Megszületett Törőcsik Mari a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, háromszoros Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színésznő...Tovább
Hegyi tanár úr motorja és a tatai piarista rendház 1950. évi felszámolása
1950 nyarán számos magyarországi kolostort szálltak meg az Államvédelmi Hatóság emberei, köztük június 18-ának éjszakáján a piaristák tatai rendházát is. Az elhurcolt szerzetesek ingóságainak jó része eltűnt, így Hegyi Ferenc piarista tanár NSU motorja is. A források azt a harcot mutatják be, amit Hegyi Ferenc motorja visszaszerzéséért, illetve a kártérítésért folytatott. A történet különlegességét az adja, hogy egy deportált és megvert szerzetes kártérítést kapjon az állami hatóságok által elherdált vagyonából, ami aligha esett mással az 1950-es években.
11.
Z. X. nyilatkozata
Tatabánya, 1955. december 21.
Nyilatkozat.
A Tatabányai Városi Bíróság előtt B.178/1955. szám alatt ellenem társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett hivatali sikkasztás bűntette miatt eljárás van folyamatban azért, mert a tatai piaristák államosításakor állami tulajdonba vett, de Hegyi Ferenc piarista tanár személyi tulajdonát tevő[!] motorkerékpárt, mely a vezetésem alatt volt Munkaerőgazdálkodási Osztály használatára adatott, 1200 Ft-ért Jabronka Ferenc tatabányai lakosnak eladtam és a vételárat a páncélszekrényben elhelyeztem.
Az eladáskór[!] nem volt tudomásom arról, hogy a tanácsi vagyonhoz tartozó motorkerékpárt szabadkézből eladni nem szabad, holott az eladást az tette indokolttá, hogy a motorkerékpár használhatatlan állapotban volt. Eltulajdonítási szándék engem egyáltalán nem vezetett, amit bizonyít, az a körülmény, hogy a vételárat teljes egészében a hivatalos páncélszekrényben helyeztem el. Ebből az 1200 Ft vételárból 900 Ft körüli összeget katonai szolgálatom alatti helyettesem, Csákvári Lajos [az] egyik tanácsi motorkerékpár javítására vizetett[!] ki, melyről nyilván valóan[!] számlát is adtak az osztálynak.
Folyó évi dec. 20. napján megtartott tárgyaláson a Tanács jogi képviselője az iratokból megállapítható és Hegyi Ferenc által 6000 Ft-ban felszámított kárigényt érvényesített, minden közelebbi részleteszés nélkül. Minthogy az iratok tartalmából kitűnik az, hogy Hegyi Ferenc a motorkerékpárt 2400 Ft-ért vásárolta és további 600 Ft-ot költött a motor generáloztatására, s azt hosszabb időn át használta, a reális kár [a] 3000 Ft-ot nem haladja meg.
Kétségtelen, hogy a motorkerékpár eladásánál járatlanságból nem jártam el szabályszerűen s ennek következményeit viselni szándékozom s ezért hajlandó vagyok 3000 Ft azaz háromezer forint kártérítést 1956. január 5. napjától kezdődő havi 300 Ft, azaz háromszáz forintos havi részletekben a Komárom Megyei Tanács V.B.-nek megfizetni az eladás napjától járó 5% kamataival eggyütt[!].
Kérem arra tekintettel, hogy a motorkerékpárt a Tanács Munkaerőgazdálkodási Osztálya több mint egy éven át használta, kérem, hogy a 3000 forint és kamatai kárösszegből 1800 forintot a Tanács elvállalni szíveskedjék.
Tatabánya, 1955. dec. 21.
előttünk, mint tanúk előtt:
| Chonos József Bith Ernő | Z. X Z. X Tata, [lakcím] |
KEMÖL, Komárom Megyei Tanács VB Titkárság iratai, T. 17-4/1955. Géppel írva, Z. X. és a tanúk sajátkezű aláírásával. A gyakori gépelési félreütéseket és egyszerűbb helyesírási hibákat kijavítottam.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 23.
1935
1935
Megszületik Vlagyiszlav Nyikolajevics Volkov szovjet űrhajós († 1971).Tovább
1940
Románia csatlakozik a tengelyhatalmakhoz.Tovább
1945
Első fokon halálra ítélik Imrédy Béla miniszterelnökötTovább
1956
Az Egységes Parasztifjúság Országos Szövetsége (EPOSZ) Ideiglenes Szervező Bizottsága Felhívásban szólította fel a parasztifjúságot a...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/4
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.
Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.
A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.
Az idei negyedk számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. november 22.
Miklós Dániel
főszerkesztő