges, ajándékképen adja vissza az ország közgazdasága szempontjából oly mérhetetlen fontosságú kulcsjellegű gyárunkat hazánknak."
Feljegyzés a Karajev őrnagy és Wagner főmérnök közötti megbeszélésről
Feljegyzés Karajeff őrnaggyal az orosz ellenőrző bizottságtól és Wagner iparügyi minisztériumi főmérnök úrral 1945. június 6-án gyárunkban folytatott megbeszélésről
Az Őrnagy úr kijelentette, hogy semminemű anyagot, sem szenet, sem gépet gyárunkból az oroszoknak elvinni nem szabad, kivéve, ha felmutatják a XI. kerületi Városparancsokság erre vonatkozó engedélyét. Az erre vonatkozó orosz intézkedés az orosz katonai alakulatoknak és a Városparancsnokságnak már kiment.
A Városparancsokság egy iratot fog nekünk átadni, amelyben a fentiek le lesznek fektetve, úgyhogy ha bármely orosz alakulat tőlünk valamit el akar vinni, úgy ezt az iratot kell felmutatni.
Az Őrnagy úr közölte, hogy a gyárunkból már elszállított anyagokat - így a gépeket sem - visszakapni nem fogjuk, és éppen így nem számíthatunk a leszerelt német gyárak gépberendezéséből való pótlásra sem. Ezzel szemben állítsuk össze minden olyan gép jegyzékét, melyeket Magyarországon beszerezni nem tudunk, s egy kérvénnyel együtt nyújtsuk be az Iparügyi Minisztériumhoz, melyben kérjük, hogy a gépeknek németországi gyárakból való beszerzését tegye lehetővé. E kérvény az Iparügyi Minisztérium megfelelő alátámasztással magához Silov [Vorosilov] marsallhoz továbbítja. A maga részéről ajánlja, hogy Svájcot és más beszerzési országokat is vegyünk figyelembe, mert Németországból nehézkes lesz a gépek behozatala.
Az Őrnagy úr arra kér, hogy amint lehet, Magyarországon rendeljük meg, és kilátásba helyezte támogatását oly gyáraknál, melyek orosz katonai parancsnokság alatt állnak, hogy géprendeléseink gyorsan vitelezhessenek ki.
A budafoki pincében megmaradt anyagokat, melyeket személyesen fog még ma megtekinteni, vissza fogjuk kapni és megígérte, hogy az erre vonatkozó intézkedést is kiadja az illetékes orosz parancsokságnak.
Közölte még, hogy az elvitt gépek be fognak számítani a jóvátételbe, úgyhogy azok értéke számunkra meg fog térülni. Az elvitt anyagokra nézve ez valószínűleg nem lehetséges.
Kifejezett kérésemre kijelentette az ?rnagy úr, nyugodtan hozhatunk be mindezek után úgy anyagot, mint gépeket a gyártelepre, mert az elvitelnek immár semmi veszélye nincsen, sőt felszólított, hogy a gyárat a legnagyobb energiával igyekezzünk ismét felépíteni és törekedjünk a termelést megkezdeni.
Budapest, 1945. június hó 6-án.
Jelzet: Magyar Országos Levéltár Z 478 146. tétel. 22. csomó
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 22.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/4
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.
Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.
A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.
Az idei negyedk számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. november 22.
Miklós Dániel
főszerkesztő