A gorlicei áttörés az első világháborúban: Németország és az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregeinek sikeres támadása az oroszok ellen.Tovább
Hegyi tanár úr motorja és a tatai piarista rendház 1950. évi felszámolása
1950 nyarán számos magyarországi kolostort szálltak meg az Államvédelmi Hatóság emberei, köztük június 18-ának éjszakáján a piaristák tatai rendházát is. Az elhurcolt szerzetesek ingóságainak jó része eltűnt, így Hegyi Ferenc piarista tanár NSU motorja is. A források azt a harcot mutatják be, amit Hegyi Ferenc motorja visszaszerzéséért, illetve a kártérítésért folytatott. A történet különlegességét az adja, hogy egy deportált és megvert szerzetes kártérítést kapjon az állami hatóságok által elherdált vagyonából, ami aligha esett mással az 1950-es években.
5.
A Belügyminisztérium Komárom Megyei Főosztályának határozata Hegyi Ferenc panaszáról
Tatabánya, 1954. szeptember 28.
| B. M. [Belügyminisztérium] Komárom Megyei Főosztály. Vizsgálati Osztály Tatabánya - Újváros. Tel.: 262. Szám: 1904/1954. | 1957 Bü1 2215 Felülvizsgáltam. Egyetértek! Tatabánya, 1954. szeptember 29. Kiss István rendőr százados rendőri opp.h. |
Határozat
a nyomozás megtagadásáról.
A B. M. Komárom Megyei Főosztálya megvizsgálta dr. Hegyi Ferenc (szül. Tatabánya, 1912., Budapest VIII. Mikszáth Kálmán-tér 1. sz. alatti lakos, gimnáziumi tanár, volt káplán) által 1954. július hó 14-én tett panaszt, amely azt tartalmazza:
1950. évben Környe községben káplán volt, ahonnan kényszerkitelepítéssel telepítették ki, mivel az egyházi birtokot az állam átvette. Az áttelepítés után 2 nappal kórházba került. Itt szerzett tudomást arról, hogy az ingóságai közül a NSU 100 cm3-es DB 947 forgalmi rendszámú motorkerékpárja előtte ismeretlen személynek van kiadva személyi használatra. 1950-ben ingóságait visszakapta, a motorkerékpárt azonban nem. A motorkerékpárt 1953 nyarán Tatabányán Véber[!] János tatabányai lakosnál látta, aki közölte vele, hogy a motort Simonyi Ferenctől vásárolta 1600 forintért. A motorkerékpár jelenleg Igari Béla Tatabánya IV. 396. sz. alatti lakosnál van, aki azt Lencz Antaltól vásárolta.
A B. M. Komárom Megyei Főosztály megállapítja, hogy dr. Hegyi Ferenc kitelepítése alkalmával a tulajdonát képező motorkerékpár ismeretlen személy birtokába került. Majd az eltelt évek során gyakran változtatott gazdát. A panaszban feltüntetett birtokosok azonban nem bűncselekmény, hanem szabályszerű adás-vétel útján jutottak a motorkerékpár birtokába. Miután nevezett - panasza szerint - tulajdonjogát a birtokában lévő igazoló lappal bizonyítani tudja, így a polgári bíróság útján lehetősége van a tulajdoni per megindítására.
A rendelkezésünkre álló adatokból tehát bírói úton üldözendő cselekmény nem állapítható meg, ezért a Bp. [Bűnvádi perrendtartás] 5. §. 1. bekezdés 1. pontja alapján a B. M. Komárom Megyei Főosztálya úgy
határozott,
hogy a Bp. 90. § 1. bekezdés alapján a nyomozást megtagadja.
A határozat másolatát meg kell küldeni a tatai járási ügyészségnek, továbbá dr. Hegyi Ferenc Budapest VIII. ker. Mikszáth Kálmán tér 1. sz. alatti lakosnak.
A sértett figyelmét a B. M. Komárom Megyei Főosztálya arra hívja fel, hogy a Bp. 136. §-a alapján joga van a határozat ellen a kézbesítéstől számított 8 napon belül az ügyészségen panasszal élni.
Tatabánya, 1954. évi szeptember hó 28-án.
| Tarihi Ferenc [?] rendőrfőhadnagy vizsgálati osztály vezető |
Tatai járási ügyészség.
2215. szám.
Jóváhagyom!
Tata, 1954. okt. hó 4. nap
Berényiné
ügyész
MPRKL, Hegyi Ferenc hagyatéka, Iratok, 1. tétel. Géppel írott tisztázat, Kiss István, Tarihi Ferenc[?], Berényiné aláírásával és a Tatai Járási Ügyészség körbélyegzŐjével ellátva.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt május 02.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő