Besszarábia csatlakozik Romániához.Tovább
Pesthidegkút lovai és a szovjet Vörös Hadsereg
„Az orosz megszállást megelőzően (kettő) 2 drb lovam volt [...]. Az orosz katonaság mind a kettő lovamat elvette és elvitte. Községházán annak idején azt a felvilágosítást kaptam, hogy menjek el a lómészároshoz, és ott válasszak magamnak lovat - ha egyáltalán van olyan, amelyet érdemes gyógyítani. Kettő heti utánjárás után a Bő[h]le András mészárosnál találtam ezt a lovat. Éppen le akarták vágni. Kértem az ott lévőket [...] adják nekem ezt a lovat. Bő[h]le mészárosnál jelen lévő segédek örömmel adták oda, s a következőket mondották, vigye csak ezt a gennyes gamot."
Források
1. Szállításra kirendelt lovak és szekerek elkobzása
1.
a.
Jegyzőkönyv
Felvétetett Pesthidegkút községben 1945. április hó 11-én Papp Menyhért pesthidegkúti (Kisfaludy u. 15.) lakossal az orosz sebesültek elszállítása után hazatértében jogtalanul elkobzott lovainak tárgyában. Jelen vannak alulírottak.
Nevezett előadja, hogy f. hó 2-án a község őt többedmagával orosz sebesültek elszállítása végett Budakeszire rendelte. A sebesülteket Komáromba szállították, és onnan Mosonmagyaróvárra küldték az oroszok őket, ahonnan f. hó 8-án visszairányították Pesthidegkútra. Útközben Herczogh János tulajdonát képező lovat Piszkén, a sajátját pedig Sárisápon a magyar rendőrség elkobozta. Kéri az ügy kivizsgálását és a jogtalanul elkobzott lovaknak visszaszerzését.
Egyéb előadnivalója nincs. A jegyzőkönyv felolvasás után helybenhagyólag aláíratott
.
Felvette: [olvashatatlan] István Kmf. Pap Menyhért panaszos
BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyközség iratai. Ált. közig. i. 61/1945. sz. i.
b.
Jegyzőkönyv
Felvétetett Pesthidegkút községben 1945. április hó 11-én Bauer Mihály pesthidegkúti lakossal (Gazda u. 14.) Komáromból való visszatérésekor lovainak elvétele tárgyában. Jelen vannak alulírottak.
Nevezett előadja, hogy f. évi április hó 2-án a község orosz sebesültek szállítása végett Budakeszire rendelte ki többedmagával. A sebesülteket Komáromba szállították. Onnan Hegyeshalomba rendelte őket az orosz parancsnokság. F. hó 8-án éjfél felé, munkájuk végeztével útnak indították őket Pesthidegkútra. Útközben egy komáromi rendőr feltartóztatta kocsijukat, bevezette a városházára, ahol a Magyar Kommunista Párt Müllner István pesthidegkúti (Gazda u. 24.), Bő[h]le András pesthidegkúti (Zsellér u. 5.) és saját kétfogatú kocsiját lovaikkal együtt elkobozta. Amikor tiltakoztak ez ellen, őket csirkefogó nyilasoknak és volksbundistáknak minősítették, sőt becsukással fenyegették. Kéri az ügy kivizsgálását és a jogtalanul elkobzott lovak visszaszerzését. Millnernek [!] két lovát teljesen felszerelve és kocsiját, Bő[h]lének 1 lovát felszerelve, és az ő két lovát felszerelve, valamint kocsiját tulajdonították el. Egyéb előadnivalója nincs.
A jegyzőkönyvet felolvasás után helybenhagyólag aláírtuk.
Felvette: [olvashatatlan] István Kmf. Bauer Mihály panaszos
BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyközség iratai. Ált. közig. i. 62/1945. sz. i.
c.
Jegyzőkönyv
Felvétetett Pesthidegkút községben 1945. április hó 11-én Scherer József pesthidegkúti (gr. Klebelsberg Kuno út 270.) lakossal Magyaróvárról való visszatérésekor a kocsijába fogott lovaknak elkobzása tárgyában. Jelen vannak alulírottak.
Nevezett előadja, hogy folyó hó 2-án a rendőrség őt többedmagával orosz sebesültek szállítása végett Budakeszire rendelte. A sebesülteket Mosonóvárra [!] szállították, ahonnan folyó hó 8-án visszairányították Pesthidegkútra. Útközben Durst Sebő pesthidegkúti (Templom u.) lakos tulajdonát képező lovat és a sajátját Bánhidán a magyar rendőrség igazoló okmányok hiányában elkobozta. Kéri az ügy kivizsgálását és a lovaknak visszaszerzését.
Egyéb előadnivalója nincs, a jegyzőkönyv felolvasás után helybenhagyólag aláíratott.
Felvette: [olvashatatlan] István Kmf. Scherer József
gépelte: Murár Éva
BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyközség iratai. Ált. közig. i. 63/1945. sz. i.
d.
Községi Nemzeti Bizottság Pesthidegkút
Községi Nemzeti Bizottság
Budakeszi
A Pesthidegkúti Nemzeti Bizottság értesíti, hogy a fenti számú átiratára a lovakat és kocsikat idejében rendelkezésre bocsátotta. A t. Cím rendelkezése folytán az orosz katonai parancsnokság rendelkezésére bocsátott fogatok közül Papp Menyhért, Pesthidegkút, Kisfaludy u. 15. sz. alatti lakos lovát Sárisápon, a kocsijába befogott Herczog János pesthidegkúti lakos lovát Piszkén a magyar rendőrség elkobozta. Bauer Mihály Pesthidegkút, Gazda u. 14. sz. alatti lakos kétfogatú kocsiját, valamint Bőhle András és Müll[n]er István pesthidegkúti lakosoknak 1-1 lovát és kocsiját teljesen felszerelve a komáromi Magyar Kommunista Párt elkobozta.
Amikor ők ez ellen tiltakoztak, csirkefogó nyilasoknak és volksbundistáknak minősítették őket. Továbbá S[ch]erer József Pesthidegkút Klebelsberg u. 170. sz. alatti lakos lovát, valamint Durst Sebő Pesthidegkút, Templom utcai lakos lovát Bánhidán a magyar rendőrség elkobozta. Miután a fogatokat t. Cím átiratára bocsátottuk rendelkezésére, felkérjük, szíveskedjék intézkedni a jogtalanul eltulajdonított lovak és kocsik kiszolgáltatása ügyében. Szíves intézkedésüket várjuk és maradunk elvtársi üdvözlettel,
Pesthidegkút, 1945. április hó 18-án Berán [Antal] elnök
BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyközség iratai. Ált. közig. i. 102/1945. sz. i.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt március 27.
1918
1921
IV. Károly magyar király első visszatérési kísérlete.Tovább
1934
Csurka István Kossuth-díjas magyar író, drámaíró, politikus (MIÉP) (†2012)Tovább
1936
Milan Hodža csehszlovák miniszterelnök megbeszéléseket folytat a Hlinka-féle Szlovák Néppárt képviselőivel a párt kormányba lépéséről, de...Tovább
1968
Jurij Gagarin szovjet repülőtiszt, az első űrhajós (*1934)Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő