Pillanatfelvétel az első országos népszavazásról

1989. november 26.

„ISMERETLEN MÉLY FÉRFI HANG az alábbi bejelentést tette: »Húsz perc múlva hagyják el az iskolát, mert bomba fog robbanni« – majd a beszélgetést megszakította. A bejelentést R. L. 56 éves, portás, IX., A. u. 12. fszt. 84. szám alatti lakos vette. Az iskola földszinti helyiségeiben a 47-es és 48-as választó-kerület kapott helyet. A szavazás 18.10 h-kor rendben befejeződött.”

A Magyar Közvélemény-kutató Intézet közvélemény kutatása a munkahelyi pártszervezetek sorsáról

A Magyar Közvélemény-kutató Intézet 1989. szeptember 26. és október 6. között vizsgálatot végzett az ország felnőtt lakosságát reprezentáló 1000 fős mintán. A feltett kérdések némelyike a munkahelyi pártszervezetek sorsával foglalkozott.

Budapest, 1989. november

Éles ellentétek és nagyfokú bizalmatlanság jellemezték a politikai egyeztető tárgyalásokon, majd a parlamentben folytatott vitát a munkahelyi pártszervezetek sorsáról. Ebben a kérdésben nemcsak az ellenzék és az MSZMP véleménye tért el egymástól, hanem az MSZMP tagjainak nézetei is különböztek, sőt a közvélemény is megosztott volt e tekintetben. Felmérésünket az MSZMP-kongresszus, valamint az október közepén megtartott országgyűlés előtt készítettük, amikor még bizonytalan volt a vita kimenetele. Azóta a parlament már állást foglalt ez ügyben: valamennyi munkahelyen megtiltotta a pártszervezetek működését, s meghatározta a munkahelyi MSZMP-alapszervezetek feloszlatásának határidejét.

A kérdezettek több mint kétharmada egyértelműen ellenzi mindenfajta párt munkahelyi műkö-dését. Egyötödük tartaná jónak ennek ellenkezőjét, s 4 százaléknyian a kérdés megítélésében a munkahely jellegétől tennék függővé, hogy tevékenykedhetnek-e ott ilyen szervezetek. (A kérdezettek 7 százaléka nem akart vagy nem tudott válaszolni kérdésünkre.) Hasonló arányokat kaptunk, amikor különböző munkahelyfajtákat felsorolva érdeklődtünk ugyanezen kérdésről.

„Ön egyetért vagy nem ért egyet azzal, hogy ne működhessenek pártok a(z)...
(a válaszok százalékos megoszlása)

egyetértnem ért egyetnem tud/nem akar válaszolni
bíróságokon?78139
rendőrségnél75178
iskolákban?75187
katonaságnál?74188
gyárakban, üzemekben?71218
tsz-ekben71218
tanácsokban, minisztériu-mokban?"69247

Általában véve is, a megnevezett munkahelyeken is az átlagosnál gyakrabban ellenzik a pártok működését a férfiak, a városokban élők, a közép- és felsőfokú végzettségűek, a nem diplomás szellemi foglalkozásúak, az értelmiségiek, vezetők; míg a másik nézetet inkább az alacsony iskolai végzettségűek, a segéd- és betanított munkások vallják.

A vizsgálatot megelőző hetekben nagy vihart kavart az MSZMP-nek azon döntése, hogy a munkahelyeken továbbra is legyenek szervezetei. Megkérdeztük az embereket arról, hogy szerintük miért született ez a határozat. Majdnem háromnegyedük egyetértett azzal az állítás-sal, hogy ennek oka az volt, hogy a párt „így tudja továbbra is befolyásolni a munkahelyi döntéseket" (74%) és mert „attól fél, hogy különben sokan kilépnének a pártból"(72%). Az előbbi válasz fokozottabban volt jellemző a közép- és felsőfokú végzettségűekre, a budapesti-ekre, a férfiakra, míg az utóbbit csak a felsőfokú végzettségűek, az értelmiségiek, vezetők részesítették előnyben másoknál gyakrabban. Azt a lehetséges magyarázatot, hogy az MSZMP „attól tart, hogy elveszíti befolyását az ország életére", a megkérdezettek 69 száza-léka fogadta el. Ebben az esetben is gyakrabban kaptunk igenlő válaszokat a magasan kvalifi-káltaktól és a férfiaktól. 63 százaléknyian értettek egyet azzal, hogy az MSZMP azért akarja fenntartani munkahelyi szervezeteit, mert „így képes átmenteni hatalmát". A kérdezettek alig több mint fele (54%) tartotta helytállónak azt a lehetséges indokot, hogy „csak így tudja meg-nyerni a választásokat". E két utóbbi magyarázattal az átlagosnál kevésbé értettek egyet a budapestiek, a felsőfokú végzettségűek, a fiatalok, az értelmiségiek, vezetők. (Ennek feltehe-tően az a magyarázata, hogy e társadalmi csoportok nem hittek abban, hogy az MSZMP bármiféle módon megnyerhette volna a választásokat, megőrizhette volna hatalmát.)

Az MSZMP kompromisszumként felajánlotta a többi pártnak, hogy azok is működjenek a munkahelyeken. Az emberek jelentős része azonban tart attól, hogy ha a munkahelyeken több párt működne, az konfliktus forrása lenne a dolgozók között és akadályozná a termelést. Mindkét lehetséges problémát másoknál valószínűbbnek tartották a fővárosban élők, a maga-san kvalifikáltak és a középkorúak. Azzal a feltételezéssel, hogy a munkahelyi pártszervezetek léte csak az MSZMP számára lenne előnyös, a megkérdezettek alig több mint egyharmada értett egyet, s közöttük az átlagosnál gyakrabban találunk alacsony iskolai végzettségűeket, segéd- és betanított munkásokat, férfiakat.

„Ön egyetért vagy nem ért egyet azzal, hogy ha a munkahelyeken több párt működne, az ...
(a válaszok százalékos megoszlása)

egyetértnem ért egyetnem tud/nem akar válaszolni
ellenségeskedéshez vezetne az ott dolgozók között?78157
zavarná a termelést?77167
csak az MSZMP-nek lenne előnyös?354817

Az egyik legvitatottabb pártkérdésről tehát döntés született a parlamentben, s úgy tűnik, hogy az ott hozott határozat a lakosság nagy részének egyetértésével találkozik. A közeljövőben azonban valamennyien személyesen is véleményt nyilváníthatunk erről. Az SZDSZ által gyűj-tött, népszavazást követelő aláírások nyújtanak lehetőséget erre. A parlament úgy döntött: 1989. november 26-án kerül sor (többek között) e tárgyban a referendumra.

Jelzet: MOL XIX-C-6-21-HCS/1349-1989. (Magyar Országos Levéltár Állami Bér- és Mun-kaügyi Hivatal Elnök- és elnökhelyettesi iratok)

b.
Munkahelyi pártszervezetek

A felvétel ideje: 1989. szeptember 29. - október 6.
A felvétel helyszínei: Budapest, 22 vidéki város, 42 község.
A megkérdezettek száma: 1000 fő.
A válaszmegtagadók száma: 51 fő.
A kiválasztás módja: a minta kétlépcsős, arányosan rétegzett. A mintába kerülő személye-ket véletlenszerűséget biztosító matematikai-statisztikai módszerekkel választottuk ki úgy, hogy az ország 18 éves és idősebb népességét reprezentálják. 
[popup title="[...]" format="Default click" activate="click" close text="A forrásból kihagyott rész megtalálható az elő dokumentumban."]
A parlamentben a munkahelyi pártszervezetek ügyében hozott döntés tehát a lakosság nagy részének egyetértésével találkozott. A közeljövőben azonban valamennyien személyesen is véle-ményt nyilváníthatunk erről. Az SZDSZ és a Fidesz által gyűjtött, népszavazást követelő aláírások nyújtanak lehetőséget erre. A parlament úgy határozott: 1989. november 26-án kerül sor (többek között) e tárgyban a referendumra.

Jelzet: MOL XIX-C-6-21-4950-1-1989. (Magyar Országos Levéltár Állami Bér- és Munka-ügyi Hivatal Elnök- és elnökhelyettesi iratok)

Ezen a napon történt március 29.

1905

Rejtő Jenő („P. Howard”) magyar író (†1943)Tovább

1912

A Déli-sarkról visszatérő Robert Falcon Scott kapitány és bajtársai (Wilson, Bowes, Oates) életüket vesztik a hóviharban (Scott naplójába...Tovább

1919

A Forradalmi Kormányzótanács közzétette – többek között – XIV. számú rendeletét a nevelési és oktatási intézmények köztulajdonba vételéről...Tovább

1946

Megalakul a MASZOVLET (Magyar-Szovjet Légiforgalmi Rt), a mai MALÉV elődje.Tovább

1971

Kiss Manyi Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő (*1911)Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő