Pesthidegkút lovai és a szovjet Vörös Hadsereg

„Az orosz megszállást megelőzően (kettő) 2 drb lovam volt [...]. Az orosz katonaság mind a kettő lovamat elvette és elvitte. Községházán annak idején azt a felvilágosítást kaptam, hogy menjek el a lómészároshoz, és ott válasszak magamnak lovat - ha egyáltalán van olyan, amelyet érdemes gyógyítani. Kettő heti utánjárás után a Bő[h]le András mészárosnál találtam ezt a lovat. Éppen le akarták vágni. Kértem az ott lévőket [...] adják nekem ezt a lovat. Bő[h]le mészárosnál jelen lévő segédek örömmel adták oda, s a következőket mondották, vigye csak ezt a gennyes gamot."

 

 

 

 

 

 

 

5.

5. A pesthidegkúti közellátási hivatal lovai

  

a.

  

Községi Nemzeti Bizottság Pesthidegkút

Rendőrparancsnokságnak, Pesthidegkút

A Nemzeti Bizottság folyó hó 17-én tartott ülésén elhatározta, hogy Gebhart Mátyás pesthidegkúti (Újsor u.) lakos ideiglenes tulajdonában levő lovat elkobozza. Felhívom a Rendőrparancsnokságot, hogy a Nemzeti Bizottság fenti határozatát azonnal hajtsa végre és az elkobzott lovat kocsival-szerszámmal együtt bocsássa a Közellátási Hivatal részére.

A Nemzeti Bizottság így határozott, mert megállapítást nyert, hogy nevezett a lovat embertelenül kínozza és így nemzeti vagyont rongált.

Pesthidegkút, 1945. május 16-án.                                                                Berán Antal

Nemzeti Bizottság elnöke

 

BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyközség iratai. Ált. közig. i. 268/1945. sz. i.

   

b.  

Közélelmezési hivatal Pesthidegkút

Községi Nemzeti Bizottságnak. Helyben.

Hivatkozásra 383/1945. számú átiratára, tisztelettel közlöm, hogy [az] abban foglaltaknak, hetenként 3-szor 1 lovas kocsi kocsissal együtt bocsájtsak a postahivatal részére, nem tehetek eleget, mivel közellátási hivatalnak 5 lova van, melyhez sem kocsi, sem szerszám nem áll rendelkezésre. A lovak kezelésével Csiczvarek Sándor pesthidegkúti lakost bíztam meg ideiglenesen, ki öt lónak a gondozását egyedül nem tudja ellátni. Tekintettel arra, hogy a községtől semmiféle támogatást nem kaptunk, vagyis kocsi vétel[re], kocsi javítás[ra], szerszámjavítás[ra] stb. nem kaptunk engedélyt, így kérem a t. Nemzeti Bizottságot, hogy tekintettel a nagy munkalehetőségekre, mink teljesen meg vagyunk bénítva. Kérünk sürgős intézkedést, hogy a község egy kocsist, kocsijavítást, szerszámokat és a lovaknak élelmet a községi földekről biztosítani szíveskedjék. [!]

Pesthidegkút 1945. június 13.                                   tisztelettel

 

Erdőszegi

közellátás vezetőjegyz[ő]

 

BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyközség iratai. Ált. közig. i. 428/1945. sz. i.

    

c.  

T. Nemzeti Bizottság Pesthidegkút.

A Nemzeti Bizottság jóindulatából közellátási hivatalunk már 5 lóval rendelkezik. Az 5 ló közül már egyet eddig ki kellett cserélni, mivel három hónapig, az állatorvos véleménye szerint hasznavehetetlen, most még egy van, amely szintén nem húz, hanem inkább táncol és rúg és fél szemére vak, fazonja gebe benyomását kelti. Ezért a lóért vidéken szóbeli csere ajánlatot kaptunk, hogy egy kb. 4 mázsás fiatal bikát vagy pedig egy tehenet adnának érte. Amennyiben bikára a községnek szüksége van, úgy kérem a csereüzlethez hozzájárulásukat.

Pesthidegkút, 1945. június 21-én                                          Deák Ferenc   közell. hiv. vez.

 

BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyközség iratai. Ált. közig. i. 529/1945. sz. i.

 

d.

  

Községi Nemzeti Bizottság Pesthidegkút

T. Rendőrségnek,                   Helyben.

A Nemzeti Bizottság utasítja a Rendőrséget, hogy a Közellátási Hivatalnak 2 lovát, mely t. Cím használatában van, haladéktalanul adja át tulajdonosának, a Közellátási Hivatalnak a kocsival együtt.

 

Pesthidegkút, 1945. augusztus 2-án                                                             Berán [Antal]

Nemzeti Bizottság elnöke

 

BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyközség iratai. Ált. közig. i. 700/1945. sz. i.

Ezen a napon történt március 29.

1905

Rejtő Jenő („P. Howard”) magyar író (†1943)Tovább

1912

A Déli-sarkról visszatérő Robert Falcon Scott kapitány és bajtársai (Wilson, Bowes, Oates) életüket vesztik a hóviharban (Scott naplójába...Tovább

1919

A Forradalmi Kormányzótanács közzétette – többek között – XIV. számú rendeletét a nevelési és oktatási intézmények köztulajdonba vételéről...Tovább

1946

Megalakul a MASZOVLET (Magyar-Szovjet Légiforgalmi Rt), a mai MALÉV elődje.Tovább

1971

Kiss Manyi Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő (*1911)Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő