N. Lajos és társai, köztük 1956-os forradalmárok is, „Igazságot Magyarországnak”, „A nemzeti függetlenségért küzd a...Tovább
Pesthidegkút lovai és a szovjet Vörös Hadsereg
„Az orosz megszállást megelőzően (kettő) 2 drb lovam volt [...]. Az orosz katonaság mind a kettő lovamat elvette és elvitte. Községházán annak idején azt a felvilágosítást kaptam, hogy menjek el a lómészároshoz, és ott válasszak magamnak lovat - ha egyáltalán van olyan, amelyet érdemes gyógyítani. Kettő heti utánjárás után a Bő[h]le András mészárosnál találtam ezt a lovat. Éppen le akarták vágni. Kértem az ott lévőket [...] adják nekem ezt a lovat. Bő[h]le mészárosnál jelen lévő segédek örömmel adták oda, s a következőket mondották, vigye csak ezt a gennyes gamot."
4.
4. Helyi lakosok lóigénylései
a.
Nemzeti Bizottság Pesthidegkút
Azon kéréssel fordulok a Nemzeti Bizottság elé, hogy részemre kocsit, lovat juttatni szíveskedjék.
Indokolás: a község 63 km útburkolatú, ellátása jármű nélkül lehetetlen.
Pesthidegkút, 1945. május 11-én.
Maradok tisztelettel: Dr. Murin László közs[égi] orvos
[Az irat hátoldalán: A kérés nem teljesíthető.]
BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyközség iratai. Ált. közig. i. 299/1945/2. sz. i.
b.
Stach Józsefné fuvaros kérvénye lovának visszaszerzése érdekében
Pesthidegkút Község Közellátási Osztálya!
Alulírott özv. Stach Józsefné Pesthidegkút Zsellér utca 7. szám alatti lakos az alábbi kérelemmel fordulok a „Közellátási Osztályhoz".
Az orosz megszállást megelőzően (kettő) 2 drb lovam volt, melyek szabályszerű járlattal fedezve voltak. Az orosz katonaság mind a kettő lovamat elvette és elvitte. Községházán annak idején azt a felvilágosítást kaptam, hogy menjek el a lómészároshoz, és ott válasszak magamnak lovat - ha egyáltalán van olyan, amelyet érdemes gyógyítani. Kettő heti utánjárás után a Bő[h]le András mészárosnál találtam ezt a lovat. Éppen le akarták vágni. Kértem az ott lévőket tekintettel, hogy az én lovaimat elvitték - adják nekem ezt a lovat. Bő[h]le mészárosnál jelen lévő segédek örömmel adták oda, s a következőket mondották, vigye csak ezt a gennyes gamot [hámot] legalább megszabadulunk ettől a sovány gennyes lótól.
A ló elhozatal f. évi január hó végén volt. Minden pénzem a lóra áldoztam. Gyógykezeltettem, etettem, csak hogy legyen belőle valami. A lovat sikerült is meggyógyítanom. A községházán kértem és kaptam is rá szabályszerű járlatot. Mind a mai napig a község által kijelölt földeket szántottam és a közellátás részére fuvaroztam. Tehát a köznek dolgoztam. Magánfuvarozást nem végeztem.
Ma, vagyis május hó 15-én megjelent lakásomon Joon János solymári lakos két solymári rendőr kíséretében és a következőket mondották: menjek azonnal velük a pesthidegkúti rendőrséghez ló megbeszélési ügyben. A helybeli rendőrparancsnokhoz. A rendőrparancsnok úr mindjárt azt mondotta, hogy a lovat adjam oda. Én kértem, hogy legyen szíves a Joon által hozott és az általam átnyújtott járlatokat legyen szíves a lovat összehasonlítani [!]. Parancsnok úr azt mondotta, hogy Ő ehhez nem ért. Ellenben minden kivizsgálás nélkül kötelezett a lónak Joonnak való átadására, a járlatot pedig a solymári rendőröknek adta át.
Ezt az intézkedést úgy sértőnek, mint a helybeli közellátás részéről helytelennek találom. Tekintettel, hogy én fuvaros voltam a békében és most is kizárólag ez biztosította volna megélhetésemet, ennél fogva azon kérelemmel fordulok a közellátási osztályhoz, hogy részemre a lovat visszaítéltetni kegyeskedjenek.
Pesthidegkút, 1945. május hó 15-én. Hofbauer Zoltán
BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyközség iratai. Ált. közig. i. 544/1945. sz. i.
c.
Községi Elöljáróság.
Alulírott Hotz Antal pesthidegkúti, Gazda u. 13. sz. lakos, azzal a kéréssel fordulok az elöljárósághoz, hogy részemre 1 drb. lovat kiutalni szíveskedjék, mivel a saját tulajdonomat képező 2 drb. lovamat az oroszok elvitték.
Kérelmemre megemlítem, hogy 5 tagú családom létfenntartását biztosítani nem tudom, birtokomat képező 9 kat. hold földet megművelni képtelen vagyok. Kérésem kedvező elintézését ismételten kérve vagyok kész híve:
Pesthidegkút, 1945. május 24. Hotz Antal
[Az irat hátoldalán: Nem áll módunkban. 1945. június 5.]
BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyközség iratai. Ált. közig. i. 264/1945. sz. i.
d.
Községi Elöljáróság.
Alulírott Noob András pesthidegkúti lakos (Ady Endre u. 175. sz.) lakos, azzal a kéréssel fordulok az elöljárósághoz, hogy részemre 1 drb. lovat kiutalni szíveskedjék, mivel a saját tulajdonomat képező 2 drb. lovamat az oroszok elvitték.
Kérelmemre megemlítem, hogy Pesthidegkúton a hentes és mészáros ipart ténylegesen gyakorolom, továbbá saját tulajdonomat képező 18 kat. hold földem van, s azt igaerő hiányában megművelni képtelen vagyok.
Kérésem kedvező elintézését ismételten kérve vagyok tisztelettel
Pesthidegkút, 1945. május 25. Noob András
[Az irat hátoldalán: Nem áll módunkban.]
BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyközség iratai. Ált. közig. i. 291/1945. sz. i.
e.
Tekintetes Nemzeti Bizottság Pesthidegkút, 1945. május 28.
Pesthidegkút
Alulírott tisztelettel kérem, mivel Pesthidegkúton közérdekű vállalattal bírok a községi betegszállításokkal, valamint a községi tűzoltó szerelvények vontatását is végzem, szíveskedjenek részemre egy lovat kiutalni, hogy a vállalt közérdekű kötelezettségeimnek eleget tudjak tenni.
Kérésem mielőbbi szíves elintézését kérve, vagyok hazafias tisztelettel
Kretz György temetkezési vállalkozó, Pesthidegkút
[Az irat hátoldalán: Nem áll módunkban.]
BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyközség iratai. Ált. közig. i. 282/1945. sz. i.
f.
Nemzeti Bizottság Pesthidegkút
Alulírott azon kéréssel fordulok a t. Nemzeti Bizottsághoz, hogy részemre, illetőleg részünkre egy pár lovat és kocsit kiutalni szíveskedjenek.
Kérésemet azzal támogatom, hogy Pesthidegkút községnek vagyok kútmestere. Szakmámat a mai nehéz fuvarozási lehetőségek mellett képtelen vagyok folytatni. A háború nehéz gazdasági évei alatt a községben lévő kutak nagy része többé-kevésbé és a község nyilvános kútjai is javarészében elhanyagoltattak, és így javításra szorulnak. Foglalkozásom népi egészségügyet szolgál, melyet különösen járványok idején kell fokozatos gonddal folytatni.
Hogy kötelességemnek eleget tudjak tenni, ahhoz az szükséges, hogy cement áru és sóder álljon rendelkezésemre.
Mivel arra a közeljövőben számítani nem lehet, hogy olcsó fuvar álljon a kisiparosok rendelkezésére, így közérdekű munkámat egyáltalán nem, vagy a horribilis fuvar árak mellett csal olyan árak mellett tudnám elvégezni, melyet a község lakossága nem tudna megfizetni.
Szociális szempontokat is szabad legyen figyelembe ajánlanom, ugyanis fiam, aki nekem segítőtársam, fiatal házasember, aki jövőjét most alapítja meg. Közismert baloldali iparos család nyerne a kérés teljesítése esetén megerősödést az új magyar népi demokratikus életben.
Pesthidegkút, 1945. június 2. Tisztelettel
Kozák József Kozák Lajos
[Az irat hátoldalán: Nem kaphat. 1945. június 11.]
BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyközség iratai. Ált. közig. i. 334/1945. sz. i.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 21.
1967
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."
Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.
A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.
Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. december 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő