N. Lajos és társai, köztük 1956-os forradalmárok is, „Igazságot Magyarországnak”, „A nemzeti függetlenségért küzd a...Tovább
Pesthidegkút lovai és a szovjet Vörös Hadsereg
„Az orosz megszállást megelőzően (kettő) 2 drb lovam volt [...]. Az orosz katonaság mind a kettő lovamat elvette és elvitte. Községházán annak idején azt a felvilágosítást kaptam, hogy menjek el a lómészároshoz, és ott válasszak magamnak lovat - ha egyáltalán van olyan, amelyet érdemes gyógyítani. Kettő heti utánjárás után a Bő[h]le András mészárosnál találtam ezt a lovat. Éppen le akarták vágni. Kértem az ott lévőket [...] adják nekem ezt a lovat. Bő[h]le mészárosnál jelen lévő segédek örömmel adták oda, s a következőket mondották, vigye csak ezt a gennyes gamot."
Források
1. Szállításra kirendelt lovak és szekerek elkobzása
1.
a.
Jegyzőkönyv
Felvétetett Pesthidegkút községben 1945. április hó 11-én Papp Menyhért pesthidegkúti (Kisfaludy u. 15.) lakossal az orosz sebesültek elszállítása után hazatértében jogtalanul elkobzott lovainak tárgyában. Jelen vannak alulírottak.
Nevezett előadja, hogy f. hó 2-án a község őt többedmagával orosz sebesültek elszállítása végett Budakeszire rendelte. A sebesülteket Komáromba szállították, és onnan Mosonmagyaróvárra küldték az oroszok őket, ahonnan f. hó 8-án visszairányították Pesthidegkútra. Útközben Herczogh János tulajdonát képező lovat Piszkén, a sajátját pedig Sárisápon a magyar rendőrség elkobozta. Kéri az ügy kivizsgálását és a jogtalanul elkobzott lovaknak visszaszerzését.
Egyéb előadnivalója nincs. A jegyzőkönyv felolvasás után helybenhagyólag aláíratott
.
Felvette: [olvashatatlan] István Kmf. Pap Menyhért panaszos
BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyközség iratai. Ált. közig. i. 61/1945. sz. i.
b.
Jegyzőkönyv
Felvétetett Pesthidegkút községben 1945. április hó 11-én Bauer Mihály pesthidegkúti lakossal (Gazda u. 14.) Komáromból való visszatérésekor lovainak elvétele tárgyában. Jelen vannak alulírottak.
Nevezett előadja, hogy f. évi április hó 2-án a község orosz sebesültek szállítása végett Budakeszire rendelte ki többedmagával. A sebesülteket Komáromba szállították. Onnan Hegyeshalomba rendelte őket az orosz parancsnokság. F. hó 8-án éjfél felé, munkájuk végeztével útnak indították őket Pesthidegkútra. Útközben egy komáromi rendőr feltartóztatta kocsijukat, bevezette a városházára, ahol a Magyar Kommunista Párt Müllner István pesthidegkúti (Gazda u. 24.), Bő[h]le András pesthidegkúti (Zsellér u. 5.) és saját kétfogatú kocsiját lovaikkal együtt elkobozta. Amikor tiltakoztak ez ellen, őket csirkefogó nyilasoknak és volksbundistáknak minősítették, sőt becsukással fenyegették. Kéri az ügy kivizsgálását és a jogtalanul elkobzott lovak visszaszerzését. Millnernek [!] két lovát teljesen felszerelve és kocsiját, Bő[h]lének 1 lovát felszerelve, és az ő két lovát felszerelve, valamint kocsiját tulajdonították el. Egyéb előadnivalója nincs.
A jegyzőkönyvet felolvasás után helybenhagyólag aláírtuk.
Felvette: [olvashatatlan] István Kmf. Bauer Mihály panaszos
BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyközség iratai. Ált. közig. i. 62/1945. sz. i.
c.
Jegyzőkönyv
Felvétetett Pesthidegkút községben 1945. április hó 11-én Scherer József pesthidegkúti (gr. Klebelsberg Kuno út 270.) lakossal Magyaróvárról való visszatérésekor a kocsijába fogott lovaknak elkobzása tárgyában. Jelen vannak alulírottak.
Nevezett előadja, hogy folyó hó 2-án a rendőrség őt többedmagával orosz sebesültek szállítása végett Budakeszire rendelte. A sebesülteket Mosonóvárra [!] szállították, ahonnan folyó hó 8-án visszairányították Pesthidegkútra. Útközben Durst Sebő pesthidegkúti (Templom u.) lakos tulajdonát képező lovat és a sajátját Bánhidán a magyar rendőrség igazoló okmányok hiányában elkobozta. Kéri az ügy kivizsgálását és a lovaknak visszaszerzését.
Egyéb előadnivalója nincs, a jegyzőkönyv felolvasás után helybenhagyólag aláíratott.
Felvette: [olvashatatlan] István Kmf. Scherer József
gépelte: Murár Éva
BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyközség iratai. Ált. közig. i. 63/1945. sz. i.
d.
Községi Nemzeti Bizottság Pesthidegkút
Községi Nemzeti Bizottság
Budakeszi
A Pesthidegkúti Nemzeti Bizottság értesíti, hogy a fenti számú átiratára a lovakat és kocsikat idejében rendelkezésre bocsátotta. A t. Cím rendelkezése folytán az orosz katonai parancsnokság rendelkezésére bocsátott fogatok közül Papp Menyhért, Pesthidegkút, Kisfaludy u. 15. sz. alatti lakos lovát Sárisápon, a kocsijába befogott Herczog János pesthidegkúti lakos lovát Piszkén a magyar rendőrség elkobozta. Bauer Mihály Pesthidegkút, Gazda u. 14. sz. alatti lakos kétfogatú kocsiját, valamint Bőhle András és Müll[n]er István pesthidegkúti lakosoknak 1-1 lovát és kocsiját teljesen felszerelve a komáromi Magyar Kommunista Párt elkobozta.
Amikor ők ez ellen tiltakoztak, csirkefogó nyilasoknak és volksbundistáknak minősítették őket. Továbbá S[ch]erer József Pesthidegkút Klebelsberg u. 170. sz. alatti lakos lovát, valamint Durst Sebő Pesthidegkút, Templom utcai lakos lovát Bánhidán a magyar rendőrség elkobozta. Miután a fogatokat t. Cím átiratára bocsátottuk rendelkezésére, felkérjük, szíveskedjék intézkedni a jogtalanul eltulajdonított lovak és kocsik kiszolgáltatása ügyében. Szíves intézkedésüket várjuk és maradunk elvtársi üdvözlettel,
Pesthidegkút, 1945. április hó 18-án Berán [Antal] elnök
BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyközség iratai. Ált. közig. i. 102/1945. sz. i.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 21.
1967
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."
Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.
A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.
Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. december 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő