Megjelenik az "Annalen der Physik"-ben Albert Einstein negyedik dolgozata „Függ-e a test tehetetlensége az energiájától?” címmel, és benne...Tovább
Pesthidegkút lovai és a szovjet Vörös Hadsereg
„Az orosz megszállást megelőzően (kettő) 2 drb lovam volt [...]. Az orosz katonaság mind a kettő lovamat elvette és elvitte. Községházán annak idején azt a felvilágosítást kaptam, hogy menjek el a lómészároshoz, és ott válasszak magamnak lovat - ha egyáltalán van olyan, amelyet érdemes gyógyítani. Kettő heti utánjárás után a Bő[h]le András mészárosnál találtam ezt a lovat. Éppen le akarták vágni. Kértem az ott lévőket [...] adják nekem ezt a lovat. Bő[h]le mészárosnál jelen lévő segédek örömmel adták oda, s a következőket mondották, vigye csak ezt a gennyes gamot."
3.
3. Pártok, hivatalok, társadalmi szervezetek lóigénylései
a.
Nemzeti Parasztpárt „Dózsa György" zászlóalj Nyílt parancs száma: 24/1945
Ágacsa Attila hgy.
Igénybevétel
A Nemzeti Parasztpárt „Dózsa György" z[ász]l[óal]j. részére Pesthidegkút községből 1 pár lovat országos járművel együtt igénybe veszek. Ezen igénybevétel (három) napig érvényes.
Budapest, 1945. május 28. P. H. olvashatatlan aláírás
[Az irat alján: orosz nyelvű nyílt parancs]
***
Községi Nemzeti Bizottság Pesthidegkút.
Nemzeti Parasztpárt „Dózsa György" zászlóalj. Igénybevétel. A Nemzeti Parasztpárt „Dózsa György" zlj. részére Pesthidegkút községből 1 pár lovat országos járművel együtt igénybe veszek. Ezen igénybevétel (három) napig érvényes.
Budapest, 1945. május 28. P. H. Nemzeti Parasztpárt Toborzó Iroda „Dózsa György" zászlóalj.
Olvashatatlan aláírás.
A hivatalos másolat hiteléül:
Pesthidegkút, 1945. június hó 4-én olvashatatlan aláírás
Nemzeti Bizottság jegyzője
BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyközség iratai. Ált. közig. i. 309/1945. sz. i.
b.)
Községi Nemzeti Bizottság Pesthidegkút Rendőrparancsnokságnak, Pesthidegkút
Felkérjük, szíveskedjék a 666. sz. leiratukban jelzett lovat Horváth Lajos Magyar Kommunista Párt titkárának átadni.
Pesthidegkút, 1945. június 16-án Berán Antal
Nemzeti Bizottság elnöke
BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyközség iratai. Ált. közig. i. 460/1945. sz. i.
***
Községi Nemzeti Bizottság Pesthidegkút
Magyar Kommunista Pártnak,
Helyben
A Nemzeti Bizottság Mayer Jánostól a Pártnak juttatott lovat. (faja: Pisztra, termete: kicsi, színe sötétbarna, született 1936., ismertetőjele hátsó jobb lábán, első ballábán és orrán fehér folt van, neve Kicsi). A Pártot a Nemzeti Bizottság a tulajdonban megerősíti, és a járlat kiállítását kéri.
Pesthidegkút, 1945. július 13-án Berán [Antal]
Nemzeti Bizottság elnöke
BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyközség iratai. Ált. közig. i. 648/1945. sz. i.
c.)
Községi Nemzeti Bizottság Pesthidegkút Rendőrparancsnokságnak, Helyben
Nemzeti Bizottság felhívja t. Címet, hogy szíveskedjék a Polgári Demokrata Párt pesthidegkúti szervezetének 1 kocsit (a régi Kratzer házban lévő, oldal nélküli kocsit) rendelkezésére, illetve a többi párthoz hasonlóan a párt tulajdonába juttatni.
Pesthidegkút 1945. június 19. Berán Antal
Nemzeti Bizottság elnöke
BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyközség iratai. Ált. közig. i. 511/1945. sz. i.
d.
Községi Nemzeti Bizottság Pesthidegkút
Közellátási Hivatalnak, Pesthidegkút
Szíveskedjék a Nemzeti Segély részére jutányos áron tüzelőszállításra kocsikat rendelkezésre bocsájtani, ma 1 drb. fogatot Hűvösvölgyből való szállításra, 20-án pedig 2 fogatot Budáról való tüzelőszállításra.
Pesthidegkút 1945. június 19. Berán Antal
Nemzeti Bizottság elnöke
BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyközség iratai. Ált. közig. i. 497/1945. sz. i.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 21.
1905
1910
Megzületik Both Béla magyar rendező, színművész (Bacsó Péter "A tanú" című filmjében Bástya elvtárs alakítója) († 2002).Tovább
1916
I. Ferenc József, az Osztrák–Magyar Monarchia uralkodója, osztrák császár, magyar és cseh király halála után IV. Károly lesz az utolsó...Tovább
1956
Romániába, Snagovba viszik Nagy Imrét és társait.Tovább
1956
A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megakadályozza az Országos Munkástanács megalakulását.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei harmadik száma. A legfrissebb ArchívNet publikációi olyan forrásokat ismertetnek, amelyek bemutatják a 20. századi magyar történelem mikro- és makroszintjének egy-egy részletét: legyen szó egyéni sorsokról, avagy államközi megállapodásokról.
Ordasi Ágnes (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) publikációjában olyan dokumentumokra hívja fel a figyelmet, amelyek egyszerre vonatkoznak a mikro- és a makroszintre. A Fiumei Kereskedelmi és Iparkamarához beérkezett felmentési kérelmek egyfelől bemutatják, hogy az intézménynek milyen szerepe volt az első világháború alatt a felmentések engedélyezése és elutasítása kapcsán a kikötővárosban, másrészt esettanulmányként kerül bemutatásra, hogy hasonló helyzetben miként működtek a királyi Magyarország területén működő, más kereskedelmi és iparkamarák. Harmadrészt pedig a fegyveres katonai szolgálat alól felmentésüket kérő személyek egyéni sorsába is betekintést engednek a forrásként szereplő kérelmek.
Fiziker Róbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) írásával már az első világháborút követő időszakba kalauzolja el az olvasót. A nyugat-magyarországi kérdést rendező velencei jegyzőkönyv egyik rendelkezésének utóéletét mutatja be egy döntőbírósági egyezmény segítségével. Ausztria és Magyarország között a velencei protokoll nyomán a helyzet rendeződni látszott, azonban a magyar fél a Burgenland területén okozott károk megtérítésével hadilábon állt. A két állam számára – ha alapjaiban nem befolyásolta Bécs és Budapest viszonyát – még évekig megválaszolatlan kérdést jelentett a ki nem egyenlített számla ügye.
A makroszintet bemutató irat után Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy olyat történetet mutat be két távirat prezentálásával, amelyek egy, az emigrációt választó magyar család sorsára is rávilágítanak. Az újságíró Marton házaspár 1957-ben vándoroltak ki Magyarországról, azonban az államvédelem megpróbált rajtuk keresztül csapdát állítani az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségén menedékben részesített Mindszenty József esztergomi érsek számára. Mindszentyt az államvédelem igyekezett rábírni arra, hogy hagyja el az országot a Marton családdal, erről azonban az amerikai diplomaták értesültek, így végül a terv nem valósult meg.
Pétsy Zsolt Balázs (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) három olyan dokumentumot ismertet, amelyek rávilágítanak a magyarországi római katolikus egyház helyzetére a késő Kádár-korszakban. Az Álllami Egyházügyi Hivatal bemutatott jelentései 1986-ból és 1987-ből arról tájékoztatták az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztályát, hogy miként zajlottak a Vatikán képviselőivel a különböző egyeztetések (személyi kinevezések, a Szentszék és Magyarország együttműködése stb.).
Az idei harmadik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. szeptember 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő