Karl May német regényíró (*1842)Tovább
Az „elveszett” magyar Szent Korona hazatérése 1978-ban
„l./ Abban az esetben, ha az amerikai fél meghozza a döntését a korona és a koronaékszerek visszaadására, a külügyminisztériumok útján megbeszélhetjük a bonyolítás kérdéseit. Az amerikai küldöttség összetételének ismeretében alakítjuk ki a magyar küldöttséget.
2./ A korona és a koronaékszerek Budapesten kerülnek elhelyezésre, s lehetővé tesszük – eredeti szándékainknak megfelelően – a magyar és a külföldi közönség számára azok megtekintését.”
A bécsi magyar követség feljegyzése a magyar Külügyminisztérium számára a Mattsee-i plébániánál lezajlott magyar emigráns megemlékezésről
Bécs, 1956. október 3.
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG KÖVETSÉGE BÉCS | SZIGORÚAN TITKOS |
WIEN I. BANKGASSE 6 | Bécs, 1956. október 3. |
Tel. U 24-1-49
239/2 /szig.titk./1956. Készült 4 példányban
1 példány követség | Tárgy: A magyar koronázási kincsek |
Előadó: Rác Lajos
Köv[etségi] II.titk[ár]
Fenti tárgyban az alábbiakat jelentem: Rácz elvtárs, az ügyben 1956. IX. 25-én Linzben, Salzburgban és Mattsee-ben járt. Salzburgban barátainkkal, a „Salzburger Tagblatt" (ST) felelős szerkesztőjével, Gross elvtárssal beszélt. Nevezett elvtárs határozottan leszögezte, hogy a sajtóban (VIII. 21-én) megjelent tudósítások a valóságnak megfelelnek. Az üggyel kapcsolatban a következőket mondta:
l./ 1956. VIII. 20-a előtt Bécsből bizalmas értesítést kapott, hogy Mattseeben VIII. 20-án az emigráns magyarok gyűlést fognak tartani. Gross et. kiküldött egy Pointner nevezetű - nem párttag - tudósítót. Nevezett tudósító az aug. 20-i ünnepségen vett részt; tekintettel arra, hogy a beszédek magyarul hangzottak el - ő nem tud magyarul - felkereste a mattseei papot és megkérte, adjon felvilágosítást. Strasser mattseei pap, a „ST" 1956. VIII. 21-i számában megjelent tudósításban leírtakat mondotta el. Mielőtt a ST a tudósítást közölte volna Gross elvtárs megkérdezte Pointnert, hogy az ott leírt dolgokért vállalja-e a teljes felelősséget, mert ha valótlant közölne, tekintettel arra, hogy a salzburgi érsekről van szó - számítani lehet egy rágalmazási perre. Pointner kijelentette, hogy a leírt dolgokat Strasser plébános elmondotta, bemutatta a pappal történt beszélgetés alkalmával készített feljegyzéseket.
Gross et. szerint a közöltek a valóságnak meg kell, hogy feleljenek, mert az érsek, valamint a hozzá közelálló tartományi körök egy szóval sem reagáltak. (Ellenkező esetben már jelentkeztek volna)
2./ Strasser papot Rác et. Mattseeben felkereste (38. sz. alatt lakik), azonban nevezettel nem tudott beszélni. (Salzburgba utazott.) Háza bejáratának baloldalán a következő magyar és német nyelvű (kb. 5ox3o cm nagyságú) fekete márványtábla van: „1945-ben itt őrizték a Szent Koronát és a Szent Jobbot. M. Actio Catholika 1956." A táblán, a szöveg felett középen a magyar korona ábrája látható. A táblát az aug. 20-i „ünnepség" alkalmával helyezték el. A tábla ezek szerint a tudósításokban megjelent tényeket bizonyítja.
3./ Megjegyezni kívánom, hogy a „Der Abend" 1956. VIII. 20-i számában (1. oldal) a tárgyra vonatkozó tudósítást a lap megbízottja a ST-től függetlenül készítette. Az ÖNZ [popup title="[?] " format="Default click" activate="click" close text="A rövidítést illetően az „Österreichische Neue Zeitung” névre gondolhatnánk, 1945 után azonban ezzel az elnevezéssel nem létezett lap Ausztriában. Az 1947 és 1964 között először Wiener Tageszeitung, majd Neue Österreichische Tageszeitung néven megjelenő újság (az Osztrák Néppárt központ orgánuma), ill. a sokáig részben a kommunistákhoz is köthető (1945–1967) Neues Österreich lehet a forrásban említett lap."]1956. VIII. 21-i száma (4. oldal) ugyancsak részletes tudósításban közli a mattseei pap állítását.
4./ Megjegyezni kívánom még, hogy a salzburgi barátaink megígérték, hogy az ügyet megfelelő módon figyelemmel kísérik; újabb fejleményekről tájékoztatnak bennünket.
5./ 1956. szeptember 18-ai 006852/1/sz.t./56. sz. átirat alapján a szóban forgó jegyzéket Rác elvtárs Dr. Lemberger követnek 1956. IX. 27-én átadta. A jegyzék másolatát mellékelten megküldöm. Ez alkalommal történt beszélgetésről külön jelentést küldtem.
6./ Rác elvtárs a 2. sz. albizottsági megbeszélésen, 1956. IX. 24-én a restituciós igényeikkel kapcsolatban (III. csoport: Kulturális javak) 251/a tételszám alatt többek között erre vonatkozó feljegyzést az osztrák PM megbízottjának, (Eduard Lembergernek) átadta.
| [olvashatatlan aláírás] |
Jelzet: MOL XIX-J-1-j-USA-Ausztria-IV-151-006852-3-1956. (15. d.). A követ helyett olvashatatlan aláírással és a magyar Külügyminisztérium 1956. október 9-én kelt érkeztető pecsétjével hitelesített tisztázat.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt március 30.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő