A Német Birodalom hadat üzen az Orosz Birodalomnak.Tovább
A Weiss Manfréd konszerntől a Rákosi Mátyás Művekig: egy családi vagyon végnapjai
„Az SS erők hatalmába került Weiss Manfréd családtagok […] kénytelenek voltak az ellenük, illetve hozzátartozóik ellen alkalmazott, személyes szabadságukat és életüket közvetlenül veszélyeztető jogellenes fenyegetés hatása alatt, a Weiss Manfréd vállalatokat és minden egyéb ingó- és ingatlan vagyonukat az SS erők egy gazdasági csoportjának […] 25 évre kezelésbe átad. […]” Ennek ellenében az SS erők említett gazdasági csoportja ígéretet tett arra, hogy a Weiss Manfréd család tagjait semleges külföldre szállítja.”
Alapítólevél
Másolat
Iparügyi Miniszter
21286/1949. szám
I. főosztály
A l a p í t ó l e v é l
1. Általános rendelkezések.
A magyar köztársaság kormánya a nemzeti vállalatról szóló 1948.: XXXVII. tc. /:Nvt.:/ 8. §-a, valamint a 8.230/1948. Korm. Számú rendelet 3. §-a alapján az 1948. évi december hó 31. napján 125/1948. szám alatt hozott minisztertanácsi határozatban
"Weiss Manfréd" Acél- és Fémművek nv.
cég alatt nemzeti vállalat alapítását határozta el.
- a nemzeti vállalat székhelye: Csepel,
- a vállalat tárgya: vas-, acél- és fémáruk, valamint gépek gyártása
- a vállalat tartama: határozatlan idő,
- a vállalat tekintetében az iparügyi miniszter illetékes,
- a vállalat a Weiss Manfréd Acél- és Fémművei Rt., a Weiss Manfréd repülőgép- és motorgyár rt. és a Telekkezelő és értékesítő rt. budapesti bejegyzett cégből alakul át.
2. Ügyvezetőség.
Az ügyvezetőség tanácsadó testület /:Nvt. 18. §:/
Az ügyvezetőség létszáma 5-9 tag, tagjai azok a munkavállalók, akiket az iparügyi miniszter az ügyvezetőség tagjaival kijelöl.
Az ügyvezetőség ülésein a vezérigazgató, akadályoztatása esetén a helyettese elnököl. Az üléseket a tárgysorozat közlése mellett az elnök hívja össze, a tárgysorozatra fel kell venni minden olyan tárgyat, amelynek tárgyalását az ügyvezetőség valamelyik tagja kívánja. Az ülésre az elnök olyan személyeket is meghívhat, akik az ügyvezetőségnek nem tagjai.
Az ülés határozatképességéhez az szükséges, hogy minden tag meghívót kapjon és az elnökön kívül legalább 3 tag jelen legyen.
A vezérigazgatót a szavazati jog nem illeti meg. A határozathozatalhoz egyszerű szótöbbség szükséges, szavazategyenlőség esetén a korban legidősebb tag szavazata dönt.
Az ügyvezetőség ülését legalább havonként össze kell hívni, ezenkívül pedig minden esetben, ha az ügyvezetőség két tagja kívánja.
Az ügyvezetőség üléséről rövid feljegyzést kell felvenni, a hozott határozatok pontos feltüntetésével.
A Nvt. 20. §-ának /2/ bekezdésében említett esetben az ülésről szabatos jegyzőkönyvet kell felvenni. A feljegyzést /:jegyzőkönyveket:/ meg kell küldeni Nehézipari Igazgatóságnak és az Állami Ellenőrzési Központnak.
3. Cégjegyzés.
A vállalat cégjegyzése akként történik, hogy a vállalat írt, nyomott vagy nyomtatott cégszö-vege alá, a vezérigazgató - ebbéli minőségének feltüntetésével - névaláírását írja a vállalat két cégjegyzésre jogosított munkavállalója együttesen névaláírását írja.
A vállalat cégjegyzési joga megilleti a vezérigazgatót, az ügyvezetőség tagjait, valamint azokat a munkavállalókat, akiket a vezérigazgató a nehézipari igazgatóság jóváhagyásával a cég jegyzésére feljogosít.
4. Ügyletek jóváhagyása.
A nehézipari igazgatóság jóváhagyása szükséges
- minden jogügylet érvényességéhez, ha a jogügylet tárgyának értéke az 500.000 frt.-t, visszatérő szolgáltatás esetében pedig az egy naptári éven belül esedékes szolgáltatás értéke a 150.000 frt.-t meghaladja,
- a vállalat ügyvitelének keretén kívül eső jogügylet érvényességéhez, ha az ügylet tárgyának értéke az "a)" alatti megkülönböztetés szerint a 100.000, illetve a 30.000 forintot meghaladja.
Az alapítólevél jelen rendelkezései nem érintik azoknak az intézkedéseknek körét, amelyek a 7.210/1948. Korm. számú rendelet 3. és 4. §-a értelmében a kormány vagy az iparügyi miniszter elhatározására vannak fenntartva.
5. Felszámolás.
A vállalat felszámolásának a Nvt. 15. §-ának /1/ bekezdése 5. pontja értelmében a kormány határozata alapján van helye. A felszámolás tekintetében a Nvt. 26-32. §-ai az irányadók.
6. Üzleti év.
A vállalat üzleti éve a naptári évvel egyező. Az első üzleti év az 1949. évi január hó 1. napjától az 1949. évi december hó 31. napjáig tart.
| Budapest, 1949. évi január hó 24. napján. | /Kossa István/ sk. |
| A hivatalos másolat hiteléül: olvashatatlan aláírás irodavezető | iparügyi miniszter |
Az irat található: Magyar Országos Levéltár, Weiss Manfréd konszern-vállalatok iratai; Okmánytár, 1092. sz. irat.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt augusztus 01.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő