Az „elveszett” magyar Szent Korona hazatérése 1978-ban

„l./ Abban az esetben, ha az amerikai fél meghozza a döntését a korona és a koronaékszerek visszaadására, a külügyminisztériumok útján megbeszélhetjük a bonyolítás kérdéseit. Az amerikai küldöttség összetételének ismeretében alakítjuk ki a magyar küldöttséget.
2./ A korona és a koronaékszerek Budapesten kerülnek elhelyezésre, s lehetővé tesszük – eredeti szándékainknak megfelelően – a magyar és a külföldi közönség számára azok megtekintését.”

A bécsi magyar követség feljegyzése a magyar Külügyminisztérium számára a Mattsee-i plébániánál lezajlott magyar emigráns megemlékezésről


Bécs, 1956. október 3.

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG KÖVETSÉGE BÉCS
DIE GESANDTSCHAFT DER UNGARISCHEN
VOLKSREPUBLIK

SZIGORÚAN TITKOS

WIEN I. BANKGASSE 6

Bécs, 1956. október 3.

Tel. U 24-1-49

239/2 /szig.titk./1956. Készült 4 példányban

1 példány követség
2 példány KÜM
1 példány PÜM

Tárgy: A magyar koronázási kincsek
Hiv.sz: oo6852/1
Melléklet:. 1 drb.

Előadó: Rác Lajos
Köv[etségi] II.titk[ár]

Fenti tárgyban az alábbiakat jelentem: Rácz elvtárs, az ügyben 1956. IX. 25-én Linzben, Salzburgban és Mattsee-ben járt. Salzburgban barátainkkal, a „Salzburger Tagblatt" (ST) felelős szerkesztőjével, Gross elvtárssal beszélt. Nevezett elvtárs határozottan leszögezte, hogy a sajtóban (VIII. 21-én) megjelent tudósítások a valóságnak megfelelnek. Az üggyel kapcsolatban a következőket mondta:

l./ 1956. VIII. 20-a előtt Bécsből bizalmas értesítést kapott, hogy Mattseeben VIII. 20-án az emigráns magyarok gyűlést fognak tartani. Gross et. kiküldött egy Pointner nevezetű - nem párttag - tudósítót. Nevezett tudósító az aug. 20-i ünnepségen vett részt; tekintettel arra, hogy a beszédek magyarul hangzottak el - ő nem tud magyarul - felkereste a mattseei papot és megkérte, adjon felvilágosítást. Strasser mattseei pap, a „ST" 1956. VIII. 21-i számában megjelent tudósításban leírtakat mondotta el. Mielőtt a ST a tudósítást közölte volna Gross elvtárs megkérdezte Pointnert, hogy az ott leírt dolgokért vállalja-e a teljes felelősséget, mert ha valótlant közölne, tekintettel arra, hogy a salzburgi érsekről van szó - számítani lehet egy rágalmazási perre. Pointner kijelentette, hogy a leírt dolgokat Strasser plébános elmondotta, bemutatta a pappal történt beszélgetés alkalmával készített feljegyzéseket.

Gross et. szerint a közöltek a valóságnak meg kell, hogy feleljenek, mert az érsek, valamint a hozzá közelálló tartományi körök egy szóval sem reagáltak. (Ellenkező esetben már jelentkeztek volna)

2./ Strasser papot Rác et. Mattseeben felkereste (38. sz. alatt lakik), azonban nevezettel nem tudott beszélni. (Salzburgba utazott.) Háza bejáratának baloldalán a következő magyar és német nyelvű (kb. 5ox3o cm nagyságú) fekete márványtábla van: „1945-ben itt őrizték a Szent Koronát és a Szent Jobbot. M. Actio Catholika 1956." A táblán, a szöveg felett középen a magyar korona ábrája látható. A táblát az aug. 20-i „ünnepség" alkalmával helyezték el. A tábla ezek szerint a tudósításokban megjelent tényeket bizonyítja.

3./ Megjegyezni kívánom, hogy a „Der Abend" 1956. VIII. 20-i számában (1. oldal) a tárgyra vonatkozó tudósítást a lap megbízottja a ST-től függetlenül készítette. Az ÖNZ [popup title="[?] " format="Default click" activate="click" close text="A rövidítést illetően az „Österreichische Neue Zeitung” névre gondolhatnánk, 1945 után azonban ezzel az elnevezéssel nem létezett lap Ausztriában. Az 1947 és 1964 között először Wiener Tageszeitung, majd Neue Österreichische Tageszeitung néven megjelenő újság (az Osztrák Néppárt központ orgánuma), ill. a sokáig részben a kommunistákhoz is köthető (1945–1967) Neues Österreich lehet a forrásban említett lap."]1956. VIII. 21-i száma (4. oldal) ugyancsak részletes tudósításban közli a mattseei pap állítását.

4./ Megjegyezni kívánom még, hogy a salzburgi barátaink megígérték, hogy az ügyet megfelelő módon figyelemmel kísérik; újabb fejleményekről tájékoztatnak bennünket.

5./ 1956. szeptember 18-ai 006852/1/sz.t./56. sz. átirat alapján a szóban forgó jegyzéket Rác elvtárs Dr. Lemberger követnek 1956. IX. 27-én átadta. A jegyzék másolatát mellékelten megküldöm. Ez alkalommal történt beszélgetésről külön jelentést küldtem.

6./ Rác elvtárs a 2. sz. albizottsági megbeszélésen, 1956. IX. 24-én a restituciós igényeikkel kapcsolatban (III. csoport: Kulturális javak) 251/a tételszám alatt többek között erre vonatkozó feljegyzést az osztrák PM megbízottjának, (Eduard Lembergernek) átadta.

 

[olvashatatlan aláírás]
/Puja Frigyes/
követ h.

Jelzet: MOL XIX-J-1-j-USA-Ausztria-IV-151-006852-3-1956. (15. d.). A követ helyett olvashatatlan aláírással és a magyar Külügyminisztérium 1956. október 9-én kelt érkeztető pecsétjével hitelesített tisztázat.

Ezen a napon történt június 01.

1910

Megkezdõdik a dualista Magyarország utolsó választása, mely a Függetlenségi Párt bukásával és a Tisza-féle Munkapárt gyõzelmével végzõdik...Tovább

1916

Véget ér a jütlandi csata (más néven skagerraki ütközet), az elsõ világháború legnagyobb tengeri csatája a dániai Jylland-félsziget...Tovább

1941

II. világháború: Német csapatok elfoglalják Krétát.Tovább

1941

Brit megszálló csapatok vonulnak be Bagdadba, hogy megelőzzék a nácibarát hatalomátvételt.Tovább

1950

A Nemzetközi Gyermeknap megünneplése első alkalommal.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

Az ArchívNet frissen megjelent idei második lapszámában négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek család-, (kultúr)diplomácia-, valamint politikatörténet számára biztosíthatnak további ismeretanyagot. Jelenlegi számunk különlegessége, hogy nemcsak két, eddig még nem publikált interjút közlünk, ezzel engedve teret az oral history számára, hanem egy olyan, komplex képi-szöveges forrást is bemutat egyik szerzőnk, amely a 20. század gyorsan változó nagypolitikai helyzetének egy megmaradt lenyomata.

Éppen ez utóbbi ismertetés forrása keletkezett a legkorábban. Segyevy Dániel (térképész, Herder-Institut für historische Ostmitteleuropaforschung) saját tudományának diszciplínája szerint mutat be egy 1941-ben publikált szovjet térképet, amelynek különlegessége, hogy Moszkva akkori sajátos nagypolitikai álláspontjának a lenyomata. Ez a helyzet gyorsan megváltozott, ugyanakkor a bemutatott térkép azt az álláspontot-állapotot tükrözi, amely értelmében a Szovjetunió csak a második bécsi döntés területi változásait ismerte el, míg az elsőét nem.

Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-ot követő megtorlások időszakába kalauzolja el az olvasót publikációjában. Az általa ismertetett források központi szereplője Szénási Géza, aki 1957-ben mint legfőbb ügyész működött. Pozíciójából adódóan volt rálátása a megtorló intézkedésekre, és az ezekkel kapcsolatos gondolatait foglalta össze Biszku Béla belügyminiszternek. Levelét nem ad acta kezelte a szaktárca, hanem megvizsgálták Szénási észrevételeit.

A hidegháborús időszakban a befolyásszerzés egyik módszere volt a különböző harmadik világbeli országok egyetemistái számára juttatott ösztöndíjak rendszere. Magyarország a szovjet blokk részeként szintén élt ezzel a módszerrel. Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében a bolíviai-magyar ösztöndíjprogramra vonatkozó dokumentumokat mutat be, köztük egy olyan diplomáciai jelentést is, amely Bolívia első állandó magyarországi diplomáciai képviselőjétől származik.

A Jankovich, Károlyi és Apponyi családok fordulatokkal teli 20. századi történetéhez hozza közelebb az olvasót két, eddig még nem publikált interjúval Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár). Jankovich Ilona és Jankovich-Blanquet Ilona saját szavaikkal mutatják be, hogy miként alakult családjuk sorsa a magyarországi kommunista hatalomátvételt követően a franciaországi emigrációban.

Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2025. május 30.

Miklós Dániel
főszerkesztő