Bemutatják a Székely István rendezte Hyppolit, a lakájt, az egyik legsikeresebb magyar filmvígjátékot.Tovább
Hegyi tanár úr motorja és a tatai piarista rendház 1950. évi felszámolása
1950 nyarán számos magyarországi kolostort szálltak meg az Államvédelmi Hatóság emberei, köztük június 18-ának éjszakáján a piaristák tatai rendházát is. Az elhurcolt szerzetesek ingóságainak jó része eltűnt, így Hegyi Ferenc piarista tanár NSU motorja is. A források azt a harcot mutatják be, amit Hegyi Ferenc motorja visszaszerzéséért, illetve a kártérítésért folytatott. A történet különlegességét az adja, hogy egy deportált és megvert szerzetes kártérítést kapjon az állami hatóságok által elherdált vagyonából, ami aligha esett mással az 1950-es években.
10.
A Tatabányai Városi Bíróság levele a Komárom Megyei Tanács VB-nak
Tatabánya, 1955. szeptember 5.
A Tatabányai Városi Bíróság elnökétől
Tatabánya I. Jelinek F. u. 214. Tel. 315. Pf. 313.
1955. El. V. A. 6.
Tárgy: dr. Hegyi Ferencz budapesti lakos panasza
Komárommegyei Tanács V. B. titkárának
Tatabánya
Hivatkozással az ottani H-1581/2/1954. számú megkeresésre értesítem, hogy Z. X. ellen hivatali sikkasztás miatt folyamatba tett bűnügyben a városi bíróság Adorjáni tanácsa 1955. évi május hó 26. napján tárgyalást tartott és azon a vádlott nem jelent meg. A kézbesítő jelentése szerint Tata [lakcím] szám alatt ismeretlen, mert ilyen házszám nincs. Ezért a bíróság nevezett vádlottra nézve lakhelykutatást rendelt el. Annak eredménye szerint a vádlott címe Tata [lakcím]. A másik lakhelykutatás szerint a vádlott címe Tata [lakcím] lakos[!]. A bűnügyben ezidőszerint I. bírói határozat még nem hozatott, mert a vádlott címe ismeretlen volt, ezért ítéletkiadmányt küldeni nem lehet. A közeli határnapon hozott határozatról a bíróság a fent hivatkozott megkeresés értelmében ítéletkiadmányt küldeni fog.
Amennyiben Cím a vádlott időközben változtatott címének birtokában van, úgy a tárgyalás megtartása érdekében a legújabb helyes címet haladéktalanul szíveskedjék közölni.
Tatabánya, 1955. évi szeptember hó 5. napján
| Szepsey László dr. Szepsey László s[k] vezető városi bíró |
KEMÖL, Komárom Megyei Tanács VB Titkárság iratai, Panasziroda, H-1581/1954. Gépelt tisztázat a Városi Bíróság pecsétjével. A levél hiányos központozását pótolva a mondanivalót több mondatra bontottam. Az irat hátán a H-1581/1954. sz. aktára vonatkozó iktatási és hivatali följegyzések, köztük: "Elintézve. Nevezett részére a Megyei Tanács a kártérítést kifizette." - A levélre a VB szeptember 6-án azt válaszolta, hogy "Z. X. lakcíme tudomásunk szerint Tata [lakcím]. Nevezett címe - mivel a Szénbányászati Tröszt dolgozója - onnan bármikor megtudható lett volna" (KEMÖL, Komárom Megyei Tanács VB Titkárság iratai, Panasziroda, H-1581/1954). - A levél tartalmát a VB ugyanakkor, szept. 6-án Hegyi Ferenccel is közölte: A-példány: MPRKL, Hegyi Ferenc hagyatéka, Iratok, 1. tétel. Gépelt tisztázat Komárom Megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága, Panasziroda körbélyegzőjével Fábián László aláírásával, szeptember 7-i postabélyegzővel. - B-példány: KEMÖL, Komárom Megyei Tanács VB Titkárság iratai, Panasziroda, H-1581/1954. Gépelt másolat Fábián László aláírásával.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 27.
1931
1945
Az ENSZ tagja lesz Norvégia.Tovább
1956
A magyar kormány bejelenti, hogy a tsz-ekből bárki szabadon kiléphet.Tovább
1962
Nyers Rezsőt az MSZMP KB gazdaságpolitikai titkárává, Biszku Bélát a KB adminisztratív ügyekért felelős titkárává választják, és ezért...Tovább
1965
35 ezren tüntetnek Washingtonban a vietnami háború ellen.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/4
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.
Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.
A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.
Az idei negyedk számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. november 22.
Miklós Dániel
főszerkesztő