A Népszövetség elfogadja a nemzetközi viták békés rendezéséről szóló genfi jegyzőkönyvet.Tovább
Szajna parti séták Nyíregyházán
Punk és állambiztonság egy vidéki városban a nyolcvanas években
1985. augusztus 12-re virradóra valaki horogkereszteket, bekarikázott A-betűt és PUNK feliratot rajzolt Nyíregyháza legnagyobb lakótelepén, a Jósavárosban, közelebbről a Korányi Frigyes utca és a Korányi köz sarkán álló ABC falára. Az esemény másnap jutott megyei rendőr-főkapitányság III/III. osztálya tudomására, ahol "Figuráns" fedőnéven, falra írással elkövetett izgatás bűncselekmény ügyében indítottak nyomozást a tettes vagy tettesek felderítésére. A firkálásról készült fényképfelvételeket írásszakértői vizsgálatra küldték, és megkezdték a számításba jöhetők körének szűkítését.
Források
"FIGURÁNS" fn. bizalmas nyomozásban op. adatgyűjtésről
SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI
RENDŐRFŐKAPITÁNYSÁG
III/III. OSZTÁLYA
SZIGORÚAN TITKOS!
Tárgy: "FIGURÁNS" fn. bizalmas
nyomozásban op. adatgyűjtésről
JELENTÉS
Nyíregyháza, 1985. augusztus 21.
Jelentem, hogy 1985. augusztus 16-án az üggyel kapcsolatban a társ rendőri szervek útján behivattuk MT Nyíregyháza, Ószőlő u. [...] alatti lakost és meghallgatását végrehajtottuk. Nevezettről és kapcsolatairól az alábbiak jutottak tudomásunkra:
MT [...] iskolai végzettsége: 8 általános, szakképzettsége: nincs, foglalkozása: raktári munkás, [...] pártonkívüli [...]. Beceneve "Móczi".
Háromgyermekes munkáscsaládból származik. [...]
Nevezettet elszámoltattuk, hogy 1985. aug. 9-12. közötti időben hol, merre járt, kivel töltötte idejét. A következőket mondta el:
1985. augusztus 9-én és 10-én társaival csavargott és Nyíregyháza, Toldi u. [...] lakó B nevű fiúismerősénél volt házibulin. Jelen voltak: I utónevű, OT, "Heni" becenevű lány, "Fifi" becenevű fiú (Ószőlő u. lakik) és TZS. 11-én otthon tartózkodott délelőtt, majd 12-től 15 óráig KJ (Dinó) és HI (Ördög) nevű barátaival találkozott. Ezt követően PT barátjához elment a Korányi F. u. [...] alá megnézni, majd együtt elmentek 19 órakor CP (Pemi) Smid M. u. [...] alatt lakó barátnőjükhöz (aki Bécsben járt kint) ezt követően hazament. 12-én dolgozott, munka után járt a Tölgyes Csárdában, utána hazament. 12-én munka után együtt volt P nevű barátnőjével.
13-én a késő esti órákban igazoltatta két civil ruhás nyomozó, amikor barátaival - VZ, KJ, KJ, HL - együtt volt. Az igazoltatást követően a következőkről beszélgettek:
"Jól járt B 'Csubi', hogy bevitték katonának, holott sittre is vághatták volna. Korábban ugyanis KJ, B 4 kerékpárt elloptak, egyet B megtartott és M-ék pincéjében rejtette el, kettőt a Krúdy mozinál hagytak. Ezenkívül VZ 'Nyúl' kifejtette, hogy B őt is beköpte a jósavárosi KMB iroda ajtajának felgyújtásával kapcsolatban, ami 2 éve történt, a tettes eddig nem vált ismertté. Nyúl elmondta, hogy a KMB iroda ajtaját BJ gyújtotta fel, benzinnel."
MT továbbá elmondta, hogy ő nem szokott spray-zni, de pl. az Ungvár sétány 27. sz. alatti lépcsőház hirdetőtábláján kb. 2 hete látott fehér krétával kirajzolt horogkeresztet - itt lakik KJ "Kardigán". Egy évvel ezelőtt szintén ebben a lépcsőházban a falán piros zsírkrétával rajzolt horogkereszt volt kirajzolva. Hogy ki tette, arról tudomása nincs. A bekarikázott A betű anarchiát jelent.
MT továbbá kifejtette, hogy a kerékpárlopás cselekménye óta más bűncselekményt nem követett el és [h]a tudomására jutna, hogy valaki bűncselekményt követ el, azt a rendőrség illetékesének jelzi. Felvetési szándékát erősítettük a további beszélgetés során, abban maradtunk, hogy a jövőben ha bűncselekményt tapasztalt környezetében, keresi velünk a kapcsolatot.
A meghallgatás végén MT-tól kézírásmintát vettünk ki, írásszakértői vizsgálat céljából, hogy a jelenlegi ellenséges falfirkálással kapcsolatban [sic!] hozható-e.
Nyilvántartási rendszerekben ellenőrzöm, lakókörnyezetében ellenőrzöm olyan szempontból, hogy személyes tulajdonságai, lehetőségei révén operatív szempontból felhasználható-e a bizalmas nyomozás során.
Czirják János r. fhdgy.
LÁTTAM:
Szép Imre r. alezredes
osztályvezető helyett
Kerecseny László
Nyt. sz.: 7/559
Készült: 1 pld-ban
Lerakva: Anyagába
Készít.: CJ/Iné
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 02.
1924
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.
Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.
Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.
Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.
Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.
Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. szeptember 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő