aláírják az első Balkán-háborút lezárandó, a Balkán-félsziget országainak politikai státusának rendezésére a Londoni egyezménytTovább
A demokrácia megmentésének elbukott kísérlete
„Nagy Ferenc, Varga Béla és társai szökése után, Dinnyés Lajos miniszterelnöksége és Dobi István pártelnöksége kezdetén, a válság gyors megoldása következtében a Független Kisgazdapárt jobbszárnya a pártonkívüli képviselők, és az egész reakció meglepetésében és félelmében visszahúzódott minden akciótól.” – A közölt rendőrségi jelentések Z. Szabó Istvánról és a Kisgazdapárt belső ellenzéki, ún. Alkotmányvédő csoportjának tevékenységéről számolnak be.
Kisgazdapárti politikai bizottsági üléssel kapcsolatos hangulatkép
Tárgy: F. K. P. f. hó 6-i pol. biz üléssel kapcsolatos hangulatkép.
Jelentés
Budapest 1947. augusztus hó 6-án
A f. hó 6-i politikai bizottsági ülés előtt az országos pártközpontban nagyon sok képviselő tartózkodott. Izgatottan várták a jelölőbizottság javaslatait, és a vidéken mutatkozó választásokkal kapcsolatos visszaéléseket tárgyalták izgatottan.
B. Szabó István el van keseredve, azt mondja, hogy a kommunisták nem engedték meg a pártnak, hogy ő a megyei listán indulhasson, bár 2 megyében második helyen jött be. Viszont az országos listán engedik őt indulni. Nem tudja, hogy mi ebben a fantázia.
Ennek ellenére bízik abban, hogy ő és csoportja a pártban egyszer még szóhoz fog jutni.
Szolnoki István panaszkodott, hogy nem engedik őt a budapesti listán indulni, pedig így igen sok kereskedő szavazna rá. Őt is országos listán akarják indítani.
Kiss István György képviselő elmondja, hogy a választási visszaélésekről szóló levelet Dinnyés miniszterelnök írta, amit Tildy is átjavított, Rákosi azonban ezt sem fogadta el.
Padányi Gulyás Béla, aki most tért haza külföldről, Görögországban is volt és összehasonlítja a magyar állapotokkal. Dühösen azt mondja, hogy az engedékeny politikát a behódolást addig akarják vinni, míg a nép megelégeli, és akkor itt is ki fog egyenesedni egy-két kasza.
Taksonyi azt javasolja, hogy a velük érző képviselők adják vissza a jelölést, ha a pártvezetőség további engedményeket tesz, úgyis ő attól fél, hogy az egyszer már megszavazott választójogi törvényért még felelni kell majd nekik.
Meggyesi azt mondja, hogy megérdemlik, akik ezt megszavazták, ő bizony nem szavazta meg e törvényt.
Szemes József azt fejtegeti, hogy ő ért ahhoz, hogy a politikában engedményeket kell tenni, de miért van arra szükség, hogy ennek a gerinctelen politikának még ők maguk is tapsolnak.
Dulin Jenő: Gyávák voltunk ismét, de mást nem is tehettünk. Tisztában kell azzal is lennünk, hogy ez másképp nem is lehet.
Már régen „kinyírhattak" volna bennünket csak nem akarták. Azzal tisztában kell lennie mindenkinek, hogy badarság megszállott országban politikát csinálni. Egy mentség van csak: teljesen félre vonulni a politikától.
Gépelt, karbonpapírral készített, aláírás nélküli másolat. ÁTBL 3. 1. 5. 0-110246
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt május 30.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet frissen megjelent idei második lapszámában négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek család-, (kultúr)diplomácia-, valamint politikatörténet számára biztosíthatnak további ismeretanyagot. Jelenlegi számunk különlegessége, hogy nemcsak két, eddig még nem publikált interjút közlünk, ezzel engedve teret az oral history számára, hanem egy olyan, komplex képi-szöveges forrást is bemutat egyik szerzőnk, amely a 20. század gyorsan változó nagypolitikai helyzetének egy megmaradt lenyomata.
Éppen ez utóbbi ismertetés forrása keletkezett a legkorábban. Segyevy Dániel (térképész, Herder-Institut für historische Ostmitteleuropaforschung) saját tudományának diszciplínája szerint mutat be egy 1941-ben publikált szovjet térképet, amelynek különlegessége, hogy Moszkva akkori sajátos nagypolitikai álláspontjának a lenyomata. Ez a helyzet gyorsan megváltozott, ugyanakkor a bemutatott térkép azt az álláspontot-állapotot tükrözi, amely értelmében a Szovjetunió csak a második bécsi döntés területi változásait ismerte el, míg az elsőét nem.
Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-ot követő megtorlások időszakába kalauzolja el az olvasót publikációjában. Az általa ismertetett források központi szereplője Szénási Géza, aki 1957-ben mint legfőbb ügyész működött. Pozíciójából adódóan volt rálátása a megtorló intézkedésekre, és az ezekkel kapcsolatos gondolatait foglalta össze Biszku Béla belügyminiszternek. Levelét nem ad acta kezelte a szaktárca, hanem megvizsgálták Szénási észrevételeit.
A hidegháborús időszakban a befolyásszerzés egyik módszere volt a különböző harmadik világbeli országok egyetemistái számára juttatott ösztöndíjak rendszere. Magyarország a szovjet blokk részeként szintén élt ezzel a módszerrel. Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében a bolíviai-magyar ösztöndíjprogramra vonatkozó dokumentumokat mutat be, köztük egy olyan diplomáciai jelentést is, amely Bolívia első állandó magyarországi diplomáciai képviselőjétől származik.
A Jankovich, Károlyi és Apponyi családok fordulatokkal teli 20. századi történetéhez hozza közelebb az olvasót két, eddig még nem publikált interjúval Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár). Jankovich Ilona és Jankovich-Blanquet Ilona saját szavaikkal mutatják be, hogy miként alakult családjuk sorsa a magyarországi kommunista hatalomátvételt követően a franciaországi emigrációban.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. május 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő