A francia–magyar politikai és diplomáciai kapcsolatok alakulása a Quai d'Orsay szemével

„A magyar vezetők elkötelezték magukat egy olyan úton, amelyről eddig alig szereztek tapasztalatot, egy olyan úton, ahol bármelyikük hazárdjátékossá válhat, miközben mások türelmetlenek lehetnek a lassúság miatt; egy olyan úton, amelynek a szabályait a hangoztatott kijelentések ellenére alig ismerik, és amelyhez saját maguk is alapvetően ellentmondásosan viszonyulnak”

Távirat Grósz Károly franciaországi látogatásáról

1988. november 29.

KülügyminisztériumKimenő távirat

Tárgy: Grósz Károly hivatalos útja Franciaországban

1. Grósz Károly úr, az MSZMP főtitkára, a magyar Minisztertanács elnöke november 17-19. között hivatalos látogatáson vett részt Franciaországban, amely során tárgyalt a Köztársaság elnökével, a miniszterelnökkel és az államminiszterrel, a külügyminiszterrel. Az első számú magyar vezető találkozott a Nemzetgyűlés és a Szenátus elnökével, és a legfontosabb politikai vezetőkkel. Végül meglátogatta a 

találkozott vállalati vezetőkkel, és Blois-ban látogatást tett egy mikropocesszor gyártó üzemet.

2. A tárgyalások során Grósz úr hosszan ismertette az új vezetés által kezdeményezett politikai és gazdasági reformokat. Grósz úr nem rejtette véka alá, hogy a folyamatban lévő változásokkal kapcsolatban (a gazdaság modernizációja, az állami és párfunkciók szétválasztása, a polgároknak jobban megfelelő változások, külpolitikai nyitás és különösen Nyugat-Európa irányába) komoly belpolitikai viták vannak a reformerek és az ortodoxok között. Köztes utat nem könnyű találni, de úgy ítéli meg, hogy a gazdasági reformokat az európai szocialista országokban nem lehet politikai változások nélkül végrehajtani.

3. A szocialista tábor helyzetét Grósz úr úgy ítélte meg, hogy az most éppen lényeges változáson megy keresztül a „sokszínűség" irányába, és az erősödő eltérő érdekek magyarázzák a megjelenő konfliktusokat (pl. Magyarország és Románia között).

4. Grósz úr hangsúlyozta a nyugati nyitásra vonatkozó magyar szándékokat, és a hangsúlyt arra helyezte, hogy Magyarország fejleszteni kívánja a kapcsolatait az Európai Közösséggel (Grósz úr örömét fejezte ki az országa és a Közösség között nemrég megkötött szerződés kapcsán).

A Köztársaság elnöke válaszolt a magyar pártfőtitkár által a Közösség reformjára vonatkozóan kifejtett aggodalmakra:

  • A Közösség 1992 után, mint ahogy korábban sem, nem lesz protekcionista, és megerősítettük azon szándékunkat, hogy fejlesszük a kapcsolatainkat a kelet- és közép-európai országokkal.
  • A közeledés az Európa Tanácshoz praktikus okokból a kezdeti lépést jelentheti, miközben nem zárja ki a kapcsolatok szorosabbra fűzését.
  • Támogatjuk a magyar aktivitást a nemzetközi gazdasági szervezetekben.

5. A fegyverzetcsökkentési/leszerelési problémákat is hosszasan tárgyalták. Ebben a kérdésben a Köztársaság elnöke kifejtette pozíciónkat: 1. a leszerelési folyamat támogatása, 2. a teljes leszerelés támogatása, 3. a leszerelés ellenőrzés mellett folyjon, 4. a leszerelés kölcsönös és arányos legyen.

Grósz úr támogatóan nyilatkozott a párizsi vegyi fegyverek csökkentését tárgyaló konferenciáról és a hagyományos fegyverzet csökkentésére vonatkozóan. Magyarország az elsők között kívánja a leszerelést, és Grósz ú kifejtette, hogy Budapesten gondolkodnak azon, hogy bizonyos egyoldalú lépésekkel támogatják ezt a folyamatot.

6. A bilaterális kapcsolatokról Grósz úr megerősítette, hogy a két ország politikai együttműködése kitűnő, rendszeresek a magas szintű látogatások (Kádár úr 1978-as és 1984-es franciaországi látogatása és Mitterrand úr 1982-es magyarországi látogatása), és a Köztársaság elnökét magyarországi látogatásra hívta meg.

A kulturális kapcsolatok területén Grósz úr kérte, hogy tegyünk erőfeszítéseket a francia nyelv tanulásának támogatására. A gazdaságiban új együttműködési forma jelent meg (pl. nukleáris téren), és Grósz úr támogatást kért a hitelezésekben.

Belenet

Jelzet: AMAE (Archives de Ministère des Affaires Etrangères) Série Europe, Sous série Hongrie, Politique étrangère (1986-1990), Carton 6340. Télégramme au départ, le 29 novembre 1988. 1-3.

Ezen a napon történt május 31.

1911

Vízre bocsájtották a TitanicotTovább

1916

A jütlandi csata (skagerraki ütközet), az első világháború legnagyobb tengeri csatája a dán Jylland-félsziget közelében, a brit és német...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

Az ArchívNet frissen megjelent idei második lapszámában négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek család-, (kultúr)diplomácia-, valamint politikatörténet számára biztosíthatnak további ismeretanyagot. Jelenlegi számunk különlegessége, hogy nemcsak két, eddig még nem publikált interjút közlünk, ezzel engedve teret az oral history számára, hanem egy olyan, komplex képi-szöveges forrást is bemutat egyik szerzőnk, amely a 20. század gyorsan változó nagypolitikai helyzetének egy megmaradt lenyomata.

Éppen ez utóbbi ismertetés forrása keletkezett a legkorábban. Segyevy Dániel (térképész, Herder-Institut für historische Ostmitteleuropaforschung) saját tudományának diszciplínája szerint mutat be egy 1941-ben publikált szovjet térképet, amelynek különlegessége, hogy Moszkva akkori sajátos nagypolitikai álláspontjának a lenyomata. Ez a helyzet gyorsan megváltozott, ugyanakkor a bemutatott térkép azt az álláspontot-állapotot tükrözi, amely értelmében a Szovjetunió csak a második bécsi döntés területi változásait ismerte el, míg az elsőét nem.

Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-ot követő megtorlások időszakába kalauzolja el az olvasót publikációjában. Az általa ismertetett források központi szereplője Szénási Géza, aki 1957-ben mint legfőbb ügyész működött. Pozíciójából adódóan volt rálátása a megtorló intézkedésekre, és az ezekkel kapcsolatos gondolatait foglalta össze Biszku Béla belügyminiszternek. Levelét nem ad acta kezelte a szaktárca, hanem megvizsgálták Szénási észrevételeit.

A hidegháborús időszakban a befolyásszerzés egyik módszere volt a különböző harmadik világbeli országok egyetemistái számára juttatott ösztöndíjak rendszere. Magyarország a szovjet blokk részeként szintén élt ezzel a módszerrel. Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében a bolíviai-magyar ösztöndíjprogramra vonatkozó dokumentumokat mutat be, köztük egy olyan diplomáciai jelentést is, amely Bolívia első állandó magyarországi diplomáciai képviselőjétől származik.

A Jankovich, Károlyi és Apponyi családok fordulatokkal teli 20. századi történetéhez hozza közelebb az olvasót két, eddig még nem publikált interjúval Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár). Jankovich Ilona és Jankovich-Blanquet Ilona saját szavaikkal mutatják be, hogy miként alakult családjuk sorsa a magyarországi kommunista hatalomátvételt követően a franciaországi emigrációban.

Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2025. május 30.

Miklós Dániel
főszerkesztő