Statáriális bíróság elé állítják lázadás bűntettével vádolva az augusztus 22-én elfogott Rákosi Mátyást, Gőgös Ignácot, Hámán Katót, Vas...Tovább
A Weiss Manfréd konszerntől a Rákosi Mátyás Művekig: egy családi vagyon végnapjai
„Az SS erők hatalmába került Weiss Manfréd családtagok […] kénytelenek voltak az ellenük, illetve hozzátartozóik ellen alkalmazott, személyes szabadságukat és életüket közvetlenül veszélyeztető jogellenes fenyegetés hatása alatt, a Weiss Manfréd vállalatokat és minden egyéb ingó- és ingatlan vagyonukat az SS erők egy gazdasági csoportjának […] 25 évre kezelésbe átad. […]” Ennek ellenében az SS erők említett gazdasági csoportja ígéretet tett arra, hogy a Weiss Manfréd család tagjait semleges külföldre szállítja.”
F e l j e g y z é s
A Szövetséges Ellenőrző Bizottság gazdasági osztályán 1947. január 3.-án a potsdami egyez-mény végrehajtásával kapcsolatos vegyes bizottsági ülésről
A bizottság ülésén részt vett a SZEB gazdasági osztálya részéről Matvienko alezredes, Nikolajev magyarországi szovjet javakat kezelő hivatal főnöke, Volpianski ügyvéd és Pedesko kapitány jegyzőkönyvvezető. Magyar részről jelen volt a Jóvátételi Hivatal képviseletében Semtei Róbert főosztályvezető, a Pénzügyminisztérium részéről dr. Unger Ödön miniszteri titkár, a P. K. részéről Tasnádi főrevizor, valamint a Jóvátételi Hivatal részéről Katona és Mérő referensek, valamint az iparügyi tárca részéről dr. Szívós István miniszteri tanácsos.
Matvienko alezredes közölte, hogy a Szovjetunió a potsdami egyezmény alapján igényt tart az egész Weiss Manfréd konszernre.
Indokolás: A Dunai Repülőgyár részére 1941-44-ig a Reichsflugfahrtministerium 723 millió pengőt, a Steiner Művek 80 millió 500 ezer pengőt, összesen 803 millió 500 ezer pen-gőt adtak, a Magyar Honvédelmi Minisztérium pedig 483 millió pengőt adott
A Dunai Repülőgépgyár átadott a W. M.-nek 742 millió 500 ezer pengőt részben az acél- és fémműnek, részben a repülőgép és motorgyár rt-nek. 1944. márciusában szállítások miatt a 803 és félmillió lecsökkent 616 millióra, ennek alapján 1944. március 20. és 25. között a vállalat vezetését a németek átvették faktikusan, majd május 17.-én egyezmény is iratott alá a német átvétellel kapcsolatban.
Minthogy az egész W. M. vagyon értéke 72 millió 900 ezer pengő,
| /: W. M. | Acél és Fémmű | alaptőke | 8.5 millió, | tartaléktőkék | 48.9 millió |
| -,,- | remó | -,,- | 6 millió, | -,,- | 3.6 millió |
| Dunai Repülőgyár | -,,- | 6 millió | -,,- | 3.6 millió | |
| Összesen: | 72 millió :/ | ||||
a tőkebefektetések a németek által adott tartozásokból 274 milliót képviselnek. A Szovjetunió igénye tehát azon alapszik, hogy a németekkel szemben fennálló tartozások garanciája az egész vagyon volt. A németek úgy látták, hogy a W. M. gyárak nem tudják teljesíteni tartozásuk kiegyenlítésére különböző szállításaikat, ezért birtokba vették az egész vállalatot és ez ellen a magyar kormány nem tiltakozott.
A tartozásoknak 1944. márciusa után bekövetkezett csökkenése a Szovjetuniót nem érdekli, minthogy ez már a németek által átvett üzemek üzletvitelénél történt; a lényeges az 1944. májusi állapot.
A Szovjetunió fenti igényével kapcsolatosan közöltem, hogy továbbítom a magyar kormányhoz. Egyben megegyezés jött létre, hogy igényüket Szviridov altábornagy útján a miniszterelnök úrhoz a mai napon eljuttatják.
Az irat található: Magyar Országos Levéltár, Weiss Manfréd konszern-vállalatok iratai; Labor Bizalmi Rt., 21. tétel.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 14.
1925
1965
A vietnami háborúban elkezdődik a „Ia Drang”-i csata, az első jelentősebb ütközet az amerikai és észak-vietnami erők között.Tovább
1972
az MSZMP KB ülésén Kádár János keményvonalas beszéde, a reform visszafordítása, a visszarendeződés kezdete. Kádár Moszkva és a „...Tovább
1988
November 14-ről 15-re virradó éjszaka a Palesztin Nemzeti Tanács kikiáltja a független palesztin államot az Izrael által megszállt...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.
Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.
Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.
Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.
Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.
Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. szeptember 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő