Megjelent a kormány 1087/1957. (XI. 21.) számú határozata a Magyar Közlönyben az ifjúság körében végzendő munkáról: Eszerint a „A Kormány...Tovább
Szajna parti séták Nyíregyházán
Punk és állambiztonság egy vidéki városban a nyolcvanas években
1985. augusztus 12-re virradóra valaki horogkereszteket, bekarikázott A-betűt és PUNK feliratot rajzolt Nyíregyháza legnagyobb lakótelepén, a Jósavárosban, közelebbről a Korányi Frigyes utca és a Korányi köz sarkán álló ABC falára. Az esemény másnap jutott megyei rendőr-főkapitányság III/III. osztálya tudomására, ahol "Figuráns" fedőnéven, falra írással elkövetett izgatás bűncselekmény ügyében indítottak nyomozást a tettes vagy tettesek felderítésére. A firkálásról készült fényképfelvételeket írásszakértői vizsgálatra küldték, és megkezdték a számításba jöhetők körének szűkítését.
"FIGURÁNS" fn. bizalmas nyomozásban operatív adatgyűjtésről
SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI
RENDŐRFŐKAPITÁNYSÁG
III/III. OSZTÁLYA
SZIGORÚAN TITKOS!
Tárgy: "FIGURÁNS" fn. bizalmas
nyomozásban operatív adatgyűjtésről
JELENTÉS
Nyíregyháza, 1985. augusztus 28.
Jelentem, hogy a mai napon a bizalmas nyomozásban adatgyűjtést végeztem a megyei postahivatalban, ahol SS-ral elbeszélgettem.
Nevezettről BL operatív meghallgatása során megtudtam, hogy a Jósavárosban történt rendkívüli eseményt megelőző este az Ungvár sétány [...] sz. alatt NZS-éknál részt vett a "házibulin". Az összejövetelről, illetve az azon résztvevőkről az alábbiakat tudtam meg:
SS [...] iskolai végzettsége 8 általános, szakképzettsége nincs, foglalkozása fiókbérlő-kezelő, munkahelye az I. számú Postahivatal, pártonkívüli, büntetlen előéletű, nőtlen, Nyíregyháza, Ószőlő u. [...] sz. alatti lakos.
Nevezett elmondta, hogy legjobb barátja NZS. Barátságuk a szakmunkásképzőben kezdődött, ahol osztálytársak voltak, s barátságuk azóta is fennáll.
NZS-tal augusztus elején közösen elmentek kirándulni a rokonaihoz. Ezt követően a tervezettnél 3 nappal hamarabb megérkeztek, és 1985. augusztus 10-től NZS-éknál tartózkodott. Együtt jártak szórakozni, csavarogni. Augusztus 11-én NZS-éknál "házibulit" rendeztek. A résztvevők közül "Sunya", "Mini" személyeket ismerte még a házigazdán kívül, a többieket csak látásból ismerte. A "bulin" a társaság között egyöntetű beszélgetések nem alakultak ki. Ki kit ismert, azzal beszélgetett, ill[etve] közben zenét hallgattak. A "házibuli" kb. 11 óráig tartott. Ő segített ZS-nak rendet rakni, majd lefeküdtek. Másnap ment dolgozni a munkahelyére, a szabadidejét pedig szerdáig ZS-éknál töltötte.
Az ellenséges falfirkálásról NZS-tól hallott, aki elmondta neki, hogy elképzelhető, hogy őt is meg fogják hallgatni. SS elmondta, hogy ő csak NZS-ért vállal felelősséget, mert ő nem tehette, hisz együtt voltak, de a házibuliból távozó többi fiatalért nem. Továbbá kifejtette, hogy a többieket sem ismeri olyan embereknek, akik ilyet tennének, inkább zenével foglalkoznak, zenét hallgatnak, ill[etve] filozofálnak.
Kifejtette, hogy ő elítéli az olyan személyeket, akik bűncselekményt követnek el, azokat is, akik különböző együttes-neveket írnak ki az utcán a falra. Ha ő személyesen ilyet tapasztalna, nem menne el mellette szó nélkül.
Megjegyzés:
Nevezett meghallgatása során nyugodt, kiegyensúlyozott magatartást tanúsított. Véleményem szerint ellenőrzése indokolt. A meghallgatása során kapott információk a korábban keletkezett operatív ismereteinket bővítik.
Írásmintát vettem ki tőle írásszakértői vizsgálat céljából.
Czirják János r. főhadnagy
LÁTTAM:
Szép Imre r. alezredes
osztályvezető
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 21.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei harmadik száma. A legfrissebb ArchívNet publikációi olyan forrásokat ismertetnek, amelyek bemutatják a 20. századi magyar történelem mikro- és makroszintjének egy-egy részletét: legyen szó egyéni sorsokról, avagy államközi megállapodásokról.
Ordasi Ágnes (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) publikációjában olyan dokumentumokra hívja fel a figyelmet, amelyek egyszerre vonatkoznak a mikro- és a makroszintre. A Fiumei Kereskedelmi és Iparkamarához beérkezett felmentési kérelmek egyfelől bemutatják, hogy az intézménynek milyen szerepe volt az első világháború alatt a felmentések engedélyezése és elutasítása kapcsán a kikötővárosban, másrészt esettanulmányként kerül bemutatásra, hogy hasonló helyzetben miként működtek a királyi Magyarország területén működő, más kereskedelmi és iparkamarák. Harmadrészt pedig a fegyveres katonai szolgálat alól felmentésüket kérő személyek egyéni sorsába is betekintést engednek a forrásként szereplő kérelmek.
Fiziker Róbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) írásával már az első világháborút követő időszakba kalauzolja el az olvasót. A nyugat-magyarországi kérdést rendező velencei jegyzőkönyv egyik rendelkezésének utóéletét mutatja be egy döntőbírósági egyezmény segítségével. Ausztria és Magyarország között a velencei protokoll nyomán a helyzet rendeződni látszott, azonban a magyar fél a Burgenland területén okozott károk megtérítésével hadilábon állt. A két állam számára – ha alapjaiban nem befolyásolta Bécs és Budapest viszonyát – még évekig megválaszolatlan kérdést jelentett a ki nem egyenlített számla ügye.
A makroszintet bemutató irat után Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy olyat történetet mutat be két távirat prezentálásával, amelyek egy, az emigrációt választó magyar család sorsára is rávilágítanak. Az újságíró Marton házaspár 1957-ben vándoroltak ki Magyarországról, azonban az államvédelem megpróbált rajtuk keresztül csapdát állítani az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségén menedékben részesített Mindszenty József esztergomi érsek számára. Mindszentyt az államvédelem igyekezett rábírni arra, hogy hagyja el az országot a Marton családdal, erről azonban az amerikai diplomaták értesültek, így végül a terv nem valósult meg.
Pétsy Zsolt Balázs (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) három olyan dokumentumot ismertet, amelyek rávilágítanak a magyarországi római katolikus egyház helyzetére a késő Kádár-korszakban. Az Álllami Egyházügyi Hivatal bemutatott jelentései 1986-ból és 1987-ből arról tájékoztatták az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztályát, hogy miként zajlottak a Vatikán képviselőivel a különböző egyeztetések (személyi kinevezések, a Szentszék és Magyarország együttműködése stb.).
Az idei harmadik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. szeptember 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő