Megkezdõdik a dualista Magyarország utolsó választása, mely a Függetlenségi Párt bukásával és a Tisza-féle Munkapárt gyõzelmével végzõdik...Tovább
Pillanatfelvétel az első országos népszavazásról
1989. november 26.
„ISMERETLEN MÉLY FÉRFI HANG az alábbi bejelentést tette: »Húsz perc múlva hagyják el az iskolát, mert bomba fog robbanni« – majd a beszélgetést megszakította. A bejelentést R. L. 56 éves, portás, IX., A. u. 12. fszt. 84. szám alatti lakos vette. Az iskola földszinti helyiségeiben a 47-es és 48-as választó-kerület kapott helyet. A szavazás 18.10 h-kor rendben befejeződött.”
Az Országos Választási Bizottság közleménye a népszavazás eredményéről
Az Országos Választási Bizottság
KÖZLEMÉNYE
az 1989. november 26-ai országos népszavazás eredményéről
Az Országos Választási Bizottság 1989. november 29-én 02 órakor megállapítja, hogy az első országos népszavazás mind a négy feltett kérdést tekintve érvényes és eredményes volt.
A szavazáson a 7 824 775 választójogosult állampolgár közül részt vett 4 541 077 (58,03%). A leadott szavazatok alapján a számszerű eredmény kérdésenként a következő:
1. „Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására" kérdésre adott válaszok közül
- a. az érvénytelen szavazatok aránya 3,11%
b. az érvényes 4 297 751 szavazatból - - az IGEN szavazatok száma: 2 151 926 (50,07%)
- a NEM szavazatok száma: 2 145 825 (49,93%)
A népszavazásra bocsátott kérdésre az érvényesen szavazók többsége IGEN választ adott.
2. „Kivonuljanak-e a pártszervek a munkahelyekről?"
- a. az érvénytelen szavazatok aránya 2,94%
b. az érvényes 4.31.999 szavazatból - - az IGEN szavazatok száma: 4 101 958 (95,15%)
- a NEM szavazatok száma: 209 041 (4,85%)
A népszavazásra bocsátott kérdésre az érvényes szavazók többsége IGEN választ adott.
3. „Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában vagy kezelésében levő vagyonról?"
- a. az érvénytelen szavazatok aránya 2,89%
b. az érvényes 4 314 550 szavazatból - - az IGEN szavazatok száma: 4 114 994 (95,37%)
- a NEM szavazatok száma: 199 556 (4,63%)
4. „Feloszlassák-e a Munkásőrséget?"
- a. az érvénytelen szavazatok aránya 3,26%
b. az érvényes 4 285 604 szavazatról - - az IGEN szavazatok száma: 4 068 420 (94,93%)
- a NEM szavazatok száma: 217 184 (5,07%)
A népszavazásra bocsátott kérdésre az érvényesen szavazók többsége IGEN választ adott.
Az Országos Választási Bizottság a szavazókörökből felterjesztett választási iratokat megvizsgálta.
Az ország 11 007 szavazóköréből 78 szavazókörben összesen 512 választópolgár a törvényben előírt igazolás nélkül az állandó lakóhelyén kívül szavazott. Öt esetben a már az urnába bedobott, de elrontott szavazólap miatt a választópolgár kérésére a szavazatszámláló bizottság jogellenesen újabb öt szavazólapot adott át. Egy szavazókörben olyan személy szavazott, akinek nincs választójoga.
Az Országos Választási Bizottság valamennyi esetben megállapította a törvénysértés tényét, és a szabálytalanul leadott szavazatokat érvénytelenítette. Ez azonban é r d e m b e n nem befolyásolta a népszavazás eredményét.
Az Országos Választási Bizottság a népszavazás eredményéről és tapasztalatairól írásban tájékoztatja az Országgyűlés megbízott elnökét.
Budapest, 1989. november 29.
| Országos Választási Bizottság |
Jelzet: MOL XVIII-6-o-OE-2787-1989-1990. (Magyar Országos Levéltár Országgyűlés Fodor István elnök iratai)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt június 01.
1910
1916
Véget ér a jütlandi csata (más néven skagerraki ütközet), az elsõ világháború legnagyobb tengeri csatája a dániai Jylland-félsziget...Tovább
1941
II. világháború: Német csapatok elfoglalják Krétát.Tovább
1941
Brit megszálló csapatok vonulnak be Bagdadba, hogy megelőzzék a nácibarát hatalomátvételt.Tovább
1950
A Nemzetközi Gyermeknap megünneplése első alkalommal.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet frissen megjelent idei második lapszámában négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek család-, (kultúr)diplomácia-, valamint politikatörténet számára biztosíthatnak további ismeretanyagot. Jelenlegi számunk különlegessége, hogy nemcsak két, eddig még nem publikált interjút közlünk, ezzel engedve teret az oral history számára, hanem egy olyan, komplex képi-szöveges forrást is bemutat egyik szerzőnk, amely a 20. század gyorsan változó nagypolitikai helyzetének egy megmaradt lenyomata.
Éppen ez utóbbi ismertetés forrása keletkezett a legkorábban. Segyevy Dániel (térképész, Herder-Institut für historische Ostmitteleuropaforschung) saját tudományának diszciplínája szerint mutat be egy 1941-ben publikált szovjet térképet, amelynek különlegessége, hogy Moszkva akkori sajátos nagypolitikai álláspontjának a lenyomata. Ez a helyzet gyorsan megváltozott, ugyanakkor a bemutatott térkép azt az álláspontot-állapotot tükrözi, amely értelmében a Szovjetunió csak a második bécsi döntés területi változásait ismerte el, míg az elsőét nem.
Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-ot követő megtorlások időszakába kalauzolja el az olvasót publikációjában. Az általa ismertetett források központi szereplője Szénási Géza, aki 1957-ben mint legfőbb ügyész működött. Pozíciójából adódóan volt rálátása a megtorló intézkedésekre, és az ezekkel kapcsolatos gondolatait foglalta össze Biszku Béla belügyminiszternek. Levelét nem ad acta kezelte a szaktárca, hanem megvizsgálták Szénási észrevételeit.
A hidegháborús időszakban a befolyásszerzés egyik módszere volt a különböző harmadik világbeli országok egyetemistái számára juttatott ösztöndíjak rendszere. Magyarország a szovjet blokk részeként szintén élt ezzel a módszerrel. Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében a bolíviai-magyar ösztöndíjprogramra vonatkozó dokumentumokat mutat be, köztük egy olyan diplomáciai jelentést is, amely Bolívia első állandó magyarországi diplomáciai képviselőjétől származik.
A Jankovich, Károlyi és Apponyi családok fordulatokkal teli 20. századi történetéhez hozza közelebb az olvasót két, eddig még nem publikált interjúval Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár). Jankovich Ilona és Jankovich-Blanquet Ilona saját szavaikkal mutatják be, hogy miként alakult családjuk sorsa a magyarországi kommunista hatalomátvételt követően a franciaországi emigrációban.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. május 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő