Karl May német regényíró (*1842)Tovább
Az „elveszett” magyar Szent Korona hazatérése 1978-ban
„l./ Abban az esetben, ha az amerikai fél meghozza a döntését a korona és a koronaékszerek visszaadására, a külügyminisztériumok útján megbeszélhetjük a bonyolítás kérdéseit. Az amerikai küldöttség összetételének ismeretében alakítjuk ki a magyar küldöttséget.
2./ A korona és a koronaékszerek Budapesten kerülnek elhelyezésre, s lehetővé tesszük – eredeti szándékainknak megfelelően – a magyar és a külföldi közönség számára azok megtekintését.”
A korona és a koronázási ékszerek visszaadására érkező amerikai küldöttség programja.
Budapest, 1978. január 5-7.
00255/13/1978.
A korona és a koronázási ékszerek visszaadására
érkező Amerikai Egyesült Államok küldöttségének
PROGRAMJA
1978.
| Január 5. csütörtök |
| Ünnepé1yes fogadtatás a Ferihegyi repülőtéren. |
17.45 | Indulás a szállodából. |
18.00 | Az Állami Népi Együttes műsorának megtekintése. |
Utána | Kötetlen vacsora a Citadella Étteremben. |
| Január 6. péntek |
| Reggeli a szállodában. |
| Városnézés (Mátyás templom, Halászbástya, Nemzeti Galéria). |
12.50 | Őexcellenciája Cyrus Vance úr, az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztere és felesége fogadtatása a Ferihegyi repülőtéren. |
12.50 | Ebéd saját körben. |
15.20 | Indulás a szállodából a Parlamentbe. |
15.30 | Apró Antal, az Országgyűlés elnöke, az Országgyűlés Tanácstermében fogadja Őexcellenciája Cyrus Vance urat az Amerikai Egyesült Államok külügyminiszterét és a hivatalos amerikai küldöttség tagjait. |
16.00 | A korona ás a koronázási ékszerek visszaadásának ünnepsége a Parlament Kupola Csarnokában. |
17.30 | Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke fogadja Őexcellenciája Cyrus Vance urat, az Amerikai Egyesült Államok külügyminiszterét és a hivatalos amerikai küldöttség tagjait a Parlament Munkácsy-termében. |
19.50 | Indulás a rezidenciáról és a szállodából a parlamentbe. |
20.00 | Apró Antal, az Országgyűlés elnöke és felesége díszvacsorája a korona és a koronázás ékszerek visszaadása alkalmából az Amerikai Egyesült Államok küldöttsége tiszteletére a Parlament Vadász-termében. |
| Január 7. szombat |
| Reggeli a szállodában. |
08.50 | Indulás a rezidenciáról és a szállodából a Külügyminisztériumba. Puja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere megbeszélést folytat Őexcellenciája Cyrus Vance úrral, az Amerikai Egyesült Államok külügyminiszterével a Külügyminisztériumban. |
| Indulás a rezidenciáról és a szállodából a Ferihegyi repülűtérre. |
| Búcsúztatás |
| Elutazás. |
Jelzet: MOL XIX-J-1-j-USA-IV-10-00255-13-1978. (22. d.). Hitelesítés nélkül, kézírásos javításokkal ellátott tisztázat.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt március 30.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő