A MCSSZ elfogadta Gerely Jolán tervezetét a leánycserkészetről, és kebelén belül Ideiglenes Leánycserkész Intéző Bizottságot hozott létre...Tovább
Hegyi tanár úr motorja és a tatai piarista rendház 1950. évi felszámolása
1950 nyarán számos magyarországi kolostort szálltak meg az Államvédelmi Hatóság emberei, köztük június 18-ának éjszakáján a piaristák tatai rendházát is. Az elhurcolt szerzetesek ingóságainak jó része eltűnt, így Hegyi Ferenc piarista tanár NSU motorja is. A források azt a harcot mutatják be, amit Hegyi Ferenc motorja visszaszerzéséért, illetve a kártérítésért folytatott. A történet különlegességét az adja, hogy egy deportált és megvert szerzetes kártérítést kapjon az állami hatóságok által elherdált vagyonából, ami aligha esett mással az 1950-es években.
15.
A Komárom Megye Tanács VB elnökének utasítása a Titkárság Gazdasági Csoportjának
Tatabánya, 1955. december 28.
Komárom Megye Tanácsának V.B. Elnökétől
Tatabánya-Újváros
T. 17-4/1955.
| Tárgy: Melléklet: Határidő: | Dr. Hegyi Ferenc budapesti lakos kártérítési igénye 1 darab január 21. |
Titkárság Gazdasági Csoportja Vezetőjének!
[A irat eleje összefoglalóan ismerteti az ügy előzményeit a tatai piarista rendház 1955. évi államosításától a Komárom Megyei Tanács 1955. december 27-i határozatáig.]
A határozat alapján felhívom Csoportvezető Elvtársat, hogy a legsürgősebben készítsen pótköltségvetést a kiegyenlítendő 3000 Ft kártérítés, valamint annak évi 5%-os kamatai alapján esedékes - számításunk szerint - 825 Ft-ról, tehát összesen 3825 Ft-ról, és azt jóváhagyás végett terjessze fel a Pénzügyminisztériumhoz.
Az eljárás sürgősségére azzal is felhívom figyelmét, hogy amennyiben a kártérítés 30 napon belül nem nyer kiegyenlítést, úgy Dr. Hegyi Ferenc 6000 Ft-os igényét polgári peres úton érvényesíteni fogja és a pert előreláthatólag meg is nyeri.
Végezetül felhívom, hogy a pótköltségvetés jóváhagyása után az összeg kiegyenlítéséről, majd annak Z. X.-et terhelő 1200 + 330, tehát 1530 Ft-nak Z. X. illetményeiből való levonása és a Megyei Tanács VB főfolyószámlájára való befizetése iránt intézkedjék. Z. X. munkáltatója a Tatabányai Szénbányászati Tröszt.
Tatabánya, 1955. évi december hó 28-án.
| Horváth (Horváth József) elnökhelyettes |
KEMÖL, Komárom Megyei Tanács VB Titkárság iratai, T. 17-4/1955. Horváth József VB-elnökhelyettes aláírásával. Mellékletét ld. a 14. sz. alatt.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 09.
1922
1970
Az ENSZ világifjúsági közgyűlése.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő