Budapesten megalakult az Országos Katholikus Diákszövetség Köz-ponti BizottságaTovább
A Weiss Manfréd konszerntől a Rákosi Mátyás Művekig: egy családi vagyon végnapjai
„Az SS erők hatalmába került Weiss Manfréd családtagok […] kénytelenek voltak az ellenük, illetve hozzátartozóik ellen alkalmazott, személyes szabadságukat és életüket közvetlenül veszélyeztető jogellenes fenyegetés hatása alatt, a Weiss Manfréd vállalatokat és minden egyéb ingó- és ingatlan vagyonukat az SS erők egy gazdasági csoportjának […] 25 évre kezelésbe átad. […]” Ennek ellenében az SS erők említett gazdasági csoportja ígéretet tett arra, hogy a Weiss Manfréd család tagjait semleges külföldre szállítja.”
Végzés
Ikt. Sz. 355/1949.
Pestvidéki Törvényszék
Budapest, II. ker., Fő u. 70-78.
Budapest 2. fiók 27.
V é g z é s
A pestvidéki törvényszék mint cégbíróság az iparügyi miniszter 21.283/1949 I. főo. számú megkeresésére a nemzeti vállalatok cégjegyzékébe 740. szám alatt a következő korlát-lan felelősséggel alakult nemzeti vállalat bejegyzését rendeli el:
"A lap"
Nemzeti Vállalat korlátlan felelősséggel:
Cége: Weiss Manfréd Acél és Fémművek nv.
Székhelye: Csepel, telepe: Gyepsor u. 1. szám.
"B lap"
A végzés száma: 355/1949, kelte: 1949. január 28. A nv. alapításának elrendelésére vo-natkozó minisztertanácsi határozat száma: 125/1948, kelte: 1948. december 31., az alapítólevél száma: 21.286/1949 I. főo. Ip. Min., kelte: 1949. január 24.
A vállalat tárgya: vas, acél és fémáruk, valamint gépek gyártása.
A vállalat tartama: határozatlan idő.
A nehézipari igazgatóság jóváhagyása szükséges
- minden jogügylet érvényességéhez, ha a jogügylet tárgyának értéke az 500.000 forintot, visszatérő szolgáltatás esetében pedig az egy naptári éven belül esedékes szolgáltatás értéke a 150.000 forintot meghaladja,
- a vállalat ügyvitelének keretén kívül eső jogügylet érvényességéhez, ha az ügylet értéke az "a)" alatti megkülönböztetés szerint a 100.000 illetve a 30.000 forintot meghaladja.
"C lap"
A végzés száma: 355/1949, kelte: 1949. január 28.
A cégjegyzés módja: a vállalat cégjegyzése akként történik, hogy a vállalatot írt, nyomott vagy nyomtatott cégszövege alá
- a vezérigazgató - ebbéli minőségének feltüntetésével - névaláírását írja,
- a vállalat két cégjegyzésre jogosított munkavállalója együttesen névaláírását írja.
Vezérigazgató: Bíró Ferenc vezérigazgató, budapesti, XI. Orsó u. 21. szám.
A bejegyzés foganatosítását és díjmentes közzétételét a cégjegyzékvezetőknek meg-hagyja; a közzétételt azzal, hogy az alapításra vonatkozó okiratokat a cégbíróságnál bárki megtekintheti.
A bejegyzésről értesíti; a megkereső hatóságot, továbbá a vezérigazgatót 4 drb. címpéldány kiadása mellett azzal, hogy aláírásaikat a cégjegyzéssel azonos alakban teljesítse, végül a budapesti törvényszéket mint cégbíróságot a 72.000/1948 I. M. sz. rend. 3. és 13. §-aira fi-gyelemmel azzal, hogy a vállalat az ott bejegyzett Weiss Manfréd Acél és Fémművei Rt., a Weiss Manfréd repülőgép és motorgyár rt. valamint a Telekkezelő és értékesítő cégekből alakult át.
Budapest, 1949. évi január hó 28. napján.
Dr. Deák s. k. törvényszéki bíró.
Az irat található: Magyar Országos Levéltár, Weiss Manfréd konszern-vállalatok iratai; Okmánytár, 1037. sz. irat.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 24.
1912
1915
Megszületett Lőrincze Lajos magyar nyelvész, 1952-ben Kodály Zoltán biztatására a Magyar Rádió Édes anyanyelvünk című nyelvművelő...Tovább
1918
Szerémség a Szerb Királyság része lesz.Tovább
1918
Kun Béla vezetésével megalakul a Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP).Tovább
1919
A Huszár Károly kormány megalakulása.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/4
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.
Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.
A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.
Az idei negyedk számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. november 22.
Miklós Dániel
főszerkesztő