Pesthidegkút lovai és a szovjet Vörös Hadsereg

„Az orosz megszállást megelőzően (kettő) 2 drb lovam volt [...]. Az orosz katonaság mind a kettő lovamat elvette és elvitte. Községházán annak idején azt a felvilágosítást kaptam, hogy menjek el a lómészároshoz, és ott válasszak magamnak lovat - ha egyáltalán van olyan, amelyet érdemes gyógyítani. Kettő heti utánjárás után a Bő[h]le András mészárosnál találtam ezt a lovat. Éppen le akarták vágni. Kértem az ott lévőket [...] adják nekem ezt a lovat. Bő[h]le mészárosnál jelen lévő segédek örömmel adták oda, s a következőket mondották, vigye csak ezt a gennyes gamot."

 


 

 

 

 

3.

3. Pártok, hivatalok, társadalmi szervezetek lóigénylései

  

a.

  

Nemzeti Parasztpárt „Dózsa György" zászlóalj                    Nyílt parancs száma: 24/1945

Ágacsa Attila hgy.

Igénybevétel

A Nemzeti Parasztpárt „Dózsa György" z[ász]l[óal]j. részére Pesthidegkút községből 1 pár lovat országos járművel együtt igénybe veszek. Ezen igénybevétel (három) napig érvényes.

Budapest, 1945. május 28.                P. H.                                       olvashatatlan aláírás

[Az irat alján: orosz nyelvű nyílt parancs]

*** 

Községi Nemzeti Bizottság Pesthidegkút.

Nemzeti Parasztpárt „Dózsa György" zászlóalj. Igénybevétel. A Nemzeti Parasztpárt „Dózsa György" zlj. részére Pesthidegkút községből 1 pár lovat országos járművel együtt igénybe veszek. Ezen igénybevétel (három) napig érvényes.

Budapest, 1945. május 28. P. H. Nemzeti Parasztpárt Toborzó Iroda „Dózsa György" zászlóalj.

Olvashatatlan aláírás.

A hivatalos másolat hiteléül:

 

Pesthidegkút, 1945. június hó 4-én                                       olvashatatlan aláírás

                                                                                              Nemzeti Bizottság jegyzője

 

BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyközség iratai. Ált. közig. i. 309/1945. sz. i.

 

b.)

  

Községi Nemzeti Bizottság Pesthidegkút                 Rendőrparancsnokságnak, Pesthidegkút

Felkérjük, szíveskedjék a 666. sz. leiratukban jelzett lovat Horváth Lajos Magyar Kommunista Párt titkárának átadni.

Pesthidegkút, 1945. június 16-án                                                     Berán Antal

                                                                                                          Nemzeti Bizottság elnöke

 

BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyközség iratai. Ált. közig. i. 460/1945. sz. i.

***  

Községi Nemzeti Bizottság Pesthidegkút

Magyar Kommunista Pártnak,

Helyben

A Nemzeti Bizottság Mayer Jánostól a Pártnak juttatott lovat. (faja: Pisztra, termete: kicsi, színe sötétbarna, született 1936., ismertetőjele hátsó jobb lábán, első ballábán és orrán fehér folt van, neve Kicsi). A Pártot a Nemzeti Bizottság a tulajdonban megerősíti, és a járlat kiállítását kéri.

Pesthidegkút, 1945. július 13-án                                                                  Berán [Antal]

Nemzeti Bizottság elnöke

 

BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyközség iratai. Ált. közig. i. 648/1945. sz. i.

  

c.)

  

Községi Nemzeti Bizottság Pesthidegkút                 Rendőrparancsnokságnak, Helyben

Nemzeti Bizottság felhívja t. Címet, hogy szíveskedjék a Polgári Demokrata Párt pesthidegkúti szervezetének 1 kocsit (a régi Kratzer házban lévő, oldal nélküli kocsit) rendelkezésére, illetve a többi párthoz hasonlóan a párt tulajdonába juttatni.

Pesthidegkút 1945. június 19.                                                          Berán Antal

Nemzeti Bizottság elnöke

 

BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyközség iratai. Ált. közig. i. 511/1945. sz. i.

 

d.

  

Községi Nemzeti Bizottság Pesthidegkút

Közellátási Hivatalnak, Pesthidegkút

 

Szíveskedjék a Nemzeti Segély részére jutányos áron tüzelőszállításra kocsikat rendelkezésre bocsájtani, ma 1 drb. fogatot Hűvösvölgyből való szállításra, 20-án pedig 2 fogatot Budáról való tüzelőszállításra.

 

Pesthidegkút 1945. június 19.                                               Berán Antal

Nemzeti Bizottság elnöke

 

BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyközség iratai. Ált. közig. i. 497/1945. sz. i.

  

 

Ezen a napon történt augusztus 13.

1961

A keletnémet állampolgárok egyre fokozódó mérvű elvándorlása miatt, Berlinben az NDK hatóságai nagy létszámú csapatokkal lezárják a város...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt közel két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Beköszöntő
Megszállás, impériumváltás, Trianon – II.

Trianon – második Mohács. Így látta a korabeli közvélemény az 1920. június 4-én aláírt magyar békeszerződést, és több mint egy évtizeddel később Szekfű Gyula is Mohácshoz hasonlította a Három nemzedék című művében. A tizennégy részből, egy jegyzőkönyvből és egy nyilatkozatból, összesen 364 cikkelyből álló békeszerződés Magyarország számára nemzeti tragédiát jelentett: megcsonkított országot nehezen védhető határokkal, aránytalan településszerkezettel, az állameszme és a nemzeti öntudat megrendülését, több mint hárommillió magyar kisebbségi kiszolgáltatottságát. Trianon széleskörű társadalmi elutasítottságának legfőbb oka a békeszerződés előírásainak durvasága és elvszerűtlensége volt. Ehhez nagymértékben hozzájárult az is, hogy a határok megállapításánál elsősorban stratégiai szempontok, az új államok gazdasági érdekei s a vae victis („jaj a legyőzötteknek”) elve érvényesült.

Az 1947-es párizsi békeszerződésben megismételt Trianon, az általa okozott újabb sokk, majd az államszocialista diktatúra hatalomra kerülése azt eredményezték, hogy a téma hosszú ideig feldolgozatlan és kibeszéletlen maradt. Közel negyven évnyi kényszerű hallgatás után Trianon az 1980-as évek elejétől szűnt meg tabutémának lenni Magyarországon, és azóta számos feldolgozás – irodalmi mű, dokumentumfilm, tanulmány, monográfia – született e kérdésről.

Ennek ellenére a trianoni sokk hatása máig jelen van a magyar társadalomban. A századik évforduló kapcsán végzett friss, reprezentatív magyarországi közvéleménykutatás adatai szerint a megkérdezettek 94%-a gondolja úgy, hogy a trianoni békeszerződés alapvetően igazságtalan és túlzó volt a magyarokkal szemben. Ennél valamivel kevesebben, de a lakosság még így is több mint háromnegyede, 77%-a azzal is egyetért, hogy e traumát máig nem heverte ki az ország. A békeszerződés pontos évszámát ugyanakkor a válaszadók csupán 43%-a idézte fel helyesen, mintegy harmada (34%) pedig – tévesen – azt gondolja, hogy az csupán száz évig érvényes, és 2020. június negyedike után hatályát veszti.

Ezért is rendkívül fontos, hogy Trianonról minél több kiegyensúlyozott szemléletű, a reális nemzeti önismeret irányába mutató tudományos mű szülessen. Reményeink szerint ezt a célt szolgálják az ArchívNet idei 2–3. számában megjelenő dokumentumközlések is. Szerzőinkhez hasonlóan „Trianont” nem egyetlen dátumhoz – 1920. június 4-éhez – köthető eseményként, hanem hosszabb, évekig tartó folyamatként értelmezzük. E folyamat szerves részét képezte az elveszített háború, az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása, a történeti Magyarország egyes részeinek idegen katonai megszállása, csakúgy, mint az utóbbi nyomán bekövetkezett fokozatos főhatalomváltás: a magyar közigazgatás felszámolása és az új hatalmi struktúrák kiépítése.

Összeállításunk témája tehát: „Megszállás, iserifmpériumváltás, Trianon”. Technikai okok miatt a két szám külön jelenik meg: a 2-es június 4-én, míg a 3-as ugyanezen hónap 16-án. A most megjelenő 3. szám első írásának szerzője, Völgyesi Zoltán azt bizonyítja meggyőzően, hogy 1918 novemberében és december első felében a szlovák lakosság egy része ‒ főleg a Felvidék keleti felében ‒ ellenezte a csehszlovák orientációt, és nyíltan kifejezte a Magyarországhoz való lojalitását. Bojtos Gábor az első világháború ideje alatt, majd 1918 után a szülőföldjüket tömegesen elhagyó menekültekről ír. Öt sikeres egyéni integrációs életutat vázol fel, mind az öt személy Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei menekült tisztviselő volt. Demjén Ágnes a gróf Batthyány Tivadar belügyminisztersége idején, 1918 végén eszközölt főispáni kinevezéseket elemzi, és arra keresi a választ, hogy mivel magyarázható a főispáni karban történt személyi változások magas száma. Péterffy Gergely vasúttörténeti írása nem kapcsolódik ugyan a témához, viszont szemléletes módon tárja az olvasó elé a magyar állam által 1947-ben viszontagságos körülmények között vásárolt 510 amerikai gőzmozdony ügyét. Dokumentumközlését mindeddig ismeretlen, látványos korabeli fotókkal illusztrálja.

 

Budapest, 2020. június 16.

A szerkesztők