Szajna parti séták Nyíregyházán

Punk és állambiztonság egy vidéki városban a nyolcvanas években

1985. augusztus 12-re virradóra valaki horogkereszteket, bekarikázott A-betűt és PUNK feliratot rajzolt Nyíregyháza legnagyobb lakótelepén, a Jósavárosban, közelebbről a Korányi Frigyes utca és a Korányi köz sarkán álló ABC falára. Az esemény másnap jutott megyei rendőr-főkapitányság III/III. osztálya tudomására, ahol "Figuráns" fedőnéven, falra írással elkövetett izgatás bűncselekmény ügyében indítottak nyomozást a tettes vagy tettesek felderítésére. A firkálásról készült fényképfelvételeket írásszakértői vizsgálatra küldték, és megkezdték a számításba jöhetők körének szűkítését.

VZ nyíregyházi lakos op. meghallgatásáról

SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI
RENDŐRFŐKAPITÁNYSÁG
III/III. OSZTÁLYA

SZIGORÚAN TITKOS!

Tárgy: VZ nyíregyházi lakos
op. meghallgatásáról

JELENTÉS
Nyíregyháza, 1985. augusztus 21.

Jelentem, hogy 1985. augusztus 15-én a "FIGURÁNS" fn. üggyel kapcsolatban VZ operatív meghallgatását végrehajtottam. Meghallgatás fedéséül folyamatban lévő verekedéses ügyét használtuk fel, s az alábbi[ak] jutottak tudomásunkra:

VZ [...] iskolai végzettsége: 3 ipari, szakképzettsége: géplakatos, foglalkozás nélküli, pártonkívüli, [...] Nyíregyháza, Ungvár s. [...] alatti lakos, beceneve: "Nyúl".

Kétgyermekes munkáscsaládból származik. [...]

Több esetben volt büntetve elmondása szerint:

- 1985-ben verekedés miatt van ellene eljárás folyamatban.

Utóbbi ügyével kapcsolatban elmondta, hogy HI "Ördög" barátjával együtt 1985. májusában a színészpresszóban voltak, ott szóváltás következtében összeverekedtek ÁZS sóstóhegyi, Kis "Csiki" (Z) és RCS nyíregyházi lakosokkal. VZ-ékat "Csikiék" megfenyegették, hogy ha fel mernek jönni a városba, akkor megverik őket, ezért egyedül nem jönnek a városközpontba, csak csoportosan.

Továbbá elmondta, hogy 1985. augusztus 13-án két civil ruhás nyomozó igazoltatta őt és társaságában lévő barátait: MT, KJ, KJ, HL személyeket. Nevezettek az igazoltatást követően beszélgettek. Felhozódott BJ, "Csubi" személye, hogy jó, hogy bevonult katonának, pedig "sittre" is kerülhetett volna. Kb. 2 évvel ezelőtt ugyanis "Csubi" gyújtotta fel a jósavárosi KMB iroda ajtaját benzinnel. VZ maghallgatásakor elmondta, hogy BJ előtte és barátai előtt is beszélt a KMB iroda felgyújtásáról. Neki nem részletezte, csak annyit mondott, hogy ő gyújtotta fel, s azért, mert a rendőrökre haragudott. VZ továbbá arról beszélt, hogy az eset megtörténtekor a kiégett KMB iroda ajtaja felett a falra korommal egy pár nappal később horogkereszt volt rajzolva és B azt terjesztette, hogy ezt ő (VZ) csinálta. Meghallgatott kijelentette, hogy ez nem volt igaz.

VZ arról is beszámolt, hogy a hét elején horogkereszt rajzot látott az Eperjes Étterem oldalán, de azt nem tudja, hogy ki készítette. Véleménye szerint NI, Ungvár s. [...] 15 éves személy társai közül csinálhatta valaki. Nevezetthez járnak csöves és pank személyek, akiknek különböző jelvények vannak kitűzve, különböző feliratok vannak kiírva a ruházatukra. NI-hoz Sóstóhegyről jár egy "Ricsi" becenevű fiú, valamint a pank együttes tagja. A 27. sz. ház liftjének falába bele vannak karcolva különböző együttesek nevei, nagy "A" betű bekarikázva, ez utóbbi az anarchiát jelenti.

A meghallgatást követően VZ-tól írásmintát vettem ki. Nevezettel történt beszélgetés során megfigyeltem, hogy ideges magatartást tanúsított, mindenről beszélt, mintha magáról igyekezett volna a gyanút elterelni, s azt a látszatot kelteni, hogy a most történt ellenséges falfirkáláshoz semmi köze. Azt is kifejtette, hogy ő a rendőröknek már korábban segített B kerékpárlopásának ügyében a felderítésben, segítőkészséget mutatott arra vonatkozóan, hogy a most tapasztalt horogkereszt rajzokat készítőket is megpróbálja felkutatni, s ha valamit meghall, jelentkezik.

Czirják János r. fhdgy.

LÁTTAM:
Szép Imre r. alezredes
osztályvezető

Nyt. sz.: 7/561
Készült: 1 pld-ban
Lerakva: "Figuráns" fn. bny. d-ba
Készít.: CJ/Iné

Ezen a napon történt június 01.

1910

Megkezdõdik a dualista Magyarország utolsó választása, mely a Függetlenségi Párt bukásával és a Tisza-féle Munkapárt gyõzelmével végzõdik...Tovább

1916

Véget ér a jütlandi csata (más néven skagerraki ütközet), az elsõ világháború legnagyobb tengeri csatája a dániai Jylland-félsziget...Tovább

1941

II. világháború: Német csapatok elfoglalják Krétát.Tovább

1941

Brit megszálló csapatok vonulnak be Bagdadba, hogy megelőzzék a nácibarát hatalomátvételt.Tovább

1950

A Nemzetközi Gyermeknap megünneplése első alkalommal.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt közel két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Beköszöntő
Nemzetközi kapcsolatok a 20. század második felében

Sokan és joggal vélik úgy, hogy a 20. századi magyar politikai gondolkodás egyik fő jellemzője a kellő nemzetközi kitekintés, a külpolitikai horizont hiánya volt. Ez nagyrészt abból adódott, hogy Magyarország évszázadokon át nem volt független állam, így önálló külpolitikával sem rendelkezett. Függetlenségét ténylegesen 1918 végén, az Osztrák‒Magyar Monarchia szétesésének pillanataiban nyerte el, jogilag pedig paradox módon az ország területét megcsonkító trianoni békeszerződés állította vissza. A két világháború közötti időszakban nem csak a politika iránt érdeklő „átlagemberek”, de nemegyszer maguk a döntéshozók sem látták át teljes egészében a nemzetközi összefüggéseket, vagy pedig ideológiai megfontolásokból figyelmen kívül hagyták azokat. Ez gyakran hibás, átgondolatlan és káros döntéseket eredményezett, ‒ elég, ha csak a Szovjetunió elleni elhamarkodott hadba lépésre gondolunk. A második világháborút követően Magyarország ismét elvesztette függetlenségét, és közel 45 évig az ún. keleti blokk többi országával együtt a Szovjetunió csatlósa volt. Önálló külpolitikáról vagy külpolitikai gondolkodásról ‒ főleg az 1950-es években ‒ nem, vagy csak alig lehetett szó.

Az ArchívNet idei 1. számának fő témája: „Nemzetközi kapcsolatok a 20. század második felében”. Elsődleges célunk az, hogy a magunk szerény eszközeivel hozzájáruljunk a nemzetközi kapcsolatok 20. századi történetének jobb megismeréséhez, ezzel is segítve olvasóink jobb eligazodását a mai kusza külpolitikai viszonyok között. Kiss András az amerikai–iráni kapcsolatokat helyezi történelmi távlatba, Wencz Balázs Kádár János és a keletnémet kommunista vezér, Erich Honecker 1977. márciusi tárgyalásait ismerteti, míg Garadnai Zoltán azt mutatja be, miként látták Magyarországot az 1980-as évek elején francia szemmel. Seres Attila két fiatal magyarországi görög emigráns 1956-os kalandos sorsát eleveníti fel, Kántás Balázs pedig az 1920-as évek elejére kalauzol vissza bennünket, és egy „magyar sörpuccs” tervének történetéről ír.

Budapest, 2020. április 17.

A szerkesztők