Vízre bocsájtották a TitanicotTovább
Pesthidegkút lovai és a szovjet Vörös Hadsereg
„Az orosz megszállást megelőzően (kettő) 2 drb lovam volt [...]. Az orosz katonaság mind a kettő lovamat elvette és elvitte. Községházán annak idején azt a felvilágosítást kaptam, hogy menjek el a lómészároshoz, és ott válasszak magamnak lovat - ha egyáltalán van olyan, amelyet érdemes gyógyítani. Kettő heti utánjárás után a Bő[h]le András mészárosnál találtam ezt a lovat. Éppen le akarták vágni. Kértem az ott lévőket [...] adják nekem ezt a lovat. Bő[h]le mészárosnál jelen lévő segédek örömmel adták oda, s a következőket mondották, vigye csak ezt a gennyes gamot."
7.
7. Pesthidegkút elöljáróságának jelentései a háborús események miatt eltűnt mezőgazdasági javakról és a német csapatok magatartásáról
1945. augusztus-szeptember
a.
Pesthidegkút község elöljárósága. Hiv. sz.: 42. eln. 1945.
Tárgy: Háborús események folytán eltűnt mezőgazdasági javak bejelentése.
Járási főjegyző úr!
Fenti számú rendeletére a háborús események folytán községünkben eltűnt javak mennyiségét a következőkben jelentem be:
Ló.................................................. 82 drb.
Szarvasmarha.................................... 97 drb.
Sertés............................................. 110 drb.
Búza.............................................. 400
.Rozs.............................................. 92 mm.
Árpa............................................. 174 mm.
Kukorica.................................... 1530 mm.
Korpa.............................................. 18 mm.
Szálastakarmány.............................. 2336 mm.
Szalma........................................... 2036 mm.
Kf. Baromfi.................................... 1688 drb.
Gyümölcsfa........................................166 drb.
Pesthidegkút, 1945. augusztus 10., október 31.
Nádas Béla vezetőjegyző-h.
BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyközség iratai. Ált. közig. i. 355/1945. sz. i.
b.
Pesthidegkút község elöljáróságától.
Tárgy: Német állampolgárságú háborús bűnösök által Magyarországon elkövetett bűncselekmények felkutatása
Járási Főjegyző Úr!
Szóbelileg kiadott rendeletére tisztelettel jelentem, hogy községünk területén 1944. március 19-e után több német csapattest volt beszállásolva. Ezek parancsnoksága a közigazgatási hatóságokkal csak a beszállásolás és egyéb természetbeni szolgáltatások ügyében állottak összeköttetésben.
A helyi gazdasági politikai és társadalmi élet vezetőivel különösebb kapcsolatot nem tartottak fenn, ezekre befolyást nem gyakoroltak.
A német parancsnokságok visszavonuló csapatok községünkből nem végeztek ki senkit.
A német parancsnokságok kivonulásuk során mintegy 10 ló elrablásán kívül más fosztogatást nem eszközöltek. Menekülésük oly hirtelenül történt, hogy sem fosztogatásra, sem a lakosság elhurcolására idejük nem volt.
A magyar hadsereggel illetve annak tagjaival szemben erőszakos cselekményt nem követtek [el].
Községünkben rombolást nem végeztek a német csapatok.
Pesthidegkút, 1945. szeptember 7.
Szentannai
Vezetőjegyző
BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyközség iratai. Ált. közig. i. 592/1945. sz. i.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt május 31.
1911
1916
A jütlandi csata (skagerraki ütközet), az első világháború legnagyobb tengeri csatája a dán Jylland-félsziget közelében, a brit és német...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet frissen megjelent idei második lapszámában négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek család-, (kultúr)diplomácia-, valamint politikatörténet számára biztosíthatnak további ismeretanyagot. Jelenlegi számunk különlegessége, hogy nemcsak két, eddig még nem publikált interjút közlünk, ezzel engedve teret az oral history számára, hanem egy olyan, komplex képi-szöveges forrást is bemutat egyik szerzőnk, amely a 20. század gyorsan változó nagypolitikai helyzetének egy megmaradt lenyomata.
Éppen ez utóbbi ismertetés forrása keletkezett a legkorábban. Segyevy Dániel (térképész, Herder-Institut für historische Ostmitteleuropaforschung) saját tudományának diszciplínája szerint mutat be egy 1941-ben publikált szovjet térképet, amelynek különlegessége, hogy Moszkva akkori sajátos nagypolitikai álláspontjának a lenyomata. Ez a helyzet gyorsan megváltozott, ugyanakkor a bemutatott térkép azt az álláspontot-állapotot tükrözi, amely értelmében a Szovjetunió csak a második bécsi döntés területi változásait ismerte el, míg az elsőét nem.
Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-ot követő megtorlások időszakába kalauzolja el az olvasót publikációjában. Az általa ismertetett források központi szereplője Szénási Géza, aki 1957-ben mint legfőbb ügyész működött. Pozíciójából adódóan volt rálátása a megtorló intézkedésekre, és az ezekkel kapcsolatos gondolatait foglalta össze Biszku Béla belügyminiszternek. Levelét nem ad acta kezelte a szaktárca, hanem megvizsgálták Szénási észrevételeit.
A hidegháborús időszakban a befolyásszerzés egyik módszere volt a különböző harmadik világbeli országok egyetemistái számára juttatott ösztöndíjak rendszere. Magyarország a szovjet blokk részeként szintén élt ezzel a módszerrel. Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében a bolíviai-magyar ösztöndíjprogramra vonatkozó dokumentumokat mutat be, köztük egy olyan diplomáciai jelentést is, amely Bolívia első állandó magyarországi diplomáciai képviselőjétől származik.
A Jankovich, Károlyi és Apponyi családok fordulatokkal teli 20. századi történetéhez hozza közelebb az olvasót két, eddig még nem publikált interjúval Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár). Jankovich Ilona és Jankovich-Blanquet Ilona saját szavaikkal mutatják be, hogy miként alakult családjuk sorsa a magyarországi kommunista hatalomátvételt követően a franciaországi emigrációban.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. május 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő