Szajna parti séták Nyíregyházán

Punk és állambiztonság egy vidéki városban a nyolcvanas években

1985. augusztus 12-re virradóra valaki horogkereszteket, bekarikázott A-betűt és PUNK feliratot rajzolt Nyíregyháza legnagyobb lakótelepén, a Jósavárosban, közelebbről a Korányi Frigyes utca és a Korányi köz sarkán álló ABC falára. Az esemény másnap jutott megyei rendőr-főkapitányság III/III. osztálya tudomására, ahol "Figuráns" fedőnéven, falra írással elkövetett izgatás bűncselekmény ügyében indítottak nyomozást a tettes vagy tettesek felderítésére. A firkálásról készült fényképfelvételeket írásszakértői vizsgálatra küldték, és megkezdték a számításba jöhetők körének szűkítését.

 GI operatív meghallgatásáról

SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI
RENDŐRFŐKAPITÁNYSÁG
III/III. OSZTÁLYA

 SZIGORÚAN TITKOS!
Tárgy: GI operatív meghallgatásáról

JELENTÉS
Nyíregyháza, 1985. február 5.

Jelentem, hogy a MRFK Bűnöldözési Osztálya GI [...] 6. sz. Általános Iskola 8. osztályos tanulóját, [...] jegyzőkönyvileg kihallgatta, mint elkövetőt.

A kihallgatására 1985. január 3-án került sor, mely során megtudtuk, hogy szülei lakásán nevezett szobájának falára kékszínű zsírkrétával pank együttesek nevei voltak kiírva, valamint 10x10 cm nagyságú horogkereszt volt rajzolva.

Nevezettet a fenti jelenségekkel kapcsolatban elszámoltattuk, melynek során megtudtuk tőle, hogy a pank zenei irányzatot követi, a Sex Pistols pank együttes a kedvenc együttese. A horogkeresztet kb. 3 hete rajzolta a falra. A horogkereszttel kapcsolatban elmondta, hogy tudatában van annak hogy az mit jelképez és azért rajzolta , mert tetszik neki. Elmondta azt is, hogy vannak olyan barátai, illetve ismer olyan fiatalokat, akik hozzá hasonló gondolkodásúak, illetve a pank irányzatot képviselik. Itt tesz említést arról, kb. 2 éve a Nyíregyházi 6. sz. Általános Iskolában BGY, aki szintén az említett iskolának volt a tanulója, az iskola WC-jét rajzolta tele horogkeresztekkel.
Barátai közül SZA (Atesz) Nyíregyháza, Arany J. u. [...] szám alatti lakos , aki jelenleg katona, nagy "náci barát", szereti a fasisztákat, Hitler a példaképe, Katonai szolgálatra történt bevonulása előtt ő volt a Spartacus meccseken a "B" közép vezére. A stafétabotot átadta "Impó" becenevű személynek, nevezett azonos NCS foglalkozása: asztalos tanuló a 107. sz. Szakmunkásképző Intézetben.

SZA-ról elmondta, hogy több esetben járt fenn a lakásán. A szobájának egyik részén ki van függesztve egy magyar nemzeti színű zászló, amely 30x50 cm nagyságú , rajta vannak kifüggesztve különböző nagyságú pank jelvények. A zászló fehér részében pank felirat, valamint angolul írva, hogy "nem akarunk háborút."
Alkalmanként lakásán meglátogatta A-t , aki olyankor megkérdezte tőle, hogy "ki az ősapánk", válaszra sem várva, mondta, hogy Hitler.
Megkérdezte még GI-től, "melyik a legjobb kereszt?"- a horogkereszt. Többször megkérdezte, szereti-e már Hitlert. Több esetben beszélt a németekről, Hitlerről.

1984 nyár végén GI egyik délután SZA-nál volt, pank együttes felvételeit hallgatták, amit megjelent MZ Nyíregyháza, Széchenyi utcai lkaos és egy szőke 16-17 éves lány. SZA megkérdezte, MZ-t hogy elhozta-e az ígért anyagot Akkor MZ átadott SZA-nak egy szürkés-kékes színű papírmappát, amelyben legalább 30-40 géppel írt oldal volt. GI megkérdezte, hogy mi ez és bele nézhet-e. Megengedték neki. Egyik lap tartalmát utólag elolvasta. A II: világháború eseményeit tartalmazta, a koncentrációs táborokról a "halálégetőkről" szólt, akiket 4 havonta cseréltek, ezt követően kivégezték.
SzA-ék felhívták a figyelmét, hogy arról az anyagról nem beszélhet senkinek, mert az államsértő, s ha elmondja, akkor meghal.

SZA szilveszterkor itthon volt, szilveszter másnapján, mikor találkoztak SZA megkérdezte, hogy voltak-e szilveszter éjszaka a Kossuth téren. GI mondta, hogy igen. SZA elmondta, hogy ők is voltak, a Kossuth téren, s ők énekeltek, buzdították a résztvevőket. Mivel elég gyakran megjelentek a rendőrök, énekeltek olyan szövegeket pl.: "nemcsak a szovjeteké a világ, mert az úton poroszkál néhány német hadosztály..." a további szövegre GI nem emlékezett. SZA azt is említette neki, hogy MZ barátjával voltak a hangadók.

Ezen a napon történt december 03.

1910

Először mutatja be Georges Claude a modern neonvilágítást.Tovább

1917

Breszt-Litovszkban fegyverszüneti tárgyalások kezdődnek Szovjet-Oroszország és a központi hatalmak (Németország és az Osztrák–Magyar...Tovább

1930

A budapesti Margit-szigeten átadják a Hajós Alfréd tervei alapján elkészült Nemzeti Sportuszodát.Tovább

1989

Befejeződik George H. W. Bush és Mihail Gorbacsov máltai találkozója.Tovább

1992

A távközlés egyik történelmi lépéseként Neil Papworth brit mérnök elküldi az első rövid szöveges üzenetet.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

ArchívNet 2024/4

 

Tisztelt Olvasók!

 

Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.

 

Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.

Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.

A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.

Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.

Az idei negyedk számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. november 22.

Miklós Dániel
főszerkesztő