Szajna parti séták Nyíregyházán

Punk és állambiztonság egy vidéki városban a nyolcvanas években

1985. augusztus 12-re virradóra valaki horogkereszteket, bekarikázott A-betűt és PUNK feliratot rajzolt Nyíregyháza legnagyobb lakótelepén, a Jósavárosban, közelebbről a Korányi Frigyes utca és a Korányi köz sarkán álló ABC falára. Az esemény másnap jutott megyei rendőr-főkapitányság III/III. osztálya tudomására, ahol "Figuráns" fedőnéven, falra írással elkövetett izgatás bűncselekmény ügyében indítottak nyomozást a tettes vagy tettesek felderítésére. A firkálásról készült fényképfelvételeket írásszakértői vizsgálatra küldték, és megkezdték a számításba jöhetők körének szűkítését.

 GI operatív meghallgatásáról

SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI
RENDŐRFŐKAPITÁNYSÁG
III/III. OSZTÁLYA

 SZIGORÚAN TITKOS!
Tárgy: GI operatív meghallgatásáról

JELENTÉS
Nyíregyháza, 1985. február 5.

Jelentem, hogy a MRFK Bűnöldözési Osztálya GI [...] 6. sz. Általános Iskola 8. osztályos tanulóját, [...] jegyzőkönyvileg kihallgatta, mint elkövetőt.

A kihallgatására 1985. január 3-án került sor, mely során megtudtuk, hogy szülei lakásán nevezett szobájának falára kékszínű zsírkrétával pank együttesek nevei voltak kiírva, valamint 10x10 cm nagyságú horogkereszt volt rajzolva.

Nevezettet a fenti jelenségekkel kapcsolatban elszámoltattuk, melynek során megtudtuk tőle, hogy a pank zenei irányzatot követi, a Sex Pistols pank együttes a kedvenc együttese. A horogkeresztet kb. 3 hete rajzolta a falra. A horogkereszttel kapcsolatban elmondta, hogy tudatában van annak hogy az mit jelképez és azért rajzolta , mert tetszik neki. Elmondta azt is, hogy vannak olyan barátai, illetve ismer olyan fiatalokat, akik hozzá hasonló gondolkodásúak, illetve a pank irányzatot képviselik. Itt tesz említést arról, kb. 2 éve a Nyíregyházi 6. sz. Általános Iskolában BGY, aki szintén az említett iskolának volt a tanulója, az iskola WC-jét rajzolta tele horogkeresztekkel.
Barátai közül SZA (Atesz) Nyíregyháza, Arany J. u. [...] szám alatti lakos , aki jelenleg katona, nagy "náci barát", szereti a fasisztákat, Hitler a példaképe, Katonai szolgálatra történt bevonulása előtt ő volt a Spartacus meccseken a "B" közép vezére. A stafétabotot átadta "Impó" becenevű személynek, nevezett azonos NCS foglalkozása: asztalos tanuló a 107. sz. Szakmunkásképző Intézetben.

SZA-ról elmondta, hogy több esetben járt fenn a lakásán. A szobájának egyik részén ki van függesztve egy magyar nemzeti színű zászló, amely 30x50 cm nagyságú , rajta vannak kifüggesztve különböző nagyságú pank jelvények. A zászló fehér részében pank felirat, valamint angolul írva, hogy "nem akarunk háborút."
Alkalmanként lakásán meglátogatta A-t , aki olyankor megkérdezte tőle, hogy "ki az ősapánk", válaszra sem várva, mondta, hogy Hitler.
Megkérdezte még GI-től, "melyik a legjobb kereszt?"- a horogkereszt. Többször megkérdezte, szereti-e már Hitlert. Több esetben beszélt a németekről, Hitlerről.

1984 nyár végén GI egyik délután SZA-nál volt, pank együttes felvételeit hallgatták, amit megjelent MZ Nyíregyháza, Széchenyi utcai lkaos és egy szőke 16-17 éves lány. SZA megkérdezte, MZ-t hogy elhozta-e az ígért anyagot Akkor MZ átadott SZA-nak egy szürkés-kékes színű papírmappát, amelyben legalább 30-40 géppel írt oldal volt. GI megkérdezte, hogy mi ez és bele nézhet-e. Megengedték neki. Egyik lap tartalmát utólag elolvasta. A II: világháború eseményeit tartalmazta, a koncentrációs táborokról a "halálégetőkről" szólt, akiket 4 havonta cseréltek, ezt követően kivégezték.
SzA-ék felhívták a figyelmét, hogy arról az anyagról nem beszélhet senkinek, mert az államsértő, s ha elmondja, akkor meghal.

SZA szilveszterkor itthon volt, szilveszter másnapján, mikor találkoztak SZA megkérdezte, hogy voltak-e szilveszter éjszaka a Kossuth téren. GI mondta, hogy igen. SZA elmondta, hogy ők is voltak, a Kossuth téren, s ők énekeltek, buzdították a résztvevőket. Mivel elég gyakran megjelentek a rendőrök, énekeltek olyan szövegeket pl.: "nemcsak a szovjeteké a világ, mert az úton poroszkál néhány német hadosztály..." a további szövegre GI nem emlékezett. SZA azt is említette neki, hogy MZ barátjával voltak a hangadók.

Ezen a napon történt április 10.

1941

Horvátország kikiáltja függetlenségét.Tovább

1983

A „Hajnal I” fedőnevű hadművelet során, az iráni csapatoknak sikerül elfoglalniuk az iraki-iráni határ közelében – iraki kézen lévő – Hajj...Tovább

1988

A FIDESZ első összejövetelét tartotta a Kisrabló étteremben.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.

Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.

Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.

Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.

Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.

Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
 

Budapest, 2026. március 13.

Miklós Dániel
főszerkesztő