Karl May német regényíró (*1842)Tovább
A demokrácia megmentésének elbukott kísérlete
„Nagy Ferenc, Varga Béla és társai szökése után, Dinnyés Lajos miniszterelnöksége és Dobi István pártelnöksége kezdetén, a válság gyors megoldása következtében a Független Kisgazdapárt jobbszárnya a pártonkívüli képviselők, és az egész reakció meglepetésében és félelmében visszahúzódott minden akciótól.” – A közölt rendőrségi jelentések Z. Szabó Istvánról és a Kisgazdapárt belső ellenzéki, ún. Alkotmányvédő csoportjának tevékenységéről számolnak be.
Jelentés a kisgazdapártról 1947. július 16-án
Tárgy: F. K. P.
Jelentés
Budapest, 1947. július 16-án
A f. hó 15-i, Dobi csoport vacsoráján Dobi megállapította, hogy B. Szabóék frakciója a párt létét veszélyeztetik. Ennek ellenére konkrét tervet nem állítottak fel az „alkotmányvédők" tevékenységének megakadályozására.
Balogh György dr., Vörös Vince, Samu László, Keresztes Tamás szerint a nagyválasztmány jövő keddre Hódmezővásárhelyre „hívta magát össze".
A B. Szabó-féle csoport ma délelőtt a parlament folyosóján egy olyan nyilatkozatot szerkesztett, amely szerint nem hajlandó elfogadni a választójogi törvény reformját, nem hajlandó megszavazni sem, és amelynek új pártközi tárgyalását kívánja. Ezt a nyilatkozatot 135-en írták alá.
Ezt követően ült össze a Nemzetgyűlés, amelynek ülése igen rövid volt, és amely után hosszas tárgyalások folytak Pfeiffer-Zsedényi és az „alkotmányvédők", és egyes F. K. P. képviselők között. (Bencze, B. Szabó, Pártay, Szolnoki [István])
Délután a képviselői csoport Tildyt kereste fel, ahol hajlamosnak mutatkozott arra, hogy a választójogi törvényt az adott formájában elfogadja és megszavazza, és enyhe álláspontot tanúsítson a nagyválasztmány kérdésében is.
A képviselői csoport pártközpontba való visszatérése után kiderült, hogy a hangulat ezzel éppen ellenkező, mert követelte a nagyválasztmánynak azonnali, és Budapestre történő összehívását, és kijelentette, hogy őt semmiféle fenyegetés vagy akció nem késztetheti tevékenységének abbahagyására. A köré csoportosuló képviselők bejelentését nagy megelégedéssel vették tudomásul.
F. hó 16-án este ½ 8 órakor a polgári csoport négy éves fennállása alkalmából a Gundelnél vacsorát rendez, amely vacsorának azonban politikai jelentősége is lesz, tekintettel arra, hogy éle a B. Szabó csoport ellen irányul, mely csoportnak azonban több tagja jelen lesz a vacsorán. Oltványi vezetésével egy kisebb csoport külön helyiségben tárgyalásokat fog folytatni.
F. hó 15-én Varga István az országos pártközpontban újra szóvá tette (Pongrácz Aladár előtt) a párt gazdasági vonalán tapasztalható nagyszabású fejetlenséget. Az ügyeket intéző bizottság (Oltványi, Pongrácz Tibor, Implom és ő maga) nem jut soha közös nevezőre. Neki magának nincs felhatalmazása az intézkedésre. Nincs megfelelő organizáció, amely a rendelkezéseket végrehajtaná, és a végrehajtó közegek, Szolnoky, Rőth [Pál], Bauer háromfelé intézkedik. Rövid időn belül, ha nem szüntetik meg ezt az állapotot, nem fogja venni a jövőben magának azt a fáradságot, hogy a párt ügyeivel foglalkozzon, - mondotta.
Gépelt, aláírás nélküli, karbonpapírral készített másolat. ÁBTL 3. 1. 5. 0-11246
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt március 30.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő