Kéry Andrásnak, az Állami Népesség-nyilvántartó Hivatal vezetőjének jelentése a népszavazás eredményéről

ÁLLAMI NÉPESSÉGNYILVÁNTARTÓ HIVATAL
HIVATALVEZETŐ

J e l e n t é s
az 1989. november 26-i országos népszavazás
eredményéről

A végleges számítástechnikai szavazatösszesítő rendszerben 1989. november 27-én és 29-én feldolgoztuk a november 26-i országos népszavazás 10 007 szavazóköri jegyzőkönyvét.

Az ideiglenes tartózkodási helyen igazolással szavazók adatait is összesítettük és megállapítottuk, hogy 5.864 szavazókörben 43 225-en szavaztak igazolással, ebből 41 816-t személyi szám alapján ellenőriztünk. A szavazókörökből jelentett adatok alapján megállapítható, hogy körükből kétszer vagy többször szavazó nem volt.

A népszavazáson 4 541 077 állampolgár szavazott, a választójogosultak 58,03%-a.

A népszavazás országos végeredménye a szavazólapon szereplő kérdések sorrendjében

1. Kérdés: Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására?

Az országos népszavazás az első kérdésre nézve érvényes és eredményes, mert a megfogalmazott kérdésre az ország összes választópolgárából, azaz 7 824 775-ből több mint a fele, azaz összesen 4 297 751 (54,92%) szavazott érvényesen,
ebből

A népszavazásra bocsátott kérdésre a választópolgárok többsége igen választ adott.
Érvénytelenül szavazott 243 326 fő (3,1%).

2. Kérdés: Kivonuljanak-e a pártszervezetek a munkahelyekről?
Az országos népszavazás a második kérdésre nézve érvényes és eredményes, mert a megfogalmazott kérdésre az ország összes választópolgárából, azaz 7 824 775-ből több mint a fele, azaz összesen 4 310 999 (55,09%) szavazott érvényesen,
ebből

A népszavazásra bocsátott kérdésre a választópolgárok többsége igen választ adott.
Érvénytelenül szavazott 230 078 fő (2,9%).

3. Kérdés: Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában vagy kezelésében levő vagyonról?
Az országos népszavazás a harmadik kérdésre nézve érvényes és eredményes, mert a megfogalmazott kérdésre az ország összes választópolgárából, azaz 7 824 775-ből több mint a fele, azaz összesen 4 314 550 (55,14%) szavazott érvényesen,
ebből

A népszavazásra bocsátott kérdésre a választópolgárok többsége igen választ adott.
Érvénytelenül szavazott 226 527 fő (2,9%).

4. Kérdés: Felszámolják-e a Munkásőrséget?
Az országos népszavazás a negyedik kérdésre nézve érvényes és eredményes, mert a megfogalmazott kérdésre az ország összes választópolgárából, azaz 7 824 775-ből több mint a fele, azaz összesen 4 285 604 (54,77%) szavazott érvényesen,
ebből

A népszavazásra bocsátott kérdésre a választópolgárok többsége igen választ adott.
Érvénytelenül szavazott 255 473 fő (3,3%).

Az országos eredmény megyei és budapesti részletezését a

Jelentem továbbá, hogy a választók nyilvántartásának pontossága megfelelt a törvényes követelményeknek. Az 1989. október 1-i állapot szerint kiadott gépi névjegyzékeket a helyi tanácsok pontosították és 70 118 fővel csökkentették a választójogosultak számát. A szavazás napján 16 733 fővel nőtt a választójogosultak száma, lakcímváltozás miatt igazolás nélkül szavazott 23 314 választópolgár 6 094 szavazókörben. (Lásd az 1. sz. mellékletben.)

Végezetül jelentem, hogy néhány technikai, szervezési problémát is tapasztaltunk. Ezek összességében nem érintették az eredmény megállapítás törvényességét és pontosságát. Az ilyen problémákat 1989. december 15-i összegyűjtjük, és elemző jelentésbe foglaljuk. Néhányat ezek közül most csak jelzésszerűen említek:

• feltétlenül tisztázni kell a számítógépes elő-feldolgozó és a végleges összesítő rendszer egymás közötti viszonyát, elsősorban a konzisztenciáját,
• meg kell szervezni az eredmény-feldolgozás teljes körű nyilvánosságának megteremtését, illetőleg a folyamatos, előzetes adatközlést,
• javítani kell az állampolgári joggyakorlás technikai feltételeit, így például a választók nyilvántartásba való felvételről szóló értesítés kézbesítése, illetőleg az állandó és az ideiglenes lakóhelyre való eljuttatás igényének kielégítése; a sorkatonák és más, a szavazás napján nem állandó lakóhelyükön tartózkodó szavazó polgárok joggyakorlása feltételeinek egyszerűsítése. Ezen sokat segítene a helyi választási adatbázisok megteremtése,
• pontosan meg kell fogalmazni a kétszer, illetve többször szavazók számítógépes kiszűrésének jogi és technikai feltételeit,
• a munkamegosztás és a hozzátartozó felelősség vállalás tekintetében egyértelművé kell tenni a közreműködő állami szervek (helyi és területi tanácsok, BM, ÁNH) teendőit, ki kell küszöbölni azokat a szervezési és technikai problémákat, melyek határidő túllépéshez vezetnek. El kell érnünk, hogy a tanácsok rendelkezésére álljanak a feladat megoldásához elengedhetetlen szervezési és technikai feltételek, mely kapacitáshiány különösen Pest megye teljesítményében mutatkozott meg.

Budapest, 1989. november 29. 14 óra.

1. sz. melléklet

Kimutatás választójogosultak számának alakulásáról

1989. október 1-i állapot:

1989. november 25-i állapot:
A választók nyilvántartásába a szavazást megelőző nap 16 óráig felvett

1989. november 26-i állapot: A választók nyilvántartásában levő választójogosultak száma a szavazás

Ebből:

• a választók nyilvántartásába a szavazás napján igazolás nélkül

  felvettek száma:

  23 314 fő

• a választók nyilvántartásából a szavazás napján törölt

választópolgárok száma:

6 581 fő

• az igazolással szavazók száma:

  43 225 fő

A szavazókörben visszautasítottak száma: 2 241 fő

Jelzet: MOL XVIII-6-o-OE-2787-1989-1990. (Magyar Országos Levéltár Országgyűlés Fodor István elnök iratai)