Besszarábia csatlakozik Romániához.Tovább
Pesthidegkút lovai és a szovjet Vörös Hadsereg
„Az orosz megszállást megelőzően (kettő) 2 drb lovam volt [...]. Az orosz katonaság mind a kettő lovamat elvette és elvitte. Községházán annak idején azt a felvilágosítást kaptam, hogy menjek el a lómészároshoz, és ott válasszak magamnak lovat - ha egyáltalán van olyan, amelyet érdemes gyógyítani. Kettő heti utánjárás után a Bő[h]le András mészárosnál találtam ezt a lovat. Éppen le akarták vágni. Kértem az ott lévőket [...] adják nekem ezt a lovat. Bő[h]le mészárosnál jelen lévő segédek örömmel adták oda, s a következőket mondották, vigye csak ezt a gennyes gamot."
5.
5. A pesthidegkúti közellátási hivatal lovai
a.
Községi Nemzeti Bizottság Pesthidegkút
Rendőrparancsnokságnak, Pesthidegkút
A Nemzeti Bizottság folyó hó 17-én tartott ülésén elhatározta, hogy Gebhart Mátyás pesthidegkúti (Újsor u.) lakos ideiglenes tulajdonában levő lovat elkobozza. Felhívom a Rendőrparancsnokságot, hogy a Nemzeti Bizottság fenti határozatát azonnal hajtsa végre és az elkobzott lovat kocsival-szerszámmal együtt bocsássa a Közellátási Hivatal részére.
A Nemzeti Bizottság így határozott, mert megállapítást nyert, hogy nevezett a lovat embertelenül kínozza és így nemzeti vagyont rongált.
Pesthidegkút, 1945. május 16-án. Berán Antal
Nemzeti Bizottság elnöke
BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyközség iratai. Ált. közig. i. 268/1945. sz. i.
b.
Közélelmezési hivatal Pesthidegkút
Községi Nemzeti Bizottságnak. Helyben.
Hivatkozásra 383/1945. számú átiratára, tisztelettel közlöm, hogy [az] abban foglaltaknak, hetenként 3-szor 1 lovas kocsi kocsissal együtt bocsájtsak a postahivatal részére, nem tehetek eleget, mivel közellátási hivatalnak 5 lova van, melyhez sem kocsi, sem szerszám nem áll rendelkezésre. A lovak kezelésével Csiczvarek Sándor pesthidegkúti lakost bíztam meg ideiglenesen, ki öt lónak a gondozását egyedül nem tudja ellátni. Tekintettel arra, hogy a községtől semmiféle támogatást nem kaptunk, vagyis kocsi vétel[re], kocsi javítás[ra], szerszámjavítás[ra] stb. nem kaptunk engedélyt, így kérem a t. Nemzeti Bizottságot, hogy tekintettel a nagy munkalehetőségekre, mink teljesen meg vagyunk bénítva. Kérünk sürgős intézkedést, hogy a község egy kocsist, kocsijavítást, szerszámokat és a lovaknak élelmet a községi földekről biztosítani szíveskedjék. [!]
Pesthidegkút 1945. június 13. tisztelettel
Erdőszegi
közellátás vezetőjegyz[ő]
BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyközség iratai. Ált. közig. i. 428/1945. sz. i.
c.
T. Nemzeti Bizottság Pesthidegkút.
A Nemzeti Bizottság jóindulatából közellátási hivatalunk már 5 lóval rendelkezik. Az 5 ló közül már egyet eddig ki kellett cserélni, mivel három hónapig, az állatorvos véleménye szerint hasznavehetetlen, most még egy van, amely szintén nem húz, hanem inkább táncol és rúg és fél szemére vak, fazonja gebe benyomását kelti. Ezért a lóért vidéken szóbeli csere ajánlatot kaptunk, hogy egy kb. 4 mázsás fiatal bikát vagy pedig egy tehenet adnának érte. Amennyiben bikára a községnek szüksége van, úgy kérem a csereüzlethez hozzájárulásukat.
Pesthidegkút, 1945. június 21-én Deák Ferenc közell. hiv. vez.
BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyközség iratai. Ált. közig. i. 529/1945. sz. i.
d.
Községi Nemzeti Bizottság Pesthidegkút
T. Rendőrségnek, Helyben.
A Nemzeti Bizottság utasítja a Rendőrséget, hogy a Közellátási Hivatalnak 2 lovát, mely t. Cím használatában van, haladéktalanul adja át tulajdonosának, a Közellátási Hivatalnak a kocsival együtt.
Pesthidegkút, 1945. augusztus 2-án Berán [Antal]
Nemzeti Bizottság elnöke
BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyközség iratai. Ált. közig. i. 700/1945. sz. i.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt március 27.
1918
1921
IV. Károly magyar király első visszatérési kísérlete.Tovább
1934
Csurka István Kossuth-díjas magyar író, drámaíró, politikus (MIÉP) (†2012)Tovább
1936
Milan Hodža csehszlovák miniszterelnök megbeszéléseket folytat a Hlinka-féle Szlovák Néppárt képviselőivel a párt kormányba lépéséről, de...Tovább
1968
Jurij Gagarin szovjet repülőtiszt, az első űrhajós (*1934)Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő