Horvátország kikiáltja függetlenségét.Tovább
Szajna parti séták Nyíregyházán
1985. augusztus 12-re virradóra valaki horogkereszteket, bekarikázott A-betűt és PUNK feliratot rajzolt Nyíregyháza legnagyobb lakótelepén, a Jósavárosban, közelebbről a Korányi Frigyes utca és a Korányi köz sarkán álló ABC falára. Az esemény másnap jutott megyei rendőr-főkapitányság III/III. osztálya tudomására, ahol "Figuráns" fedőnéven, falra írással elkövetett izgatás bűncselekmény ügyében indítottak nyomozást a tettes vagy tettesek felderítésére. A firkálásról készült fényképfelvételeket írásszakértői vizsgálatra küldték, és megkezdték a számításba jöhetők körének szűkítését.
"FIGURÁNS" fn. bizalmas nyomozásban operatív adatgyűjtésről
SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI
RENDŐRFŐKAPITÁNYSÁG
III/III. OSZTÁLYA
SZIGORÚAN TITKOS!
Tárgy: "FIGURÁNS" fn. bizalmas
nyomozásban operatív adatgyűjtésről
JELENTÉS
Nyíregyháza, 1985. augusztus 28.
Jelentem, hogy a mai napon a bizalmas nyomozásban adatgyűjtést végeztem a megyei postahivatalban, ahol SS-ral elbeszélgettem.
Nevezettről BL operatív meghallgatása során megtudtam, hogy a Jósavárosban történt rendkívüli eseményt megelőző este az Ungvár sétány [...] sz. alatt NZS-éknál részt vett a "házibulin". Az összejövetelről, illetve az azon résztvevőkről az alábbiakat tudtam meg:
SS [...] iskolai végzettsége 8 általános, szakképzettsége nincs, foglalkozása fiókbérlő-kezelő, munkahelye az I. számú Postahivatal, pártonkívüli, büntetlen előéletű, nőtlen, Nyíregyháza, Ószőlő u. [...] sz. alatti lakos.
Nevezett elmondta, hogy legjobb barátja NZS. Barátságuk a szakmunkásképzőben kezdődött, ahol osztálytársak voltak, s barátságuk azóta is fennáll.
NZS-tal augusztus elején közösen elmentek kirándulni a rokonaihoz. Ezt követően a tervezettnél 3 nappal hamarabb megérkeztek, és 1985. augusztus 10-től NZS-éknál tartózkodott. Együtt jártak szórakozni, csavarogni. Augusztus 11-én NZS-éknál "házibulit" rendeztek. A résztvevők közül "Sunya", "Mini" személyeket ismerte még a házigazdán kívül, a többieket csak látásból ismerte. A "bulin" a társaság között egyöntetű beszélgetések nem alakultak ki. Ki kit ismert, azzal beszélgetett, ill[etve] közben zenét hallgattak. A "házibuli" kb. 11 óráig tartott. Ő segített ZS-nak rendet rakni, majd lefeküdtek. Másnap ment dolgozni a munkahelyére, a szabadidejét pedig szerdáig ZS-éknál töltötte.
Az ellenséges falfirkálásról NZS-tól hallott, aki elmondta neki, hogy elképzelhető, hogy őt is meg fogják hallgatni. SS elmondta, hogy ő csak NZS-ért vállal felelősséget, mert ő nem tehette, hisz együtt voltak, de a házibuliból távozó többi fiatalért nem. Továbbá kifejtette, hogy a többieket sem ismeri olyan embereknek, akik ilyet tennének, inkább zenével foglalkoznak, zenét hallgatnak, ill[etve] filozofálnak.
Kifejtette, hogy ő elítéli az olyan személyeket, akik bűncselekményt követnek el, azokat is, akik különböző együttes-neveket írnak ki az utcán a falra. Ha ő személyesen ilyet tapasztalna, nem menne el mellette szó nélkül.
Megjegyzés:
Nevezett meghallgatása során nyugodt, kiegyensúlyozott magatartást tanúsított. Véleményem szerint ellenőrzése indokolt. A meghallgatása során kapott információk a korábban keletkezett operatív ismereteinket bővítik.
Írásmintát vettem ki tőle írásszakértői vizsgálat céljából.
Czirják János r. főhadnagy
LÁTTAM:
Szép Imre r. alezredes
osztályvezető
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 10.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő
