Khuen-Héderváry Károly politikus, miniszterelnök (*1849)Tovább
Hadifogolynapló 1945-ből
Csehország–Focşani–Nagykörü
"Végül odaértem a házunkhoz. Megnyitottam a kapunkat, és beléptem az udvarra. Esteledett már, délután öt óra elmúlt. Édesanyám az udvaron, az eperfa alatt egy kisszéken üldögélt. A kapunyitás zajára odafordult, meglátott, szólni sem tudott az örömteli meglepetéstől. Én odamentem hozzá, megöleltem, megcsókoltam, alig tudtam kimondani a köszöntő szavakat. „Hazajöttem Édesanyám!”
XXXVIII. fejezet
2-án délelőtt 8 órakor megkaptuk az igazolványokat. Most már ennek a tulajdonában, mint szabad civil polgárok úgy viselkedhettünk. A táborparancsnokság kijelentette: szabad emberek vagyunk, mindenki hazamehet szabadon a családjához. Azonban sem pénzt, sem élelmet nem tudnak nekünk az útra adni. Mi ezt nem is bántuk, csak mehessünk már hazafelé. El is indultunk azonnal. Kiléptünk a szegedi gyűjtőtábor kapuján, és elindultunk a vasútállomás felé. Mi körűiek most is együtt haladtunk. Délután már fel is szálltunk egy ott várakozó szerelvényre, aki csak felfért az felkapaszkodott. Utána a vonat elindult velünk. Estére Kiskunfélegyházára érkeztünk. Olyan sokan feltolakodtunk egy-egy kocsiba, hogy alig tudtunk egymástól mozdulni. Nem akart senki lemaradni. A vonat olyan lassan vánszorgott velünk, hogy többen már nem bírták idegekkel, leugráltak, és futottak a szerelvény mellett. Kiskunfélegyházán sokáig álltunk. Ezért mindenki szétszéledt másik vonatot keresni. Éjszaka volt, már elmúlt éjfél, én elaludtam. Mikor felébredtem még akkor is állt a vonat. Egyedül maradtam, mindenki elment, engem otthagytak, elfelejtettek felkölteni. Gyorsan leugrottam a vonatról elmentem megkeresni a többieket. Nagy sokára megtaláltam őket az éjszakában egy másik szerelvényre felkapaszkodva. Mondták, azért jöttek el, mert megtudták, hogy az a vonat, amelyikről eljöttek nem megy tovább. Azt nem is vették észre, hogy én alszok és nem tartok velük. Én ezt meghallgattam, mégis megbíráltam őket, amiért nem költöttek fel engem.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt február 16.
1918
1924
A Népszövetség 1923. április 23-i döntése értelmében a Nógrád megyei Somoskő és Somoskőújfalu Csehszlovákiától visszakerül Magyarországhoz...Tovább
1937
Wallace Hume Carothers vegyészkutató eredményei alapján a DuPont cég szabadalmaztatja a nylont.Tovább
1939
Gróf Teleki Pál miniszterelnök másodszor alakít kormányt.Tovább
1945
Ditrói Mór magyar színigazgató, rendező, a budapesti Vígszínház alapítója (*1851)Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő