Bauer Sándor tűzhalála állambiztonsági szempontból kiemelten veszélyesnek számított. Ezzel magyarázható, hogy azt az ötfős társaságot,...Tovább
Pillanatfelvétel az első országos népszavazásról
1989. november 26.
„ISMERETLEN MÉLY FÉRFI HANG az alábbi bejelentést tette: »Húsz perc múlva hagyják el az iskolát, mert bomba fog robbanni« – majd a beszélgetést megszakította. A bejelentést R. L. 56 éves, portás, IX., A. u. 12. fszt. 84. szám alatti lakos vette. Az iskola földszinti helyiségeiben a 47-es és 48-as választó-kerület kapott helyet. A szavazás 18.10 h-kor rendben befejeződött.”
A Magyar Közvélemény-kutató Intézet 1989. kérdőíves felmérése az MSZMP vagyonáról
a.
Kié legyen az MSZMP vagyona
| A Magyar Közvélemény-kutató Intézet 1989. szeptember 29. és október 6. között kérdőíves felmérést végzett az ország felnőtt lakosságát reprezentáló 1000 fős mintán. Véleményeket kértünk az MSZMP vagyonának további sorsáról, a pártok bevételeiről. |
Budapest, 1989. november
Sokakat foglalkoztató kérdés ma az, hogy mi legyen a sorsa az MSZMP többmilliárdos vagyonának. (Egyes politikai szerveződések azt is vitatják, hogy az MSZP rendelkezhet-e felette, tárgyalhat-e róla más pártokkal, mivel nem ismerik el a szocialista pártot a volt MSZMP egyetlen jogutódjának.) Maradjon-e ez a vagyon az MSZP kezelésében, vagy részben, esetleg teljes egészében kerüljön másnak birtokába? Osszák-e föl a többi párt között vagy fordítsák közcélokra? Miből gazdálkodjanak a különböző pártok: csak a saját bevételeikből vagy kapjanak állomi támogatást is? Ezekről a vitás kérdésekről kértük az emberek véleményét még az MSZMP október eleji kongresszusa előtt.
A közvéleményt nagymértékben megosztó témának bizonyult, hogy fel kell-e osztani a volt MSZMP vagyonát a többi párt között, s ha igen, mekkora hányadát. Az emberek 34 százalékának véleménye az, hogy a pártvagyont teljes egészében szét kellene osztani a többi párt között, 38 százalékuk szerint a részbeni felosztás lenne kívánatos, s 16 százalékuk gondolja úgy, hogy a felosztásra egyáltalán nincs szükség. (A megkérdezettek 12 százaléka nem akart vagy nem tudott válaszolni kérdésünkre.)
Az MSZMP vagyonának teljes felosztását az idősebbek, illetve a vidéki városokban élők javasolták másoknál gyakrabban. A részbeni felosztást elsősorban a fiatalok, a budapestiek, a magasan kvalifikáltak, a diplomával nem rendelkező szellemi foglalkozásúak, az értelmiségiek és vezetők helyeslik; míg a felosztást szükségtelennek tartók nagyrészt a falvakban élők, az alacsony iskolai végzettségűek és beosztásúak, a középkorúak, valamint az MSZMP-tagok közül kerültek ki. Mint ahogy majdnem mindig, most is az átlagosnál gyakrabban tértek ki a válaszadás elől a befejezetlen általános iskolai végzettségűek, az alacsony beosztásúak, a falvakban élők és az idősebbek.
Próbáltuk megtudni azt is, hogy mivel indokolják az emberek ebben a kérdésben elfoglalt álláspontjukat. (Értelemszerűen mindenkinek az előző válaszához illő kérdéssort tettük fel, így az alábbi táblázatok adatai nem az összes megkérdezettre, hanem azok megfelelő hányadára vonatkoznak.)
„Ön egyetért vagy nem ért egyet azzal, hogy az MSZMP vagyonát azért kellene felosztani a többi párt között, mert ...
(a válaszok százalékos megoszlása azok körében, akik a teljes vagy részbeni felosztás mellett vannak)
| egyetért | nem ért egyet | nem tud/nem akar válaszolni |
... az a nép vagyona? | 95 | 4 | 1 |
... a most alakult pártoknak is szükségük van vagyonra? | 82 | 14 | 4 |
... az MSZMP nem érdemli meg, hogy ekkora vagyona legyen | 81 | 15 | 4 |
... az MSZMP egy gazdag párt? | 74 | 17 | 9 |
... az MSZMP ehhez a vagyonhoz ingyen jutott hozzá? | 74 | 21 | 6 |
... az MSZMP azt más pártoktól vette el?" | 49 | 41 | 10 |
Az MSZMP vagyonának teljes vagy részbeni felosztásával egyetértők indokait két fő csoportba sorolhatjuk. A vagyon felosztása mellett szóló érvek egy része független magának az MSZMP-nek a megítélésétől, annak múltban vagy jelenben játszott szerepétől. Azzal a két megállapítással, hogy az MSZMP vagyonának felosztása miért lenne kívánatos, mert „az a népé", s „a most alakult pártoknak is szükségük van vagyonra", a megkérdezettek túlnyomó része egyetértett. Ezek mögött a válaszok mögött valószínűleg az a félelem is meghúzódik, hogy a többpártrendszerben valamennyi párt igényelni fog épületeket, felszereléseket, eszközöket. Az emberek azt szeretnék, ha ezek előteremtése nem számukra jelentene pluszterheket.
A lehetséges magyarázatok másik fő csoportja az MSZMP-nek a múltban, illetve a jelenben játszott szerepére utal. A válaszok egyrészt azt sugallják, hogy az emberek szerint a párt „teljesítménye" nem áll összhangban vagyonának nagyságával, másrészt pedig a vagyonszerzés módját tartják jogtalannak. Ez utóbbi nézettel az átlagosnál gyakrabban értettek egyet a fővárosban élők, a férfiak és az idősebbek.
„Ön egyetért vagy nem ért egyet azzal, hogy az MSZMP vagyonát azért nem kellene felosztani a többi párt között, mert ...
(a válaszok százalékos megoszlása azok körében, akik ellenzik a felosztást)
| egyetért | nem ért egyet | nem tud/nem akar válaszolni |
... ezt a vagyont át kellene adni a kormánynak? | 70 | 23 | 7 |
... minden párt maga szerezze meg a vagyonát? | 62 | 33 | 5 |
... az MSZMP megdolgozott érte?" | 36 | 59 | 5 |
A vagyon szétosztását ellenzők egy májusi, hasonló tárgyú vizsgálat során a fenti táblázatban szereplő három érvet említették leggyakrabban spontán megnyilatkozásaikban. Ezért kértük ki mostani felmérésünkben a vagyon felosztását ellenzők mindegyikének véleményét ezen érvelésekkel kapcsolatban. Tavasszal a legtöbben azt hangsúlyozták, hogy az MSZMP „megérdemli" ezt a vagyont, mert „megdolgozott" érte. Ezt a véleményt - akkor is és most is - az átlagosnál gyakrabban vallották az alacsony iskolai végzettségűek, a segéd- és betanított munkások, az idősebbek. A másik két - a táblázatban feltüntetett - magyarázatot májusban a megkérdezettek nagyjából ugyanolyan arányban említették, és most is hasonló azoknak az aránya, akik szeretnék, ha e vagyont közcélokra fordítanák, és azoké, akik úgy vélik, hogy mint ahogy az MSZMP, úgy a többi párt is szerezze meg maga a vagyonát. Azonban a hasonló arányok eltérő társadalmi összetételű csoportokat takarnak. Az előbbi nézetet vallók nagyrészt a magas iskolai végzettségűek, a szellemi foglalkozásúak, az értelmiségiek, valamint a városokban lakók közül kerültek ki, míg a második magyarázatot ők fogadták el a legkevésbé.
Az október közepén megtartott országgyűlés elfogadta a
amely megszabja, hogy milyen bevételekből gazdálkodhatnak a pártok. Eszerint saját jövedelmük mellett a jövőben a parlament által meghatározott mértékben állami költségvetési támogatásban is részesülni fognak. Október elején az általunk megkérdezettek ebben a kérdésben ettől merőben eltérő állásponton voltak: 70 százalékuk azt tartaná jobb megoldásnak, ha a pártok csak a saját bevételeikből gazdálkodhatnának. Ilyen választ elsősorban a középfokú végzettségűek, a szakmunkások, a középkorúak adtak. (Májusban a megkérdezetteknek szintén körülbelül háromnegyede értett egyet azzal, hogy a pártok csak saját bevételeikből gazdálkodhassanak.)Az emberek különbözőképpen vélekednek az MSZMP-vagyon jövőbeni sorsáról, más-más elképzelésük van a felosztás mértékéről is, nagy részük azonban egyetért azzal, hogy több párt működése sem jelenthet az állam számára az eddiginél nagyobb anyagi terheket. Úgy érzik, hogy a költségvetés által erre a célra fordított pénz valamilyen - akár közvetlen, akár közvetett - módon az ő terheiket növelheti.
Jelzet: MOL XIX-C-6-21-4950-1-1989. (Magyar Országos Levéltár Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal Elnök- és elnökhelyettesi iratok)
b.
MSZMP-vagyon
Az első felvétel ideje: 1989. április 28. - május 3.
A második felvétel ideje: 1989. szeptember 29 - október 6.
Az első felvétel helyszínei: Budapest, Győr, Pécs, Ebes, Nagyhegyes, Sáránd, Vámospércs.
A második felvétel helyszínei: Budapest, 22 vidéki város, 42 község.
A megkérdezettek száma az első felvételben 700, a másodikban 1000 fő.
A válaszmegtagadók száma az első felvételben a kiválasztás módja miatt nem megállapítható, a másodikban 51 fő.
A kiválasztás módja az első felvételben: a minta az általunk megválasztott településeken arányosan rétegzett. A mintába kerülő személyek a városok esetében életkor, nem és iskolai végzettség, a községek esetében életkor és nem szerint az adott település felnőtt lakosságának összetételét tükrözik.
A kiválasztás módja a második felvételben: a minta kétlépcsős, arányosan rétegzett. A mintába kerülő személyeket véletlenszerűséget biztosító matematikai-statisztikai módszerekkel választottuk ki úgy, hogy az ország 18 éves és idősebb népességét reprezentálják.
[popup title="[...]" format="Default click" activate="click" close text="A forrásból kihagyott rész megtalálható az előző dokumentumban."]
A közvéleményt nagymértékben megosztó témának bizonyult, hogy fel kell-e osztani a volt MSZMP vagyonát a többi párt között, s ha igen, mekkora hányadát. Az emberek 34%-ának véleménye az, hogy a pártvagyont teljes egészében szét kellene osztani a többi párt között, 38%-uk szerint a részbeni felosztás lenne kívánatos, s 16%-uk gondolja úgy, hogy a felosztásra egyáltalán nincs szükség. (A megkérdezettek 12%-a nem akart vagy nem tudott válaszolni kérdésünkre.)
[...]
Jelzet: MOL XIX-C-6-21-4950-1-1989. (Magyar Országos Levéltár Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal Elnök- és elnökhelyettesi iratok)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 26.
1969
1986
Robbanás és tűz a csernobili atomerőmű egyik reaktorában (Ukrajna), az eddigi legsúlyosabb következményű nukleáris baleset békeidőben.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.
Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.
Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.
Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő