N. Lajos és társai, köztük 1956-os forradalmárok is, „Igazságot Magyarországnak”, „A nemzeti függetlenségért küzd a...Tovább
Pesthidegkút lovai és a szovjet Vörös Hadsereg
„Az orosz megszállást megelőzően (kettő) 2 drb lovam volt [...]. Az orosz katonaság mind a kettő lovamat elvette és elvitte. Községházán annak idején azt a felvilágosítást kaptam, hogy menjek el a lómészároshoz, és ott válasszak magamnak lovat - ha egyáltalán van olyan, amelyet érdemes gyógyítani. Kettő heti utánjárás után a Bő[h]le András mészárosnál találtam ezt a lovat. Éppen le akarták vágni. Kértem az ott lévőket [...] adják nekem ezt a lovat. Bő[h]le mészárosnál jelen lévő segédek örömmel adták oda, s a következőket mondották, vigye csak ezt a gennyes gamot."
2.
2. Lovak elkobzása a „nemzetellenes magatartást tanúsított" személyektől
a.
Magyar Pénzügyminisztérium Budán
Közellátási és beszerzési osztály
Pesthidegkút község Nemzeti Bizottságának
Pesthidegkút
A pénzügyminisztérium tudomása szerint Pesthidegkút község lakosai közül azokkal a személyekkel szemben, akik a múltban az ország érdekeit veszélyeztető nemzetellenes magatartást tanúsítottak, eljárás indul, amelynek során többek között igavonó állataikat is el fogják kobozni.
A pénzügyminisztérium budai népkonyhája több, mint 100 személyt étkeztet naponta, s ezenkívül, a tisztviselők (altisztek, pénzügyőrök, stb.) családtagjai élelmiszer beszerzéséről is a közellátási és beszerzési osztály gondoskodik. Ezzel a teendőkkel kapcsolatban múlhatatlanul szüksége volna 2 drb. jó erőben lévő lóra. Erre figyelemmel, azzal a kérelemmel fordulok a Nemzeti Bizottsághoz, hogy az említett módon rendelkezése alá kerülő lóállományból kettő darab lovat akár használatra, akár megvételre a pénzügyminisztérium részére átadni.
A kérelem megértő teljesítése reményében kérem mielőbbi szíves értesítésüket.
Budapest, 1945. április 18.
Dr. Ősz Sándor pénzügyi tanácsos, ügyosztályvezető P. H.
BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyközség iratai. Ált. közig. i. 114/1945/1. sz. i.
b.
Községi Nemzeti Bizottság Pesthidegkút
Lovak igénylése Magyar Pénzügyminisztérium Budán,
Közellátási és beszerzési osztályának
Budapest
A Nemzeti Bizottság értesíti, hogy a pénzügyminisztérium kérelmét jelen pillanatban teljesíteni nem tudja. A község lóállománya a szántási munkálatok elvégzésére is kevés és a nemzetellenes magatartást tanúsítottak lovainak elkobzása csak a szántási munkálatok és egyéb sürgős közmunkák elvégzése után fog megtörténni.
A Nemzeti Bizottság kérelmét evidenciában tartja és amint lehetséges lesz, teljesíteni fogja.
Pesthidegkút, 1945. április hó 24-én
Köves Sándor Berán Antal
titkár Nemzeti Bizottság elnöke
BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyközség iratai. Ált. közig. i. 114/1945/2. sz. i.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 21.
1967
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."
Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.
A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.
Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. december 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő