Besszarábia csatlakozik Romániához.Tovább
Pesthidegkút lovai és a szovjet Vörös Hadsereg
„Az orosz megszállást megelőzően (kettő) 2 drb lovam volt [...]. Az orosz katonaság mind a kettő lovamat elvette és elvitte. Községházán annak idején azt a felvilágosítást kaptam, hogy menjek el a lómészároshoz, és ott válasszak magamnak lovat - ha egyáltalán van olyan, amelyet érdemes gyógyítani. Kettő heti utánjárás után a Bő[h]le András mészárosnál találtam ezt a lovat. Éppen le akarták vágni. Kértem az ott lévőket [...] adják nekem ezt a lovat. Bő[h]le mészárosnál jelen lévő segédek örömmel adták oda, s a következőket mondották, vigye csak ezt a gennyes gamot."
7.
7. Pesthidegkút elöljáróságának jelentései a háborús események miatt eltűnt mezőgazdasági javakról és a német csapatok magatartásáról
1945. augusztus-szeptember
a.
Pesthidegkút község elöljárósága. Hiv. sz.: 42. eln. 1945.
Tárgy: Háborús események folytán eltűnt mezőgazdasági javak bejelentése.
Járási főjegyző úr!
Fenti számú rendeletére a háborús események folytán községünkben eltűnt javak mennyiségét a következőkben jelentem be:
Ló.................................................. 82 drb.
Szarvasmarha.................................... 97 drb.
Sertés............................................. 110 drb.
Búza.............................................. 400
.Rozs.............................................. 92 mm.
Árpa............................................. 174 mm.
Kukorica.................................... 1530 mm.
Korpa.............................................. 18 mm.
Szálastakarmány.............................. 2336 mm.
Szalma........................................... 2036 mm.
Kf. Baromfi.................................... 1688 drb.
Gyümölcsfa........................................166 drb.
Pesthidegkút, 1945. augusztus 10., október 31.
Nádas Béla vezetőjegyző-h.
BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyközség iratai. Ált. közig. i. 355/1945. sz. i.
b.
Pesthidegkút község elöljáróságától.
Tárgy: Német állampolgárságú háborús bűnösök által Magyarországon elkövetett bűncselekmények felkutatása
Járási Főjegyző Úr!
Szóbelileg kiadott rendeletére tisztelettel jelentem, hogy községünk területén 1944. március 19-e után több német csapattest volt beszállásolva. Ezek parancsnoksága a közigazgatási hatóságokkal csak a beszállásolás és egyéb természetbeni szolgáltatások ügyében állottak összeköttetésben.
A helyi gazdasági politikai és társadalmi élet vezetőivel különösebb kapcsolatot nem tartottak fenn, ezekre befolyást nem gyakoroltak.
A német parancsnokságok visszavonuló csapatok községünkből nem végeztek ki senkit.
A német parancsnokságok kivonulásuk során mintegy 10 ló elrablásán kívül más fosztogatást nem eszközöltek. Menekülésük oly hirtelenül történt, hogy sem fosztogatásra, sem a lakosság elhurcolására idejük nem volt.
A magyar hadsereggel illetve annak tagjaival szemben erőszakos cselekményt nem követtek [el].
Községünkben rombolást nem végeztek a német csapatok.
Pesthidegkút, 1945. szeptember 7.
Szentannai
Vezetőjegyző
BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyközség iratai. Ált. közig. i. 592/1945. sz. i.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt március 27.
1918
1921
IV. Károly magyar király első visszatérési kísérlete.Tovább
1934
Csurka István Kossuth-díjas magyar író, drámaíró, politikus (MIÉP) (†2012)Tovább
1936
Milan Hodža csehszlovák miniszterelnök megbeszéléseket folytat a Hlinka-féle Szlovák Néppárt képviselőivel a párt kormányba lépéséről, de...Tovább
1968
Jurij Gagarin szovjet repülőtiszt, az első űrhajós (*1934)Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő