Bánhidi László magyar színész („Matula bácsi”) (†1984)Tovább
Szajna parti séták Nyíregyházán
Punk és állambiztonság egy vidéki városban a nyolcvanas években
1985. augusztus 12-re virradóra valaki horogkereszteket, bekarikázott A-betűt és PUNK feliratot rajzolt Nyíregyháza legnagyobb lakótelepén, a Jósavárosban, közelebbről a Korányi Frigyes utca és a Korányi köz sarkán álló ABC falára. Az esemény másnap jutott megyei rendőr-főkapitányság III/III. osztálya tudomására, ahol "Figuráns" fedőnéven, falra írással elkövetett izgatás bűncselekmény ügyében indítottak nyomozást a tettes vagy tettesek felderítésére. A firkálásról készült fényképfelvételeket írásszakértői vizsgálatra küldték, és megkezdték a számításba jöhetők körének szűkítését.
VZ nyíregyházi lakos op. meghallgatásáról
SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEIRENDŐRFŐKAPITÁNYSÁG
III/III. OSZTÁLYA
SZIGORÚAN TITKOS!
Tárgy: VZ nyíregyházi lakos
op. meghallgatásáról
JELENTÉS
Nyíregyháza, 1985. augusztus 21.
Jelentem, hogy 1985. augusztus 15-én a "FIGURÁNS" fn. üggyel kapcsolatban VZ operatív meghallgatását végrehajtottam. Meghallgatás fedéséül folyamatban lévő verekedéses ügyét használtuk fel, s az alábbi[ak] jutottak tudomásunkra:
VZ [...] iskolai végzettsége: 3 ipari, szakképzettsége: géplakatos, foglalkozás nélküli, pártonkívüli, [...] Nyíregyháza, Ungvár s. [...] alatti lakos, beceneve: "Nyúl".
Kétgyermekes munkáscsaládból származik. [...]
Több esetben volt büntetve elmondása szerint:
- 1985-ben verekedés miatt van ellene eljárás folyamatban.
Utóbbi ügyével kapcsolatban elmondta, hogy HI "Ördög" barátjával együtt 1985. májusában a színészpresszóban voltak, ott szóváltás következtében összeverekedtek ÁZS sóstóhegyi, Kis "Csiki" (Z) és RCS nyíregyházi lakosokkal. VZ-ékat "Csikiék" megfenyegették, hogy ha fel mernek jönni a városba, akkor megverik őket, ezért egyedül nem jönnek a városközpontba, csak csoportosan.
Továbbá elmondta, hogy 1985. augusztus 13-án két civil ruhás nyomozó igazoltatta őt és társaságában lévő barátait: MT, KJ, KJ, HL személyeket. Nevezettek az igazoltatást követően beszélgettek. Felhozódott BJ, "Csubi" személye, hogy jó, hogy bevonult katonának, pedig "sittre" is kerülhetett volna. Kb. 2 évvel ezelőtt ugyanis "Csubi" gyújtotta fel a jósavárosi KMB iroda ajtaját benzinnel. VZ maghallgatásakor elmondta, hogy BJ előtte és barátai előtt is beszélt a KMB iroda felgyújtásáról. Neki nem részletezte, csak annyit mondott, hogy ő gyújtotta fel, s azért, mert a rendőrökre haragudott. VZ továbbá arról beszélt, hogy az eset megtörténtekor a kiégett KMB iroda ajtaja felett a falra korommal egy pár nappal később horogkereszt volt rajzolva és B azt terjesztette, hogy ezt ő (VZ) csinálta. Meghallgatott kijelentette, hogy ez nem volt igaz.
VZ arról is beszámolt, hogy a hét elején horogkereszt rajzot látott az Eperjes Étterem oldalán, de azt nem tudja, hogy ki készítette. Véleménye szerint NI, Ungvár s. [...] 15 éves személy társai közül csinálhatta valaki. Nevezetthez járnak csöves és pank személyek, akiknek különböző jelvények vannak kitűzve, különböző feliratok vannak kiírva a ruházatukra. NI-hoz Sóstóhegyről jár egy "Ricsi" becenevű fiú, valamint a pank együttes tagja. A 27. sz. ház liftjének falába bele vannak karcolva különböző együttesek nevei, nagy "A" betű bekarikázva, ez utóbbi az anarchiát jelenti.
A meghallgatást követően VZ-tól írásmintát vettem ki. Nevezettel történt beszélgetés során megfigyeltem, hogy ideges magatartást tanúsított, mindenről beszélt, mintha magáról igyekezett volna a gyanút elterelni, s azt a látszatot kelteni, hogy a most történt ellenséges falfirkáláshoz semmi köze. Azt is kifejtette, hogy ő a rendőröknek már korábban segített B kerékpárlopásának ügyében a felderítésben, segítőkészséget mutatott arra vonatkozóan, hogy a most tapasztalt horogkereszt rajzokat készítőket is megpróbálja felkutatni, s ha valamit meghall, jelentkezik.
Czirják János r. fhdgy.
LÁTTAM:
Szép Imre r. alezredes
osztályvezető
Nyt. sz.: 7/561
Készült: 1 pld-ban
Lerakva: "Figuráns" fn. bny. d-ba
Készít.: CJ/Iné
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt március 11.
1906
1941
Franklin Delano Roosevelt amerikai elnök aláírja a kölcsönbérleti törvényt, mely lehetővé teszi, hogy az USA fegyvereket szállítson...Tovább
1957
Az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottsága Földes László előterjesztésére döntött a magyar ifjúság szervezésének néhány kérdéséről és a KISZ...Tovább
1966
Államcsíny Indonéziában, Sukarno elnöktől a Suharto tábornok vezette hadsereg átveszi a hatalmat. Ezzel veszi kezdetét a polgárháború és...Tovább
1985
Mihail Gorbacsovot választják meg a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkárává.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő