Megnyitják a (régi) Erzsébet hidat Budapesten.Tovább
Az Észak-Epiruszi kérdés háttere
A görög–albán viszony alakulása az 1960-as években
Észak-Epirusz, amely alatt a mai Albánia déli részeit és Görögország északi részeit együttesen értik, az újkori történelem során sohasem tartozott Görögországhoz. Az 1912–1913-as balkáni háború idején a görög hadsereg megszállta ezt a területet, de az 1913-as firenzei békeértekezlet ismét Albániához csatolta. A terület a későbbiekben is állandó vitakérdés volt a két fél között, így az 1960-as években is.
Albán-Görög helyzet
| Magyar Népköztársaság Követsége TIRANA | Szigorúan Bizalmas! Tirana, 1949. szeptember 30. Tárgy: Albán-Görög helyzet |
143/sz. biz. - 1949.-2.
Kállai Gyula
Külügyminiszter Úrnak
Budapest
Tisztelettel jelentem, hogy azok a katonai intézkedések amelyekről az augusztusi futárpostával jelentést küldtem tovább tartanak. Augusztus végén Durazzóba utazva több csoporttal találkoztam akik katonai szolgálatra vonultak be. Tiranában is találkoztam nőkkel akik katonai ruhába öltözve jártak az utcán és beszéltem cipész kisiparossal aki elmondotta, hogy behívták hadfelszerelési munkára és csak este tud odahaza vevői részére dolgozni. Az utcán és nyilvános helyeken katonai őrjáratok cirkálnak és a katonai személyeket igazoltatják. Szeptember 7-én értesültem arról, hogy a tanuló ifjúságot 16 évtől kezdve két hetes katonai kiképzésre igénybe veszik. A tüskés drótkerítéseket a város szélén és városon kívül a földek végén leszerelték és elvitték az albán-görög határra katonai akadályok készítésére. Szeptember közepétől kezdve éjjelenként több esetben észleltem, hogy nagyobb katonai egységek, hadfelszerelések autóval és öszvéreken Tiranán keresztül Észak-Albánia felé szállítják, de hogy albánok e vagy görögök azt a sötétben nem tudtam megállapítani. Szeptember 26-án beszéltem Korcából visszatérő magyar orvosokkal akik elmondották, hogy a görög monarcho-fasisztáknak sikerült szabad Görög csapatokat Albán területre átszorítani és a görög monarcho fasiszták előrenyomulásának Albán területre az Albán hadsereg beavatkozása vetett végett. A magyar orvosoktól nyert értesüléseim szerint Alábán területre lépett 13.000 szabadságharcos és kb. 600 sebesült. A tőlük nyert információm szerint a Grammosz térségben a harcok befejeződtek és a magyar és lengyel egészségügyi kirendeltségek Korcából teljesen visszavonták és hazautaznak. A sebesültekért információm szerint egy kórházhajó van útban Albánia felé, hogy innen elszállítsák őket. Hogy az átszorított szabad Görög csapatokkal mit szándékoznak tenni arra nézve nem tudtam értesülést szerezni. Tény az, hogy ezeket a csapatokat dél Albániából lassan eltávolítják és Tiranától északabbra fekvő területekre viszik.
/Szeri Lénárd/
követ
MOL-XIX-J-1-j-Alb-5/b-711/1949 (Magyar Országos Levéltár - Külügyminisztérium - TÜK iratok)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 10.
1903
1911
Kínában a polgári forradalom megdönti az utolsó mandzsu császár, Pu Ji uralmátTovább
1957
Az ifjúság katonai előképzését a KISZ és az MHS együttműködve végezte. A feszült belpolitikai helyzet miatt „ebben az évben fegyvert nem...Tovább
1989
Az Országgyűlés Ifjúsági és Sportbizottsága javasolta, hogy garantálják az oktatási intézményekben az ideológiamentes nevelést.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.
Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.
Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.
Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.
Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.
Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. szeptember 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő