Megkezdi működését a Magyar Királyi Honvéd Hadiakadémia (ma Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem).Tovább
A Weiss Manfréd konszerntől a Rákosi Mátyás Művekig: egy családi vagyon végnapjai
„Az SS erők hatalmába került Weiss Manfréd családtagok […] kénytelenek voltak az ellenük, illetve hozzátartozóik ellen alkalmazott, személyes szabadságukat és életüket közvetlenül veszélyeztető jogellenes fenyegetés hatása alatt, a Weiss Manfréd vállalatokat és minden egyéb ingó- és ingatlan vagyonukat az SS erők egy gazdasági csoportjának […] 25 évre kezelésbe átad. […]” Ennek ellenében az SS erők említett gazdasági csoportja ígéretet tett arra, hogy a Weiss Manfréd család tagjait semleges külföldre szállítja.”
Végzés
Ikt. Sz. 355/1949.
Pestvidéki Törvényszék
Budapest, II. ker., Fő u. 70-78.
Budapest 2. fiók 27.
V é g z é s
A pestvidéki törvényszék mint cégbíróság az iparügyi miniszter 21.283/1949 I. főo. számú megkeresésére a nemzeti vállalatok cégjegyzékébe 740. szám alatt a következő korlát-lan felelősséggel alakult nemzeti vállalat bejegyzését rendeli el:
"A lap"
Nemzeti Vállalat korlátlan felelősséggel:
Cége: Weiss Manfréd Acél és Fémművek nv.
Székhelye: Csepel, telepe: Gyepsor u. 1. szám.
"B lap"
A végzés száma: 355/1949, kelte: 1949. január 28. A nv. alapításának elrendelésére vo-natkozó minisztertanácsi határozat száma: 125/1948, kelte: 1948. december 31., az alapítólevél száma: 21.286/1949 I. főo. Ip. Min., kelte: 1949. január 24.
A vállalat tárgya: vas, acél és fémáruk, valamint gépek gyártása.
A vállalat tartama: határozatlan idő.
A nehézipari igazgatóság jóváhagyása szükséges
- minden jogügylet érvényességéhez, ha a jogügylet tárgyának értéke az 500.000 forintot, visszatérő szolgáltatás esetében pedig az egy naptári éven belül esedékes szolgáltatás értéke a 150.000 forintot meghaladja,
- a vállalat ügyvitelének keretén kívül eső jogügylet érvényességéhez, ha az ügylet értéke az "a)" alatti megkülönböztetés szerint a 100.000 illetve a 30.000 forintot meghaladja.
"C lap"
A végzés száma: 355/1949, kelte: 1949. január 28.
A cégjegyzés módja: a vállalat cégjegyzése akként történik, hogy a vállalatot írt, nyomott vagy nyomtatott cégszövege alá
- a vezérigazgató - ebbéli minőségének feltüntetésével - névaláírását írja,
- a vállalat két cégjegyzésre jogosított munkavállalója együttesen névaláírását írja.
Vezérigazgató: Bíró Ferenc vezérigazgató, budapesti, XI. Orsó u. 21. szám.
A bejegyzés foganatosítását és díjmentes közzétételét a cégjegyzékvezetőknek meg-hagyja; a közzétételt azzal, hogy az alapításra vonatkozó okiratokat a cégbíróságnál bárki megtekintheti.
A bejegyzésről értesíti; a megkereső hatóságot, továbbá a vezérigazgatót 4 drb. címpéldány kiadása mellett azzal, hogy aláírásaikat a cégjegyzéssel azonos alakban teljesítse, végül a budapesti törvényszéket mint cégbíróságot a 72.000/1948 I. M. sz. rend. 3. és 13. §-aira fi-gyelemmel azzal, hogy a vállalat az ott bejegyzett Weiss Manfréd Acél és Fémművei Rt., a Weiss Manfréd repülőgép és motorgyár rt. valamint a Telekkezelő és értékesítő cégekből alakult át.
Budapest, 1949. évi január hó 28. napján.
Dr. Deák s. k. törvényszéki bíró.
Az irat található: Magyar Országos Levéltár, Weiss Manfréd konszern-vállalatok iratai; Okmánytár, 1037. sz. irat.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt szeptember 27.
1920
1939
Lengyelország 19 napos ellenállás után kapitulál az országba betört német inváziós haderő előtt.Tovább
1940
Magyarországon megalakul az egységes Nyilaskeresztes Párt, Szálasi Ferenc vezetésével.Tovább
1987
„A magyarság esélyei” címmel, több mint 180 résztvevővel rendezték meg a lakiteleki találkozót, amelynek politikatörténeti jelentősége...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő