Megjelenik az "Annalen der Physik"-ben Albert Einstein negyedik dolgozata „Függ-e a test tehetetlensége az energiájától?” címmel, és benne...Tovább
Pesthidegkút lovai és a szovjet Vörös Hadsereg
„Az orosz megszállást megelőzően (kettő) 2 drb lovam volt [...]. Az orosz katonaság mind a kettő lovamat elvette és elvitte. Községházán annak idején azt a felvilágosítást kaptam, hogy menjek el a lómészároshoz, és ott válasszak magamnak lovat - ha egyáltalán van olyan, amelyet érdemes gyógyítani. Kettő heti utánjárás után a Bő[h]le András mészárosnál találtam ezt a lovat. Éppen le akarták vágni. Kértem az ott lévőket [...] adják nekem ezt a lovat. Bő[h]le mészárosnál jelen lévő segédek örömmel adták oda, s a következőket mondották, vigye csak ezt a gennyes gamot."
4.
4. Helyi lakosok lóigénylései
a.
Nemzeti Bizottság Pesthidegkút
Azon kéréssel fordulok a Nemzeti Bizottság elé, hogy részemre kocsit, lovat juttatni szíveskedjék.
Indokolás: a község 63 km útburkolatú, ellátása jármű nélkül lehetetlen.
Pesthidegkút, 1945. május 11-én.
Maradok tisztelettel: Dr. Murin László közs[égi] orvos
[Az irat hátoldalán: A kérés nem teljesíthető.]
BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyközség iratai. Ált. közig. i. 299/1945/2. sz. i.
b.
Stach Józsefné fuvaros kérvénye lovának visszaszerzése érdekében
Pesthidegkút Község Közellátási Osztálya!
Alulírott özv. Stach Józsefné Pesthidegkút Zsellér utca 7. szám alatti lakos az alábbi kérelemmel fordulok a „Közellátási Osztályhoz".
Az orosz megszállást megelőzően (kettő) 2 drb lovam volt, melyek szabályszerű járlattal fedezve voltak. Az orosz katonaság mind a kettő lovamat elvette és elvitte. Községházán annak idején azt a felvilágosítást kaptam, hogy menjek el a lómészároshoz, és ott válasszak magamnak lovat - ha egyáltalán van olyan, amelyet érdemes gyógyítani. Kettő heti utánjárás után a Bő[h]le András mészárosnál találtam ezt a lovat. Éppen le akarták vágni. Kértem az ott lévőket tekintettel, hogy az én lovaimat elvitték - adják nekem ezt a lovat. Bő[h]le mészárosnál jelen lévő segédek örömmel adták oda, s a következőket mondották, vigye csak ezt a gennyes gamot [hámot] legalább megszabadulunk ettől a sovány gennyes lótól.
A ló elhozatal f. évi január hó végén volt. Minden pénzem a lóra áldoztam. Gyógykezeltettem, etettem, csak hogy legyen belőle valami. A lovat sikerült is meggyógyítanom. A községházán kértem és kaptam is rá szabályszerű járlatot. Mind a mai napig a község által kijelölt földeket szántottam és a közellátás részére fuvaroztam. Tehát a köznek dolgoztam. Magánfuvarozást nem végeztem.
Ma, vagyis május hó 15-én megjelent lakásomon Joon János solymári lakos két solymári rendőr kíséretében és a következőket mondották: menjek azonnal velük a pesthidegkúti rendőrséghez ló megbeszélési ügyben. A helybeli rendőrparancsnokhoz. A rendőrparancsnok úr mindjárt azt mondotta, hogy a lovat adjam oda. Én kértem, hogy legyen szíves a Joon által hozott és az általam átnyújtott járlatokat legyen szíves a lovat összehasonlítani [!]. Parancsnok úr azt mondotta, hogy Ő ehhez nem ért. Ellenben minden kivizsgálás nélkül kötelezett a lónak Joonnak való átadására, a járlatot pedig a solymári rendőröknek adta át.
Ezt az intézkedést úgy sértőnek, mint a helybeli közellátás részéről helytelennek találom. Tekintettel, hogy én fuvaros voltam a békében és most is kizárólag ez biztosította volna megélhetésemet, ennél fogva azon kérelemmel fordulok a közellátási osztályhoz, hogy részemre a lovat visszaítéltetni kegyeskedjenek.
Pesthidegkút, 1945. május hó 15-én. Hofbauer Zoltán
BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyközség iratai. Ált. közig. i. 544/1945. sz. i.
c.
Községi Elöljáróság.
Alulírott Hotz Antal pesthidegkúti, Gazda u. 13. sz. lakos, azzal a kéréssel fordulok az elöljárósághoz, hogy részemre 1 drb. lovat kiutalni szíveskedjék, mivel a saját tulajdonomat képező 2 drb. lovamat az oroszok elvitték.
Kérelmemre megemlítem, hogy 5 tagú családom létfenntartását biztosítani nem tudom, birtokomat képező 9 kat. hold földet megművelni képtelen vagyok. Kérésem kedvező elintézését ismételten kérve vagyok kész híve:
Pesthidegkút, 1945. május 24. Hotz Antal
[Az irat hátoldalán: Nem áll módunkban. 1945. június 5.]
BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyközség iratai. Ált. közig. i. 264/1945. sz. i.
d.
Községi Elöljáróság.
Alulírott Noob András pesthidegkúti lakos (Ady Endre u. 175. sz.) lakos, azzal a kéréssel fordulok az elöljárósághoz, hogy részemre 1 drb. lovat kiutalni szíveskedjék, mivel a saját tulajdonomat képező 2 drb. lovamat az oroszok elvitték.
Kérelmemre megemlítem, hogy Pesthidegkúton a hentes és mészáros ipart ténylegesen gyakorolom, továbbá saját tulajdonomat képező 18 kat. hold földem van, s azt igaerő hiányában megművelni képtelen vagyok.
Kérésem kedvező elintézését ismételten kérve vagyok tisztelettel
Pesthidegkút, 1945. május 25. Noob András
[Az irat hátoldalán: Nem áll módunkban.]
BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyközség iratai. Ált. közig. i. 291/1945. sz. i.
e.
Tekintetes Nemzeti Bizottság Pesthidegkút, 1945. május 28.
Pesthidegkút
Alulírott tisztelettel kérem, mivel Pesthidegkúton közérdekű vállalattal bírok a községi betegszállításokkal, valamint a községi tűzoltó szerelvények vontatását is végzem, szíveskedjenek részemre egy lovat kiutalni, hogy a vállalt közérdekű kötelezettségeimnek eleget tudjak tenni.
Kérésem mielőbbi szíves elintézését kérve, vagyok hazafias tisztelettel
Kretz György temetkezési vállalkozó, Pesthidegkút
[Az irat hátoldalán: Nem áll módunkban.]
BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyközség iratai. Ált. közig. i. 282/1945. sz. i.
f.
Nemzeti Bizottság Pesthidegkút
Alulírott azon kéréssel fordulok a t. Nemzeti Bizottsághoz, hogy részemre, illetőleg részünkre egy pár lovat és kocsit kiutalni szíveskedjenek.
Kérésemet azzal támogatom, hogy Pesthidegkút községnek vagyok kútmestere. Szakmámat a mai nehéz fuvarozási lehetőségek mellett képtelen vagyok folytatni. A háború nehéz gazdasági évei alatt a községben lévő kutak nagy része többé-kevésbé és a község nyilvános kútjai is javarészében elhanyagoltattak, és így javításra szorulnak. Foglalkozásom népi egészségügyet szolgál, melyet különösen járványok idején kell fokozatos gonddal folytatni.
Hogy kötelességemnek eleget tudjak tenni, ahhoz az szükséges, hogy cement áru és sóder álljon rendelkezésemre.
Mivel arra a közeljövőben számítani nem lehet, hogy olcsó fuvar álljon a kisiparosok rendelkezésére, így közérdekű munkámat egyáltalán nem, vagy a horribilis fuvar árak mellett csal olyan árak mellett tudnám elvégezni, melyet a község lakossága nem tudna megfizetni.
Szociális szempontokat is szabad legyen figyelembe ajánlanom, ugyanis fiam, aki nekem segítőtársam, fiatal házasember, aki jövőjét most alapítja meg. Közismert baloldali iparos család nyerne a kérés teljesítése esetén megerősödést az új magyar népi demokratikus életben.
Pesthidegkút, 1945. június 2. Tisztelettel
Kozák József Kozák Lajos
[Az irat hátoldalán: Nem kaphat. 1945. június 11.]
BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyközség iratai. Ált. közig. i. 334/1945. sz. i.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 21.
1905
1910
Megzületik Both Béla magyar rendező, színművész (Bacsó Péter "A tanú" című filmjében Bástya elvtárs alakítója) († 2002).Tovább
1916
I. Ferenc József, az Osztrák–Magyar Monarchia uralkodója, osztrák császár, magyar és cseh király halála után IV. Károly lesz az utolsó...Tovább
1956
Romániába, Snagovba viszik Nagy Imrét és társait.Tovább
1956
A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megakadályozza az Országos Munkástanács megalakulását.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei harmadik száma. A legfrissebb ArchívNet publikációi olyan forrásokat ismertetnek, amelyek bemutatják a 20. századi magyar történelem mikro- és makroszintjének egy-egy részletét: legyen szó egyéni sorsokról, avagy államközi megállapodásokról.
Ordasi Ágnes (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) publikációjában olyan dokumentumokra hívja fel a figyelmet, amelyek egyszerre vonatkoznak a mikro- és a makroszintre. A Fiumei Kereskedelmi és Iparkamarához beérkezett felmentési kérelmek egyfelől bemutatják, hogy az intézménynek milyen szerepe volt az első világháború alatt a felmentések engedélyezése és elutasítása kapcsán a kikötővárosban, másrészt esettanulmányként kerül bemutatásra, hogy hasonló helyzetben miként működtek a királyi Magyarország területén működő, más kereskedelmi és iparkamarák. Harmadrészt pedig a fegyveres katonai szolgálat alól felmentésüket kérő személyek egyéni sorsába is betekintést engednek a forrásként szereplő kérelmek.
Fiziker Róbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) írásával már az első világháborút követő időszakba kalauzolja el az olvasót. A nyugat-magyarországi kérdést rendező velencei jegyzőkönyv egyik rendelkezésének utóéletét mutatja be egy döntőbírósági egyezmény segítségével. Ausztria és Magyarország között a velencei protokoll nyomán a helyzet rendeződni látszott, azonban a magyar fél a Burgenland területén okozott károk megtérítésével hadilábon állt. A két állam számára – ha alapjaiban nem befolyásolta Bécs és Budapest viszonyát – még évekig megválaszolatlan kérdést jelentett a ki nem egyenlített számla ügye.
A makroszintet bemutató irat után Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy olyat történetet mutat be két távirat prezentálásával, amelyek egy, az emigrációt választó magyar család sorsára is rávilágítanak. Az újságíró Marton házaspár 1957-ben vándoroltak ki Magyarországról, azonban az államvédelem megpróbált rajtuk keresztül csapdát állítani az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségén menedékben részesített Mindszenty József esztergomi érsek számára. Mindszentyt az államvédelem igyekezett rábírni arra, hogy hagyja el az országot a Marton családdal, erről azonban az amerikai diplomaták értesültek, így végül a terv nem valósult meg.
Pétsy Zsolt Balázs (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) három olyan dokumentumot ismertet, amelyek rávilágítanak a magyarországi római katolikus egyház helyzetére a késő Kádár-korszakban. Az Álllami Egyházügyi Hivatal bemutatott jelentései 1986-ból és 1987-ből arról tájékoztatták az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztályát, hogy miként zajlottak a Vatikán képviselőivel a különböző egyeztetések (személyi kinevezések, a Szentszék és Magyarország együttműködése stb.).
Az idei harmadik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. szeptember 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő