A világ első élő, egyenes adású televíziós gyilkossága, amikor Jack Ruby lelőtte Lee Harvey Oswaldot.Tovább
Király(i) biztosítás
A „KEOKH intézkedett, hogy a Magyarországon lakó horvát emigránsok (ustasák stb.) megfelelő ideig szigorított rendőri felügyelet alatt tartassanak. Elrendelem, hogy a terroristikus cselekmények elkövetése szempontjából számba jöhető elemek ártalmatlanná tétele végett, úgy a m. kir. rendőrhatóságok, mint a m. kir. csend-őrség folyó hó 17-én é 18-án minden városban és községben általános állambiztonsági razziát foganatosítson.”
2.
Részletes utasítás az ellenőrizendő és az országba való belépést megtagadókat illetően
KIVONATOS MÁSOLAT.
Magyar királyi belügyminiszter. S ü r g ő s!
2626 szám. Szigorúan bizalmas!
Res. VI-b.-1937. Parancsnok v.h.s.k. felbontására!
Valamennyi m. kir. csendőrkerületi és a nyomozó osztály
Parancsnokságnak
Állomáshelyein.
Ő Felsége III. Viktor Emánuel Olaszország királya és Ethiópia császára felséges Nejével és magas kíséretével a Kormányzó Úr Ő Főméltósága látogatására előreláthatólag e hó 19-én, szerdán, Magyarországra érkezik.
Az utazás programjának pontos közlése mellett a vasútvonal közvetlen biztosítására külön fogok intézkedni.
Addig is, ‑ a m. kir. csendőrség részéről, ‑ az alábbi megelőző biztonsági intézkedések foganatosítandók:
1./ Folyó hó 12-től /: szerdától:/ Ő Felségeik eltávozásáig azaz - ha más rendelkezés nem történik - folyó hó 22-én /: szombat:/ 24 h-ig, az összes határmenti községeket és más lakott helyeket állandóan portyáztatni kell, hogy külföldről nemkívánatos elemek beszivárgása megakadályozható legyen. Idevonatkozólag tudomásul közlöm, hogy a határőrség ez idő alatt az országhatárt fokozottan fogja ellenőrizni.
2./ A terrorisztikus cselekmények elkövetése szempontjából számba jöhető elemek felkutatása és őrizetbe vétele céljából f. hó 17-én és 18-án, az ország egész területén /: tehát úgy csendőri, mint rendőri területen:/ általános állambiztonsági razziát kell tartani.
A kerületi parancsnokságok egész felügyeleti körletüket, de különösen a pályaudvarokat, szállodákat, megszállóhelyeket, kávéházakat, vendéglőket, korcsmákat, valamint a többi nyilvános helyeket úgyszintén a működési területükön megforduló külföldieket az egész idő alatt állandóan tartsák szigorú ellenőrzés és megfigyelés alatt.
A fenti pontok alatt említett „nemkívánatos" illetve „gyanús" egyéneknek tekintendők mindazok, akik ellen állambiztonsági szempontból konkrét gyanúok merült fel, továbbá bizonyos külföldieknek egyes kategóriái, akik jelen magas látogatás szempontjából különös figyelmet érdemelnek még akkor is, ha e kategóriákba tartozáson kívül konkrét gyanúok nem is merült fel ellenük. Ezek az alábbiak:
I./ A nem Olaszországban élő olasz állampolgárok;
II./ nem olasz útlevéllel tartózkodó olyan egyének, kiknek olasz származása alaposan vélelmezhető /:ún. antifascisták, olasz emigránsok stb.:/;
III./ nem jugoszláv útlevéllel tartózkodó, mégis délszláv hangzású néven szereplő oly egyének, kik azzal gyanúsíthatók, hogy jugoszláviai emigránsok /: ustasák, macedon terroristák stb.:/;
IV./ spanyol állampolgárok;
V./ az abeszin útlevéllel rendelkezők;
VI./ olyan abeszinek, kik más állam hatósága /: pl.: angol:/ által kiállított nem nemzeti útiokmánnyal rendelkeznek.
Minthogy bizalmas jelentés szerint az olasz hatóságok több száz horvát családtól /: főképpen ustasák:/ a menedékjogot megvonták, ezeknek beszivárgási kísérletével is számolni kell, s annak megakadályozása, illetőleg az esetleg már beszivárgott ily egyének ártalmatlanná tétele végett is intézkedni kell.
Tudomásul közlöm, hogy a Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hatóság intézkedett, hogy a Magyarországon lakó horvát emigránsok /:ustasák stb.:/ megfelelő ideig szigorított rendőri felügyelet alatt tartassanak.
Az itt felsorolt egyének feltalálásuk esetén őrizetbe veendők és a legközelebbi őrsre kísérendők, s velük való további eljárást illetően a nyomozó osztály parancsnokának rendelkezéseit kell minden esetben távbeszélőn /: Budapest 15-01-90 hívószám:/ azonnal kikérni.
Bár a fenti szolgálati teendők ellátásánál a legalaposabb eljárást kívánom, figyelmeztetek arra, hogy a közönség felesleges zaklatását teljes mértékben kerülni kell.
Felhívom a figyelmet az itt felsorolt szolgálatok elsőrendű fontosságára és minden szükségesnek ítélt részletintézkedésnek idejében való megtételére. Minden más itt meg nem jelölt szolgálati teendő végzését, - ha a késedelemből veszély nem származik, - a királyi Felségek elutazása utáni időre kell halasztani.
Budapest, 1937. évi május hó 12-én.
A miniszter rendeletéből
Szütsy s. k. ezredes.
A kivonatos másolat hiteléül!
Budapest, 1937. évi május hó 12-én.
Beöthy szds.
segédtiszt.
Jelzet: Magyar Országos Levéltár K-149 175. d. 270-271.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 24.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/4
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.
Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.
A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.
Az idei negyedk számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. november 22.
Miklós Dániel
főszerkesztő