Súlyos vasúti baleset DorozsmánálTovább
Pillanatfelvétel az első országos népszavazásról
1989. november 26.
„ISMERETLEN MÉLY FÉRFI HANG az alábbi bejelentést tette: »Húsz perc múlva hagyják el az iskolát, mert bomba fog robbanni« – majd a beszélgetést megszakította. A bejelentést R. L. 56 éves, portás, IX., A. u. 12. fszt. 84. szám alatti lakos vette. Az iskola földszinti helyiségeiben a 47-es és 48-as választó-kerület kapott helyet. A szavazás 18.10 h-kor rendben befejeződött.”
Források
A Minisztertanács határozata a népszavazásról
| MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG MINISZTERTANÁCSA | TITKOS! Készült: 80 példányban 21. sz. példány Kapják: Minisztertanács tagjai, MT ülések állandó résztvevői Szűrös Mátyás elvtárs, Huszár István elvtárs, Stumpf István elvtárs, megyei tanácselnökök. |
A MNISZTERTANÁCS
3096/1989.
határozata
a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvényjavaslat társadalmi és szakmai egyeztetésre bocsátásáról
- A Minisztertanács a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló előterjesztést elfogadta és hozzájárul a törvényjavaslat szűk körű társadalmi konzultációra és szakmai vitára, valamint politikai egyeztetésre bocsátásához, amely a törvényjavaslatnak az Országgyűléshez történő benyújtása után is folytatható.
- A Minisztertanács felkéri a Hazafias Népfront és a Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsát, hogy véleményezze a törvényjavaslat tervezetet.
- A Minisztertanács kezdeményezi, hogy a törvényjavaslat tervezetét az országgyűlési képviselők kommunista csoportja és a független képviselők csoportja is tárgyalja meg.
- Az igazságügy-miniszter intézkedjen a törvényjavaslat szakmai fórumokon (Magyar Jogász Szövetség, egyetemek állam- és jogtudományi karai), valamint a megyei (fővárosi) tanácsoknál történő megvitatásáról és az alternatív politikai mozgalmakkal történő politikai mozgalmakkal történő politikai egyeztető vita lefolytatásáról.
- Az igazságügy-miniszter az egyeztetések tapasztalatait felhasználva véglegezze[!] a törvényjavaslatot, és a vitáról tájékoztassa a Minisztertanácsot.
Határidő: 1989. április 30.
Budapest, 1989. április 7.
| Németh Miklós s. k. a Minisztertanács elnöke |
Jelzet: MOL XIX-A-83-6-3096-1989. (Magyar Országos Levéltár Minisztertanács Előterjesztések és határozatok)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 04.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő