Irán támadást indít Irak ellen és ezzel megfordítja az Irak–iráni háború menetét.Tovább
A demokrácia megmentésének elbukott kísérlete
„Nagy Ferenc, Varga Béla és társai szökése után, Dinnyés Lajos miniszterelnöksége és Dobi István pártelnöksége kezdetén, a válság gyors megoldása következtében a Független Kisgazdapárt jobbszárnya a pártonkívüli képviselők, és az egész reakció meglepetésében és félelmében visszahúzódott minden akciótól.” – A közölt rendőrségi jelentések Z. Szabó Istvánról és a Kisgazdapárt belső ellenzéki, ún. Alkotmányvédő csoportjának tevékenységéről számolnak be.
B. Szabó István kilépése a Kisgazdapártból
T. Dobi István úrnak,
a Független Kisgazda Párt elnökének,
Budapest
Kedves Barátom!
Hosszas vívódások után arra az elhatározásra jutottam, hogy a vezetésed alatt álló Független Kisgazda Pártból kilépjek. Midőn ezen elhatározásomat ezen sorokkal bejelentem, engedd meg, hogy a kilépésem kényszerítő okairól az alábbiakban röviden tájékoztassalak:
Azon - ma már - kevesek közé tartozom, akik a Független Kisgazda Párt megalapításában részt vettem. Egész közéleti működésem során a békési szellem megvalósítására, magyar fajtám és a magyar parasztság életnívójának, felemelkedésének előmozdítására törekedtem. Sajnos a legutóbbi időben a Független Kisgazda Párt eredeti célkitűzéseinek védelmében rengeteg támadásban volt részem, s e támadások nemcsak a párton kívül, hanem a párton belül is megismétlődtek személyem ellen. Úgy látom, hogy a Független Kisgazda Párt eredeti programjának és szellemének megvalósítására ez idő szerint a Kisgazda Párt keretein belül kevesebb lehetőség nyílik, mint azon új párt keretén belül, amelyhez csatlakozni kívánok.
Kilépésem másik indító oka az, hogy úgy látom, kiválásommal csökkenni fognak azok a tendenciózus támadások, amelyeket a legutóbbi napok folyamán - dacára a választási szövetségnek - ismételten bekövetkeztek.
Azt hiszem, e lépésem, a jelenlegi pártvezetőség felfogásával is egyezik, mert így reményük lehet arra, hogy a párttal szembeni további támadások megszűnnek.
Kedves Barátom! Légy meggyőződve arról, hogy ha más keretek között is, de régi Kisgazda párti érzéseim szellemében folytatom a harcot a tiszta demokrácia, a független Magyarország és a magyar parasztság érdekében.
Őszinte nagyrabecsüléssel köszönt:
B. Szabó István
Budapest, 1947. augusztus 12.
Gépelt, tisztázat, G. Szabó István saját kezű aláírásával. ÁBTL 3. 1. 5. 0-11246
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 13.
1982
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő