Megjelenik az "Annalen der Physik"-ben Albert Einstein negyedik dolgozata „Függ-e a test tehetetlensége az energiájától?” címmel, és benne...Tovább
A francia–magyar politikai és diplomáciai kapcsolatok alakulása a Quai d'Orsay szemével
„A magyar vezetők elkötelezték magukat egy olyan úton, amelyről eddig alig szereztek tapasztalatot, egy olyan úton, ahol bármelyikük hazárdjátékossá válhat, miközben mások türelmetlenek lehetnek a lassúság miatt; egy olyan úton, amelynek a szabályait a hangoztatott kijelentések ellenére alig ismerik, és amelyhez saját maguk is alapvetően ellentmondásosan viszonyulnak”
Külügyminisztériumi feljegyzés a magyarországi helyzetről
1988. május 24.
Külügyminisztérium
Európai Igazgatóság
Kelet-európai Aligazgatóság
| N° 1512/EU | Párizs, 1988. május 24. |
Feljegyzés
Tárgy: A magyarországi helyzet
- Történelmi változás zajlott Magyarországon a párt rendkívüli, 1957 után először összehívott, értekezletén, amelyet az 1985-ös pártkongresszus után továbbra is meglévő gazdasági nehézségek miatt kellett megrendezni.
- Kádár János, aki 1956 óta az MSZMP főtitkára, elveszítette posztját és a Politikai Bizottságban elfoglalt helyét, és egy tiszteletbelinek tekinthető elnöki címet kapott.
- Ezen felül a Politikai Bizottság kicserélődött. Kádár legtöbb társát nem választották meg, és a régi 13 tagból csak öten maradtak. A hatalmat megszerző, 1987 júniusától miniszterelnök Grósz Károly körül egy új generáció gyülekezett. [Grósz] mostantól kezdve a miniszterelnöki funkció mellett a párt első [f?] titkári tisztét is betölti, s az utóbbi hónapokban arra törekszik, hogy Gorbacsov úrhoz hasonlóan a reformista, dinamikus vezető képét mutassa. A két vezető ugyanazon generációhoz tartozik.
- A csökkenő lehetőségekkel rendelkező, megfiatalodott Politikai Bizottság tagjai közé lépett Nyers [Rezső] (1973-ban lemondott) és Pozsgay [Imre] úr (a Hazafias Népfront főtitkára) is. Utóbbi a politikai reformok elkötelezett híve, aki számottevő népszerűségnek örvend az értelmiségi körökben.
- E változások három tényezőnek köszönhetően történtek:
- Először a gazdasági nehézségeket kell kiemelni, amelynek fő okozójaként Kádárt és a régi csapatot tartják. Tényként kell megállapítani, hogy Magyarország jelenleg Kelet-Európa legeladósodottabb országának számít, és az egy főre jutó adósság tekintetében megelőzi Lengyelországot.
- A másik szükségszerűség, amit Grósz és csapata felismert a szigorú reformok tekintetében, az az, hogy az 1956 után Kádár vezetésével hatalomra jutott rendszer, amelynek legitimitását a folyamatos életszínvonal növekedés adta, gazdasági értelemben változtatásra szorul. A politikai reformok követelése ráadásul nemcsak a lakosság, hanem a párt köreiben is megjelent.
- Végül pedig a budapesti változásokat nem lehet elvonatkoztatni a Szovjetunióban bekövetkezett eseményektől. A magyarok számára a múltban alapvető fontosságú volt, hogy ne csak előre, hanem hátra is nézzenek, biztosítani azt, hogy ne távolodjanak el túlzottan a többiektől, kiszolgáltatva magukat a keletről jövő kritikáknak. A reformok jelen körülmények között nagyobb támogatást kapnak.
- A hatalomra jutott új csapatnak a gazdasági változásokat a politikai változásokkalegyütt, azzal összhangban kell bevezetnie:
- Gazdasági területen Grósz úr egy ambíciós reformot fogalmazott meg, amely a vállalatoknak autonómiát ad, de a fizetések, a szociális rendszer, a tervezési rendszer reformját is tartalmazza, ill. a külföldi befektetések támogatását és a privatizációt is magában foglalja.
- A politikai reformok terén a Kongresszus határozatot hozott a további demokratizálásról. Kiterjesztik a demokratikus pluralizmust a képviselők (parlamenti és szakszervezeti) jelölésében, a titkos szavazás bevezetésében.
- A magyar vonatkozásokon kívül Kádár úr távozása egész Kelet-Európa számára jelzést jelent: Husak úr tavaly decemberi távozása után a Csehszlovák Kommunista Párt éléről, Kádár úr távozása egyértelmű jelzést jelent a szintén több évtizede hatalmon lévő többi kelet-európai vezető ([Erich] Honecker, [Todor] Zsivkov, [Nicolae] Ceausescu urak) számára. Ez magyarázza azt a lelkesedést, ahogy a szovjet vezetők üdvözölték Grósz úr kinevezését.
Mindez azt mutatja, hogy Kelet-Európában a helyzet ma már nem olyan, mint az elmúlt években volt, az egyes országok közötti eltérések elfogadottá váltak, és még növekedhetnek is.
Magyarországon két jelölt küzdhet meg egymással Kádár úr örökségéért. A reformista Grósz úr, és az ideológiai kérdésekért felelős, konzervatívabb beállítottságú Berecz úr. A reformista szárny győzött, bár az utóbbi is megmaradt a Politikai Bizottságban. Csehszlovákiában [Milos] Jakes úr személyében egy konzervatív személy követte Husak urat, miközben [Lubomir] Strougal úr miniszterelnökként elhiteti azt, hogy ő valójában reformista.
Magyarország azonban jobban, mint valaha - bizonyos vonatkozásban Lengyelországhoz hasonlóan - előrehalad a reformok útján.
Regis de Belenet
Jelzet: AMAE (Archives de Ministère des Affaires Etrangères) Série Europe, Sous série Hongrie, Politique étrangère (1986-1990), Carton 6319. Situation en Hongrie. 1-4. - A francia Külügyminisztériumban készült, kézzel aláírt és hitelesített feljegyzés.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 21.
1905
1910
Megzületik Both Béla magyar rendező, színművész (Bacsó Péter "A tanú" című filmjében Bástya elvtárs alakítója) († 2002).Tovább
1916
I. Ferenc József, az Osztrák–Magyar Monarchia uralkodója, osztrák császár, magyar és cseh király halála után IV. Károly lesz az utolsó...Tovább
1956
Romániába, Snagovba viszik Nagy Imrét és társait.Tovább
1956
A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megakadályozza az Országos Munkástanács megalakulását.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei harmadik száma. A legfrissebb ArchívNet publikációi olyan forrásokat ismertetnek, amelyek bemutatják a 20. századi magyar történelem mikro- és makroszintjének egy-egy részletét: legyen szó egyéni sorsokról, avagy államközi megállapodásokról.
Ordasi Ágnes (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) publikációjában olyan dokumentumokra hívja fel a figyelmet, amelyek egyszerre vonatkoznak a mikro- és a makroszintre. A Fiumei Kereskedelmi és Iparkamarához beérkezett felmentési kérelmek egyfelől bemutatják, hogy az intézménynek milyen szerepe volt az első világháború alatt a felmentések engedélyezése és elutasítása kapcsán a kikötővárosban, másrészt esettanulmányként kerül bemutatásra, hogy hasonló helyzetben miként működtek a királyi Magyarország területén működő, más kereskedelmi és iparkamarák. Harmadrészt pedig a fegyveres katonai szolgálat alól felmentésüket kérő személyek egyéni sorsába is betekintést engednek a forrásként szereplő kérelmek.
Fiziker Róbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) írásával már az első világháborút követő időszakba kalauzolja el az olvasót. A nyugat-magyarországi kérdést rendező velencei jegyzőkönyv egyik rendelkezésének utóéletét mutatja be egy döntőbírósági egyezmény segítségével. Ausztria és Magyarország között a velencei protokoll nyomán a helyzet rendeződni látszott, azonban a magyar fél a Burgenland területén okozott károk megtérítésével hadilábon állt. A két állam számára – ha alapjaiban nem befolyásolta Bécs és Budapest viszonyát – még évekig megválaszolatlan kérdést jelentett a ki nem egyenlített számla ügye.
A makroszintet bemutató irat után Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy olyat történetet mutat be két távirat prezentálásával, amelyek egy, az emigrációt választó magyar család sorsára is rávilágítanak. Az újságíró Marton házaspár 1957-ben vándoroltak ki Magyarországról, azonban az államvédelem megpróbált rajtuk keresztül csapdát állítani az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségén menedékben részesített Mindszenty József esztergomi érsek számára. Mindszentyt az államvédelem igyekezett rábírni arra, hogy hagyja el az országot a Marton családdal, erről azonban az amerikai diplomaták értesültek, így végül a terv nem valósult meg.
Pétsy Zsolt Balázs (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) három olyan dokumentumot ismertet, amelyek rávilágítanak a magyarországi római katolikus egyház helyzetére a késő Kádár-korszakban. Az Álllami Egyházügyi Hivatal bemutatott jelentései 1986-ból és 1987-ből arról tájékoztatták az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztályát, hogy miként zajlottak a Vatikán képviselőivel a különböző egyeztetések (személyi kinevezések, a Szentszék és Magyarország együttműködése stb.).
Az idei harmadik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. szeptember 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő