Megjelenik az "Annalen der Physik"-ben Albert Einstein negyedik dolgozata „Függ-e a test tehetetlensége az energiájától?” címmel, és benne...Tovább
Szajna parti séták Nyíregyházán
Punk és állambiztonság egy vidéki városban a nyolcvanas években
1985. augusztus 12-re virradóra valaki horogkereszteket, bekarikázott A-betűt és PUNK feliratot rajzolt Nyíregyháza legnagyobb lakótelepén, a Jósavárosban, közelebbről a Korányi Frigyes utca és a Korányi köz sarkán álló ABC falára. Az esemény másnap jutott megyei rendőr-főkapitányság III/III. osztálya tudomására, ahol "Figuráns" fedőnéven, falra írással elkövetett izgatás bűncselekmény ügyében indítottak nyomozást a tettes vagy tettesek felderítésére. A firkálásról készült fényképfelvételeket írásszakértői vizsgálatra küldték, és megkezdték a számításba jöhetők körének szűkítését.
"FIGURÁNS" fn. bizalmas nyomozásban operatív meghallgatásról
SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI
RENDŐRFŐKAPITÁNYSÁG
III/III. OSZTÁLYA
SZIGORÚAN TITKOS!
Tárgy: "FIGURÁNS" fn. bizalmas
nyomozásban operatív meghallgatásról
JELENTÉS
Nyíregyháza, 1985. augusztus 23.
Jelentem,hogy 1985. augusztus 17-én pank zenekarokra, a nyíregyházi pank zenei irányzatot követő fiatalokra vonatkozóan elbeszélgettem BJ nyíregyházi lakossal, s az alábbiak jutottak tudomásomra:
BJ [...] szakképzettsége: nincs, foglalkozása: sm., családi állapota: nőtlen, pártonkívüli, Nyíregyháza, Árpád u. [...] alatti lakos [...].
Nevezett iskolai végzettsége: 8 általános. Több munkahelyen dolgozott: 1984. májustól augusztusig Közterület-fenntartó Vállalatnál díjbeszedő, tiszaberceli Mg. Szakmunkásképzőben tanuló, 1985. február-március hónapban az ÉM Gép-és Felvonószerelő Vállalatnál segédmunkás, 1985. június-július hónapban a nyíregyházi Mg. Főiskola tangazdaságban segédmunkás, jelenleg alkalmi munkákat vállal.
BJ Nyíregyházán a pank fiatalok között ismert személy, "Jozsó"-nak, "Beethoven"-nek nevezik. Koncertekre, szórakozóhelyekre a pankokra jellemző ruházatban jelenik meg: bőrdzseki, trikó, piros kockás nadrág, borzos, tüskésre nyírt frizura. Nevezett korábban AVS "Agydaganat" nevű zenekarának tagjaihoz tartozott. Ismerte, jó kapcsolatban állt a "Data" együttes tagjaival. Nyíregyházán a számításba jöhető, jelentősebb pank fiatalokat mind ismeri.
BJ-t is elszámoltattuk 12-i programjáról, s ekkor a következők jutottak tudomásunkra:
Vasárnap este járt az Etelköz [...] alatt lakó BÉ nevű unokatestvérénél (nevezett a Cipőgyárban dolgozik). Este 19 óra 30 percig BÉ-éknál volt fenn, majd ezt követően kimentek ketten busszal Sóstóra, hogy megnézzék, van-e koncert. Az Ifjúsági Parknál nem szálltak le, mert nem volt rendezvény. Ugyanazzal a busszal vissza is jöttek a városba. BÉ-t hazakísérte, ezt követően a Korányi F. útra ment, s busszal ment haza. A buszon találkozott DI-nal "Kis Pinokkió" (Guszevban lakik, TITÁSZ-nál dolgozik) és a húgával. Utazás közben beszélgettek, ekkor tudta meg D-éktól, hogy NI kórházban van. Nevezettnek udvarol, aki az Ungvár s. [...] alatt lakik. "Nagy Zsák" révén került kapcsolatba I-val ("Nagy Zsák" I testvére).
A beszélgetés során B elmondta, hogy AVS (Géza) és együttese, az "Agydaganat"-tal kezdődött Nyíregyházán a pank irányzat terjedni, illetve ettől kezdődően alakult ki táboruk. Gézáék disszidálásával a társaság ma már nem tart úgy össze. Hasonló zenekarok nem nagyon alakultak ki. Egy együttesről tud, melynek a neve "Szajna parti sétány". Az együttest "Sunya" szervezte (20-25 éves, az Omniában, az Ételbárban, Lenin téren szokott tartózkodni). Az együttes tagjai: BL (Vasvári P. u.), "Mini" becenevű lány, JT (pank szerelésben szokott járni). Korábbi pank együttes: "Patkányok" néven szerveződött. Tagjai voltak: MZ (Széchenyi u. [...] alatti lakos), KL, HZS, TA. "Szekta" nevű együttes tagjai voltak: SA, NG, BJ, KCS. A jelzett két utóbbi együttes nem működik, jelenleg csak a "Szajna parti sétány" együttes az, amely még összetart, működőképes.
BJ kifejtette, hogy a pank együttesekre jellemző, hogy különböző együttesek neveit kiírják, pl.: PUNK, EXPLOITED, PUNKS'S NOT DEAD, a[z] "A" betűt bekarikázva. Nevezettet megkérdeztem, hogy mit jelent a[z] "A" betű bekarikázva, mire ő elmondta, hogy anarchiát jelent. Elmondása szerint a pankok azért írják így ki, mert ha betűkkel írnák le, akkor abból bajuk származna, a hatóság biztos felelősségre vonnák őket. Az "A" jelentését csak a pankok ismerik.
Az anarchia a pankok szerint zűrzavart jelent, valamint az, hogy ők harcolnak a főnökök ellen, pl. munkahelyen ne legyenek főnökök, mindenki egyenlő legyen.
BJ elmondta, hogy ő imádja a pank zenét. Arról is beszélt, hogy az Ungvár sétány 27. sz. alatti ház liftjének falába bele van karcolva több helyre az "A" bekarikázva, valamint együttesek nevei. Tudomása szerint NZS csinálta, kifejtette, ha ő rajzolna ilyeneket a falra, akkor azt csak este csinálná, amikor nem látja senki.
Beszámolt arról, hogy augusztus 15-én találkozott az Ifjúsági Parkban az Omega koncerten NI-val és "Ricsivel". Mondták neki, hogy "keresnek minket a rendőrök". "Nagy Zsák" sem ment az utóbbi időben haza. Az Omega koncertet követően BJ találkozott BL-val, akivel beszélgettek. B odament az Ifjúsági Park bejárata mellett frissen lemeszelt falhoz, s azt mondta B-nak, "meglátod, holnapra össze lesz firkálva".
BJ-től meghallgatását követően írásmintát vettünk ki szakértői vizsgálat céljából. Rövid önvallomást írt, amelyben leírja, hogy NZS lépcsőházukban lévő lift belső oldalára "A", EXPLOITED, SEX PISTOLS feliratot készítette.
BJ által elmondottak további ellenőrzést igényelnek. Ellenséges falraírás tetteseként ő is számításba vehető, mivel az elkövetés feltételezhető időpontjában a tett színhelyén megfordult.
Czirják János r. fhdgy.
LÁTTAM:
Szép Imre r. alezredes
osztályvezető
Nyt. sz.: 7/565
Készült: 1 pld-ban
Lerakva: "Figuráns" fn. bny. d-ba
Készít.: CJ/Iné
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 21.
1905
1910
Megzületik Both Béla magyar rendező, színművész (Bacsó Péter "A tanú" című filmjében Bástya elvtárs alakítója) († 2002).Tovább
1916
I. Ferenc József, az Osztrák–Magyar Monarchia uralkodója, osztrák császár, magyar és cseh király halála után IV. Károly lesz az utolsó...Tovább
1956
Romániába, Snagovba viszik Nagy Imrét és társait.Tovább
1956
A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megakadályozza az Országos Munkástanács megalakulását.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei harmadik száma. A legfrissebb ArchívNet publikációi olyan forrásokat ismertetnek, amelyek bemutatják a 20. századi magyar történelem mikro- és makroszintjének egy-egy részletét: legyen szó egyéni sorsokról, avagy államközi megállapodásokról.
Ordasi Ágnes (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) publikációjában olyan dokumentumokra hívja fel a figyelmet, amelyek egyszerre vonatkoznak a mikro- és a makroszintre. A Fiumei Kereskedelmi és Iparkamarához beérkezett felmentési kérelmek egyfelől bemutatják, hogy az intézménynek milyen szerepe volt az első világháború alatt a felmentések engedélyezése és elutasítása kapcsán a kikötővárosban, másrészt esettanulmányként kerül bemutatásra, hogy hasonló helyzetben miként működtek a királyi Magyarország területén működő, más kereskedelmi és iparkamarák. Harmadrészt pedig a fegyveres katonai szolgálat alól felmentésüket kérő személyek egyéni sorsába is betekintést engednek a forrásként szereplő kérelmek.
Fiziker Róbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) írásával már az első világháborút követő időszakba kalauzolja el az olvasót. A nyugat-magyarországi kérdést rendező velencei jegyzőkönyv egyik rendelkezésének utóéletét mutatja be egy döntőbírósági egyezmény segítségével. Ausztria és Magyarország között a velencei protokoll nyomán a helyzet rendeződni látszott, azonban a magyar fél a Burgenland területén okozott károk megtérítésével hadilábon állt. A két állam számára – ha alapjaiban nem befolyásolta Bécs és Budapest viszonyát – még évekig megválaszolatlan kérdést jelentett a ki nem egyenlített számla ügye.
A makroszintet bemutató irat után Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy olyat történetet mutat be két távirat prezentálásával, amelyek egy, az emigrációt választó magyar család sorsára is rávilágítanak. Az újságíró Marton házaspár 1957-ben vándoroltak ki Magyarországról, azonban az államvédelem megpróbált rajtuk keresztül csapdát állítani az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségén menedékben részesített Mindszenty József esztergomi érsek számára. Mindszentyt az államvédelem igyekezett rábírni arra, hogy hagyja el az országot a Marton családdal, erről azonban az amerikai diplomaták értesültek, így végül a terv nem valósult meg.
Pétsy Zsolt Balázs (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) három olyan dokumentumot ismertet, amelyek rávilágítanak a magyarországi római katolikus egyház helyzetére a késő Kádár-korszakban. Az Álllami Egyházügyi Hivatal bemutatott jelentései 1986-ból és 1987-ből arról tájékoztatták az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztályát, hogy miként zajlottak a Vatikán képviselőivel a különböző egyeztetések (személyi kinevezések, a Szentszék és Magyarország együttműködése stb.).
Az idei harmadik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. szeptember 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő