Szajna parti séták Nyíregyházán

Punk és állambiztonság egy vidéki városban a nyolcvanas években

1985. augusztus 12-re virradóra valaki horogkereszteket, bekarikázott A-betűt és PUNK feliratot rajzolt Nyíregyháza legnagyobb lakótelepén, a Jósavárosban, közelebbről a Korányi Frigyes utca és a Korányi köz sarkán álló ABC falára. Az esemény másnap jutott megyei rendőr-főkapitányság III/III. osztálya tudomására, ahol "Figuráns" fedőnéven, falra írással elkövetett izgatás bűncselekmény ügyében indítottak nyomozást a tettes vagy tettesek felderítésére. A firkálásról készült fényképfelvételeket írásszakértői vizsgálatra küldték, és megkezdték a számításba jöhetők körének szűkítését.

 GI operatív meghallgatásáról

SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI
RENDŐRFŐKAPITÁNYSÁG
III/III. OSZTÁLYA

 SZIGORÚAN TITKOS!
Tárgy: GI operatív meghallgatásáról

JELENTÉS
Nyíregyháza, 1985. február 5.

Jelentem, hogy a MRFK Bűnöldözési Osztálya GI [...] 6. sz. Általános Iskola 8. osztályos tanulóját, [...] jegyzőkönyvileg kihallgatta, mint elkövetőt.

A kihallgatására 1985. január 3-án került sor, mely során megtudtuk, hogy szülei lakásán nevezett szobájának falára kékszínű zsírkrétával pank együttesek nevei voltak kiírva, valamint 10x10 cm nagyságú horogkereszt volt rajzolva.

Nevezettet a fenti jelenségekkel kapcsolatban elszámoltattuk, melynek során megtudtuk tőle, hogy a pank zenei irányzatot követi, a Sex Pistols pank együttes a kedvenc együttese. A horogkeresztet kb. 3 hete rajzolta a falra. A horogkereszttel kapcsolatban elmondta, hogy tudatában van annak hogy az mit jelképez és azért rajzolta , mert tetszik neki. Elmondta azt is, hogy vannak olyan barátai, illetve ismer olyan fiatalokat, akik hozzá hasonló gondolkodásúak, illetve a pank irányzatot képviselik. Itt tesz említést arról, kb. 2 éve a Nyíregyházi 6. sz. Általános Iskolában BGY, aki szintén az említett iskolának volt a tanulója, az iskola WC-jét rajzolta tele horogkeresztekkel.
Barátai közül SZA (Atesz) Nyíregyháza, Arany J. u. [...] szám alatti lakos , aki jelenleg katona, nagy "náci barát", szereti a fasisztákat, Hitler a példaképe, Katonai szolgálatra történt bevonulása előtt ő volt a Spartacus meccseken a "B" közép vezére. A stafétabotot átadta "Impó" becenevű személynek, nevezett azonos NCS foglalkozása: asztalos tanuló a 107. sz. Szakmunkásképző Intézetben.

SZA-ról elmondta, hogy több esetben járt fenn a lakásán. A szobájának egyik részén ki van függesztve egy magyar nemzeti színű zászló, amely 30x50 cm nagyságú , rajta vannak kifüggesztve különböző nagyságú pank jelvények. A zászló fehér részében pank felirat, valamint angolul írva, hogy "nem akarunk háborút."
Alkalmanként lakásán meglátogatta A-t , aki olyankor megkérdezte tőle, hogy "ki az ősapánk", válaszra sem várva, mondta, hogy Hitler.
Megkérdezte még GI-től, "melyik a legjobb kereszt?"- a horogkereszt. Többször megkérdezte, szereti-e már Hitlert. Több esetben beszélt a németekről, Hitlerről.

1984 nyár végén GI egyik délután SZA-nál volt, pank együttes felvételeit hallgatták, amit megjelent MZ Nyíregyháza, Széchenyi utcai lkaos és egy szőke 16-17 éves lány. SZA megkérdezte, MZ-t hogy elhozta-e az ígért anyagot Akkor MZ átadott SZA-nak egy szürkés-kékes színű papírmappát, amelyben legalább 30-40 géppel írt oldal volt. GI megkérdezte, hogy mi ez és bele nézhet-e. Megengedték neki. Egyik lap tartalmát utólag elolvasta. A II: világháború eseményeit tartalmazta, a koncentrációs táborokról a "halálégetőkről" szólt, akiket 4 havonta cseréltek, ezt követően kivégezték.
SzA-ék felhívták a figyelmét, hogy arról az anyagról nem beszélhet senkinek, mert az államsértő, s ha elmondja, akkor meghal.

SZA szilveszterkor itthon volt, szilveszter másnapján, mikor találkoztak SZA megkérdezte, hogy voltak-e szilveszter éjszaka a Kossuth téren. GI mondta, hogy igen. SZA elmondta, hogy ők is voltak, a Kossuth téren, s ők énekeltek, buzdították a résztvevőket. Mivel elég gyakran megjelentek a rendőrök, énekeltek olyan szövegeket pl.: "nemcsak a szovjeteké a világ, mert az úton poroszkál néhány német hadosztály..." a további szövegre GI nem emlékezett. SZA azt is említette neki, hogy MZ barátjával voltak a hangadók.

Ezen a napon történt június 18.

1937

Felszáll Moszkvából a „szovjet Lindbergh”: Valerij Cskalov (és társai). ANT-25 típusú gépe az Északi-sark érintésével két nap múlva száll...Tovább

1940

Franciaország tűzszünetet köt a németekkel.Tovább

1972

Az NSZK labdarúgó válogatottja az Európa-bajnokság brüsszeli döntőjén 3-0-ra győzi le a Szovjetunió csapatát.Tovább

1979

Leonyid Brezsnyev szovjet pártfőtitkár és Jimmy Carter amerikai elnök Bécsben aláírja a SALT-2 megállapodást.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

Az ArchívNet frissen megjelent idei második lapszámában négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek család-, (kultúr)diplomácia-, valamint politikatörténet számára biztosíthatnak további ismeretanyagot. Jelenlegi számunk különlegessége, hogy nemcsak két, eddig még nem publikált interjút közlünk, ezzel engedve teret az oral history számára, hanem egy olyan, komplex képi-szöveges forrást is bemutat egyik szerzőnk, amely a 20. század gyorsan változó nagypolitikai helyzetének egy megmaradt lenyomata.

Éppen ez utóbbi ismertetés forrása keletkezett a legkorábban. Segyevy Dániel (térképész, Herder-Institut für historische Ostmitteleuropaforschung) saját tudományának diszciplínája szerint mutat be egy 1941-ben publikált szovjet térképet, amelynek különlegessége, hogy Moszkva akkori sajátos nagypolitikai álláspontjának a lenyomata. Ez a helyzet gyorsan megváltozott, ugyanakkor a bemutatott térkép azt az álláspontot-állapotot tükrözi, amely értelmében a Szovjetunió csak a második bécsi döntés területi változásait ismerte el, míg az elsőét nem.

Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-ot követő megtorlások időszakába kalauzolja el az olvasót publikációjában. Az általa ismertetett források központi szereplője Szénási Géza, aki 1957-ben mint legfőbb ügyész működött. Pozíciójából adódóan volt rálátása a megtorló intézkedésekre, és az ezekkel kapcsolatos gondolatait foglalta össze Biszku Béla belügyminiszternek. Levelét nem ad acta kezelte a szaktárca, hanem megvizsgálták Szénási észrevételeit.

A hidegháborús időszakban a befolyásszerzés egyik módszere volt a különböző harmadik világbeli országok egyetemistái számára juttatott ösztöndíjak rendszere. Magyarország a szovjet blokk részeként szintén élt ezzel a módszerrel. Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében a bolíviai-magyar ösztöndíjprogramra vonatkozó dokumentumokat mutat be, köztük egy olyan diplomáciai jelentést is, amely Bolívia első állandó magyarországi diplomáciai képviselőjétől származik.

A Jankovich, Károlyi és Apponyi családok fordulatokkal teli 20. századi történetéhez hozza közelebb az olvasót két, eddig még nem publikált interjúval Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár). Jankovich Ilona és Jankovich-Blanquet Ilona saját szavaikkal mutatják be, hogy miként alakult családjuk sorsa a magyarországi kommunista hatalomátvételt követően a franciaországi emigrációban.

Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2025. május 30.

Miklós Dániel
főszerkesztő