Nyolc hónapi fogházat és 200 ezer korona pénzbüntetést kap József Attila a "Lázadó Krisztus" című verséért.Tovább
Szajna parti séták Nyíregyházán
1985. augusztus 12-re virradóra valaki horogkereszteket, bekarikázott A-betűt és PUNK feliratot rajzolt Nyíregyháza legnagyobb lakótelepén, a Jósavárosban, közelebbről a Korányi Frigyes utca és a Korányi köz sarkán álló ABC falára. Az esemény másnap jutott megyei rendőr-főkapitányság III/III. osztálya tudomására, ahol "Figuráns" fedőnéven, falra írással elkövetett izgatás bűncselekmény ügyében indítottak nyomozást a tettes vagy tettesek felderítésére. A firkálásról készült fényképfelvételeket írásszakértői vizsgálatra küldték, és megkezdték a számításba jöhetők körének szűkítését.
VZ nyíregyházi lakos op. meghallgatásáról
SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEIRENDŐRFŐKAPITÁNYSÁG
III/III. OSZTÁLYA
SZIGORÚAN TITKOS!
Tárgy: VZ nyíregyházi lakos
op. meghallgatásáról
JELENTÉS
Nyíregyháza, 1985. augusztus 21.
Jelentem, hogy 1985. augusztus 15-én a "FIGURÁNS" fn. üggyel kapcsolatban VZ operatív meghallgatását végrehajtottam. Meghallgatás fedéséül folyamatban lévő verekedéses ügyét használtuk fel, s az alábbi[ak] jutottak tudomásunkra:
VZ [...] iskolai végzettsége: 3 ipari, szakképzettsége: géplakatos, foglalkozás nélküli, pártonkívüli, [...] Nyíregyháza, Ungvár s. [...] alatti lakos, beceneve: "Nyúl".
Kétgyermekes munkáscsaládból származik. [...]
Több esetben volt büntetve elmondása szerint:
- 1985-ben verekedés miatt van ellene eljárás folyamatban.
Utóbbi ügyével kapcsolatban elmondta, hogy HI "Ördög" barátjával együtt 1985. májusában a színészpresszóban voltak, ott szóváltás következtében összeverekedtek ÁZS sóstóhegyi, Kis "Csiki" (Z) és RCS nyíregyházi lakosokkal. VZ-ékat "Csikiék" megfenyegették, hogy ha fel mernek jönni a városba, akkor megverik őket, ezért egyedül nem jönnek a városközpontba, csak csoportosan.
Továbbá elmondta, hogy 1985. augusztus 13-án két civil ruhás nyomozó igazoltatta őt és társaságában lévő barátait: MT, KJ, KJ, HL személyeket. Nevezettek az igazoltatást követően beszélgettek. Felhozódott BJ, "Csubi" személye, hogy jó, hogy bevonult katonának, pedig "sittre" is kerülhetett volna. Kb. 2 évvel ezelőtt ugyanis "Csubi" gyújtotta fel a jósavárosi KMB iroda ajtaját benzinnel. VZ maghallgatásakor elmondta, hogy BJ előtte és barátai előtt is beszélt a KMB iroda felgyújtásáról. Neki nem részletezte, csak annyit mondott, hogy ő gyújtotta fel, s azért, mert a rendőrökre haragudott. VZ továbbá arról beszélt, hogy az eset megtörténtekor a kiégett KMB iroda ajtaja felett a falra korommal egy pár nappal később horogkereszt volt rajzolva és B azt terjesztette, hogy ezt ő (VZ) csinálta. Meghallgatott kijelentette, hogy ez nem volt igaz.
VZ arról is beszámolt, hogy a hét elején horogkereszt rajzot látott az Eperjes Étterem oldalán, de azt nem tudja, hogy ki készítette. Véleménye szerint NI, Ungvár s. [...] 15 éves személy társai közül csinálhatta valaki. Nevezetthez járnak csöves és pank személyek, akiknek különböző jelvények vannak kitűzve, különböző feliratok vannak kiírva a ruházatukra. NI-hoz Sóstóhegyről jár egy "Ricsi" becenevű fiú, valamint a pank együttes tagja. A 27. sz. ház liftjének falába bele vannak karcolva különböző együttesek nevei, nagy "A" betű bekarikázva, ez utóbbi az anarchiát jelenti.
A meghallgatást követően VZ-tól írásmintát vettem ki. Nevezettel történt beszélgetés során megfigyeltem, hogy ideges magatartást tanúsított, mindenről beszélt, mintha magáról igyekezett volna a gyanút elterelni, s azt a látszatot kelteni, hogy a most történt ellenséges falfirkáláshoz semmi köze. Azt is kifejtette, hogy ő a rendőröknek már korábban segített B kerékpárlopásának ügyében a felderítésben, segítőkészséget mutatott arra vonatkozóan, hogy a most tapasztalt horogkereszt rajzokat készítőket is megpróbálja felkutatni, s ha valamit meghall, jelentkezik.
Czirják János r. fhdgy.
LÁTTAM:
Szép Imre r. alezredes
osztályvezető
Nyt. sz.: 7/561
Készült: 1 pld-ban
Lerakva: "Figuráns" fn. bny. d-ba
Készít.: CJ/Iné
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 10.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő
